Az Év Tanyája: gyógynövényes vállalkozás a tanyán

2019. május 29. 10:22
Cserhátsurányban nagy hagyománya van a gyógynövénygyűjtésnek. Erre alapozta vállalkozását Nagy Mihály, aki a '70-es években hozta létre gyógynövény feldolgozó vállalkozását, a Nagy Mihály Gyógynövény Kft.-t. A gazdaság apáról fiúra szállt, így került vissza a családi üzletbe Nagy Balázs, aki már a harmadik generáció tagja.

A Cserhát dombjai között, festői szépségű vidéken, terül el a háromgenerációs gyógynövény gazdaság, melynek értékesítési vezetője Nagy Balázs. A vállalkozást nagyapja, a szakmában elismert Nagy Mihály kertész 1975-ben alapította, édesapja, Nagy Attila 1990-ben vette át az üzletet, hat éve pedig ő maga is csatlakozott családi gazdasághoz.

 

 
 

Balázs az informatika világából került vissza a családi gazdaságba, várandós feleségével és másfél éves kisfiával élnek a tanyán. 2014-óta angol és német nyelvtudására alapozva intézi a cég export ügyleteit, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat. Szerinte a közvetlen kapcsolattartás nagyon fontos. „Olyan pici ez a piac, hogy egyértelmű versenyelőnynek számít az, ha az ember nemcsak a kereskedőnek adja el a termékeit, hanem közvetlen kapcsolatot tud kiépíteni a végfelhasználókkal is.”

 

A Nagy Mihály Gyógynövény Kft. gyógynövénytermesztéssel és vadon termett gyógynövények begyűjtésével, felvásárlásával foglalkozik.

Nógrádban régi hagyomány a gyógynövénygyűjtés, Balázsék ezért döntöttek úgy, hogy napközben nyitott portán keresztül fogadják a helyi füvesembereket.

A tanyán feldolgozó üzem is működik, a korábban dohánypajtaként funkcionáló épületekben szárítják, dolgozzák fel és tárolják a gyógynövényeket. A feldolgozást komoly gépesített technológia segíti. A vadon gyűjtött gyógynövények szigorú minőségellenőrzésen esnek át. „A gazdaságban uralkodó szem­lélet alapján a rend és tisztaság alapkövetelmény. Ezek alapvető feltételei a kiváló minőség elérésének. Ehhez a szakmához elkötelezettségre és pontosságra van szükség.” – mondta Balázs.

 

A juhok elsősorban a család ellátását szolgálják
A juhok elsősorban a család ellátását szolgálják
 

 

A minőségi előírások betartatása érdekében oktatást is szerveznek a gyógynövénygyűjtőknek. A beszállított növényeket összesen 3000 négyzetméteren tudják tárolni. Az ellenőrzött nyersáru később a szárító kamrákba kerül. A szárítás kritikus pontja a feldolgozási folyamatnak, nagyban függ tőle az eltarthatóság. Minden növénynek más az igénye, ezért kiemelten oda kell figyelni a levegő pontos hőmérsékletére, a páratartalomra és a szárítási időre. A beérkezett áruk egy kisebb hányadát természetes módon, nagy részét pedig mesterségesen, meleg levegővel szárítják. A szárítás után vertikális vágógéppel feldarabolják a növényeket, majd szitáló-, daráló- és rostá­ló­gépekkel dolgozzák fel. Ha szükséges, az idegen anyagokat cikk-cakk rostával, illetve fémdetektálóval távolítják el. Az üzemben csíracsökkentett áru élőállítására is van lehetőség.

A gazdaság negyven fajta gyógynövénnyel foglalkozik, minden évben változik a fajták összetétele, amelyet általában a kereslet és a vadon szedett növények mennyisége szabályoz.

Balázs elmondása szerint, a kereslet igen változékony, nem beszélhetünk vezető vagy „sláger” gyógynövény fajtákról. A gazdaság az év elején megkötött megállapodások szerint irányítja a termelését. Természetesen vannak minden évben termő, évelő fajták, amelyeket rendszeresen értékesítenek, ezek a cickafarkfű, a máriatövis és a csalánlevél. Utóbbit legnagyobb mennyiségben az autóipar vásárolja fel, autóhuzat gyártás céljából. A gyógy­növényeket az érés, illetve virágzás egymás utáni sorrendjében takarítják be és dolgozzák fel. A különböző műveletek az év különböző szakaszaira esnek: a nyarat jórészt a betakarítás tölti ki, míg a feldolgozás az őszi-téli időszakot öleli fel.

 

Nagy Balázs: meghatározó, hogy a gyerek milyen környezetben nő fel
Nagy Balázs: meghatározó, hogy a gyerek milyen környezetben nő fel
 

 

A vállalkozás 99%-ban exportra termel, főleg Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Franciaországba értékesítik a konyhakészre feldolgozott termékeket, amelyekből főként teakeverékek és gyógyászati készítmények készülnek. A család húsz hektáron gazdálkodik, évente 150-200 tonna szárított gyógynövényt állítanak elő, a megtermelt növények nagyrésze biotermék, gyommentesítésük mechanikus úton történik. Termékeik közt virágok, levelek, füvek, magok, gyökerek és szárak is szerepelnek. A kínálatban megtalálható például hársvirág, bodzavirág, csalánlevél, csertölgy, fagyöngy, nyírfa, fehérmályva, mórmályva levél, illetve fecskefű, libapimpó, kecskeruta és lucerna is.

A tanyán, növénytermesztés mellett juhokat tartanak, a gyimesi racka és a húshasznú suffolk keresztezéséből született birkákat saját fogyasztásra, évente háromszor, húsvét előtt, karácsony előtt és nyáron vágják le. A gazdaság energiaszükségletének egy részét energiafűzzel fedezik. A kiváló fűtőértékű, tölgyfa keménységű vesszőket háromévente kaszálják le.

 

A gyógynövények elsősorban exportra kerülnek
A gyógynövények elsősorban exportra kerülnek
 

 

A tanya lakóépülete 1996-ban épült, a helyi hagyományokhoz illeszkedik. Az úgynevezett kontyos ház, háromosztatú, konyha, lakótér és tisztaszoba található meg benne. Bútoraikon a palóc népművészetre jellemző áttört faragás látható. A tisztaszoba mázas tányérokkal díszített, berendezései a nógrádi tradíciókat elevenítik fel. A tetőtartó gerendák a házon belül futnak végig, a házat körül ölelő autentikus tornác pedig kiváló hőszabályo­zóként működik, kiváltképp nyáron, ugyan­is a nagy melegben a ház nem melegszik fel. A lakóépülethez gazdasági épületek, szántó, legelő, illetve egy kis víztározó tó is tartozik.

Balázs elmondta, hogy többek között azért is választották a vidéki életet, mert számukra fontos, hogy a gyerekek jó környezetben nőjenek fel, amely egy tanyasi, természetközeli életmóddal sokkal jobban kialakítható.

 

Népművészi értékek őrzője a lakószoba is
Népművészi értékek őrzője a lakószoba is
 

 

Az Év Tanyája Pályázattal nem a piacbővítés volt a céljuk – tekintve, hogy a termés nagy részét külföldre adják el – hanem szerették volna népszerűsíteni a vidéki életformát. „Azt látom, hogy aki elmegy innen, az már soha többé nem jön vissza.” – mondta Balázs. Hozzátette azonban, hogy sokan a menedzseri létben elfásulva költöznek ki vidékre és kezdenek olyan értékteremtő kisvállalkozásba, mint például a sajtkészítés. Ezért is gondolja azt, hogy igenis érdemes mezőgazdasággal foglalkozni.

magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Természetbarát Találkozó 2016 - Velence

2016. május 31. 12:49
2016. május 27-29. között 46. alkalommal került megrendezésre a MÉDOSZ Természetbarát Találkozó, Velencén.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökjelölti vitája tisztújítás előtt

2019. február 18. 08:09
Február 21-én kongresszust tartanak