Az Év Tanyája: gyógynövényes vállalkozás a tanyán

2019. május 29. 10:22
Cserhátsurányban nagy hagyománya van a gyógynövénygyűjtésnek. Erre alapozta vállalkozását Nagy Mihály, aki a '70-es években hozta létre gyógynövény feldolgozó vállalkozását, a Nagy Mihály Gyógynövény Kft.-t. A gazdaság apáról fiúra szállt, így került vissza a családi üzletbe Nagy Balázs, aki már a harmadik generáció tagja.

A Cserhát dombjai között, festői szépségű vidéken, terül el a háromgenerációs gyógynövény gazdaság, melynek értékesítési vezetője Nagy Balázs. A vállalkozást nagyapja, a szakmában elismert Nagy Mihály kertész 1975-ben alapította, édesapja, Nagy Attila 1990-ben vette át az üzletet, hat éve pedig ő maga is csatlakozott családi gazdasághoz.

 

 
 

Balázs az informatika világából került vissza a családi gazdaságba, várandós feleségével és másfél éves kisfiával élnek a tanyán. 2014-óta angol és német nyelvtudására alapozva intézi a cég export ügyleteit, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat. Szerinte a közvetlen kapcsolattartás nagyon fontos. „Olyan pici ez a piac, hogy egyértelmű versenyelőnynek számít az, ha az ember nemcsak a kereskedőnek adja el a termékeit, hanem közvetlen kapcsolatot tud kiépíteni a végfelhasználókkal is.”

 

A Nagy Mihály Gyógynövény Kft. gyógynövénytermesztéssel és vadon termett gyógynövények begyűjtésével, felvásárlásával foglalkozik.

Nógrádban régi hagyomány a gyógynövénygyűjtés, Balázsék ezért döntöttek úgy, hogy napközben nyitott portán keresztül fogadják a helyi füvesembereket.

A tanyán feldolgozó üzem is működik, a korábban dohánypajtaként funkcionáló épületekben szárítják, dolgozzák fel és tárolják a gyógynövényeket. A feldolgozást komoly gépesített technológia segíti. A vadon gyűjtött gyógynövények szigorú minőségellenőrzésen esnek át. „A gazdaságban uralkodó szem­lélet alapján a rend és tisztaság alapkövetelmény. Ezek alapvető feltételei a kiváló minőség elérésének. Ehhez a szakmához elkötelezettségre és pontosságra van szükség.” – mondta Balázs.

 

A juhok elsősorban a család ellátását szolgálják
A juhok elsősorban a család ellátását szolgálják
 

 

A minőségi előírások betartatása érdekében oktatást is szerveznek a gyógynövénygyűjtőknek. A beszállított növényeket összesen 3000 négyzetméteren tudják tárolni. Az ellenőrzött nyersáru később a szárító kamrákba kerül. A szárítás kritikus pontja a feldolgozási folyamatnak, nagyban függ tőle az eltarthatóság. Minden növénynek más az igénye, ezért kiemelten oda kell figyelni a levegő pontos hőmérsékletére, a páratartalomra és a szárítási időre. A beérkezett áruk egy kisebb hányadát természetes módon, nagy részét pedig mesterségesen, meleg levegővel szárítják. A szárítás után vertikális vágógéppel feldarabolják a növényeket, majd szitáló-, daráló- és rostá­ló­gépekkel dolgozzák fel. Ha szükséges, az idegen anyagokat cikk-cakk rostával, illetve fémdetektálóval távolítják el. Az üzemben csíracsökkentett áru élőállítására is van lehetőség.

A gazdaság negyven fajta gyógynövénnyel foglalkozik, minden évben változik a fajták összetétele, amelyet általában a kereslet és a vadon szedett növények mennyisége szabályoz.

Balázs elmondása szerint, a kereslet igen változékony, nem beszélhetünk vezető vagy „sláger” gyógynövény fajtákról. A gazdaság az év elején megkötött megállapodások szerint irányítja a termelését. Természetesen vannak minden évben termő, évelő fajták, amelyeket rendszeresen értékesítenek, ezek a cickafarkfű, a máriatövis és a csalánlevél. Utóbbit legnagyobb mennyiségben az autóipar vásárolja fel, autóhuzat gyártás céljából. A gyógy­növényeket az érés, illetve virágzás egymás utáni sorrendjében takarítják be és dolgozzák fel. A különböző műveletek az év különböző szakaszaira esnek: a nyarat jórészt a betakarítás tölti ki, míg a feldolgozás az őszi-téli időszakot öleli fel.

 

Nagy Balázs: meghatározó, hogy a gyerek milyen környezetben nő fel
Nagy Balázs: meghatározó, hogy a gyerek milyen környezetben nő fel
 

 

A vállalkozás 99%-ban exportra termel, főleg Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Franciaországba értékesítik a konyhakészre feldolgozott termékeket, amelyekből főként teakeverékek és gyógyászati készítmények készülnek. A család húsz hektáron gazdálkodik, évente 150-200 tonna szárított gyógynövényt állítanak elő, a megtermelt növények nagyrésze biotermék, gyommentesítésük mechanikus úton történik. Termékeik közt virágok, levelek, füvek, magok, gyökerek és szárak is szerepelnek. A kínálatban megtalálható például hársvirág, bodzavirág, csalánlevél, csertölgy, fagyöngy, nyírfa, fehérmályva, mórmályva levél, illetve fecskefű, libapimpó, kecskeruta és lucerna is.

A tanyán, növénytermesztés mellett juhokat tartanak, a gyimesi racka és a húshasznú suffolk keresztezéséből született birkákat saját fogyasztásra, évente háromszor, húsvét előtt, karácsony előtt és nyáron vágják le. A gazdaság energiaszükségletének egy részét energiafűzzel fedezik. A kiváló fűtőértékű, tölgyfa keménységű vesszőket háromévente kaszálják le.

 

A gyógynövények elsősorban exportra kerülnek
A gyógynövények elsősorban exportra kerülnek
 

 

A tanya lakóépülete 1996-ban épült, a helyi hagyományokhoz illeszkedik. Az úgynevezett kontyos ház, háromosztatú, konyha, lakótér és tisztaszoba található meg benne. Bútoraikon a palóc népművészetre jellemző áttört faragás látható. A tisztaszoba mázas tányérokkal díszített, berendezései a nógrádi tradíciókat elevenítik fel. A tetőtartó gerendák a házon belül futnak végig, a házat körül ölelő autentikus tornác pedig kiváló hőszabályo­zóként működik, kiváltképp nyáron, ugyan­is a nagy melegben a ház nem melegszik fel. A lakóépülethez gazdasági épületek, szántó, legelő, illetve egy kis víztározó tó is tartozik.

Balázs elmondta, hogy többek között azért is választották a vidéki életet, mert számukra fontos, hogy a gyerekek jó környezetben nőjenek fel, amely egy tanyasi, természetközeli életmóddal sokkal jobban kialakítható.

 

Népművészi értékek őrzője a lakószoba is
Népművészi értékek őrzője a lakószoba is
 

 

Az Év Tanyája Pályázattal nem a piacbővítés volt a céljuk – tekintve, hogy a termés nagy részét külföldre adják el – hanem szerették volna népszerűsíteni a vidéki életformát. „Azt látom, hogy aki elmegy innen, az már soha többé nem jön vissza.” – mondta Balázs. Hozzátette azonban, hogy sokan a menedzseri létben elfásulva költöznek ki vidékre és kezdenek olyan értékteremtő kisvállalkozásba, mint például a sajtkészítés. Ezért is gondolja azt, hogy igenis érdemes mezőgazdasággal foglalkozni.

magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

VKF ülés

2019. november 12. 08:14
2019. november 11-én a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a kormány részvérelével ülést tart a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF). Az alábbiakban az ülés napirendjét közöljük.

Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon

2018. augusztus 22. 08:30
Az egyik magyarországi multi minimálbéres távol-keleti „ügynökökkel”, egy másik egy londoni nagynevű magánnyomozó céggel ellenőriztette a felvételi folyamat során az állásra pályázókat. Magyarországon volt rá próbálkozás, de egyelőre nem honosodott meg szolgáltatásként az úgynevezett háttérellenőrzés. Szakértők szerint gyenge színvonalú vagy szükségtelen alkalmazása többet árt, mint használ, míg a profi szolgáltatásnak volna értelme, de az felvevőpiacot igényel, ami egyelőre nem adott nálunk. Nem véletlenül sok az ügyetlenkedés és a fusizás. Van, aki szerint nincs is rá szükség.