A torma exportjának már fél évszázados hagyománya van, aminek többek között az az oka, hogy mi nem járunk élen a torma fogyasztásában. A magyar fogyasztóknak egyetlen év megtermelt hazai tormamennyisége több évre is elegendő lenne.

 

A népszerű hajdúsági torma nagy részét exportáljuk – az európai termés felét évek óta Magyarországon takarítják be.  A magyar torma hazája Hajdú-Bihar vármegyében van: Bagamér, Vámospércs, Kokad, Álmosd, Létavértes és Újléta térségében, ahol az elmúlt években átlagosan 1300 hektáron termeltek 11-12 ezer tonna tormát.

Tavaly nyáron az aszály miatt elkerülhetetlen volt a folyamatos öntözés, ellenkező esetben a termés minőségén és mennyiségén érződött volna a csapadékhiány. Akik ennek ellenére is akik kitartottak a torma mellett, azok magas átvételi árat kaptak: az ősz elején  a 600 forintot is meghaladta az első osztályú torma ára kilónként, ami a támogatással együtt már a termelők szerint is  tisztességes összegnek volt nevezhető.

 

A Hungarotorma Kft. ügyvezető igazgatója, Gergely János szerint az idei tormatermés jól sikerült, rosszabbra számítottak a termelők és a felvásárlók is. A gazdák a hónap második felében kezdik felszedni a tormát, ezután derül ki, hogy mennyire lesz jövedelmező a termelése.  Egy azonban már most biztos: a tavalyihoz képest alacsonyabb áron tudják majd eladni a termelők a tormájukat.

 

Ozsváth István termelő szerint most nagy a bizonytalanság, mert a jelenlegi szerződések 300 forintos minimális áron köttettek, amelyet nem igazoltak vissza a piaci folyamatok, de nyilvánvalóan ezt a kereskedők másként látják.

 

Az önköltsége a termelőknek meghaladja a majdnem 400 forintot, amelyhez ha a saját bérezést is hozzáteszik, akkor ez jóval több. A felvásárlók szóban arról tájékoztattak, hogy ha például a mai napon kellene felvásárolni a tormát, akkor annak 400 forint lenne a nettó ára, ami közel van az önköltséghez. A szerződések azonban ez alatti árról szólnak, sőt bizonyos kiskapukat kijátszva olyan szerződések is születtek, amelyekben nincsenek árak feltüntetve – arra hivatkozva, hogy az átlagárból számolják ki a piaci árat, Ezt több gazdálkodó alá is írta, de ezzel kapcsolatban elindultak különböző vizsgálatok, hogy betartják-e a szerződésben leírt feltételeket a kereskedők – beszélt a tapasztalatairól a tormatermesztő.

A magyar konyha egyik jellegzetes elemét legtöbben hagyományosan a disznótorokhoz és a húsvéti sonkához társítják. Az ízesítő ereje miatt a tormát magyar konyhaművészetben is széles körben alkalmazzák.

 

forrás: agroinform.hu