Az önkormányzati költségvetés-tervezet is közérdekű adat

2022. április 04. 08:45
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) konzultációs kérelem érkezett a tekintetben, hogy az önkormányzatok belső munkaanyagaként előkészített költségvetés-tervezete közérdekű adatként kikérhetőek-e. Az alábbiakban a NAIH állásfoglalását mutatjuk be:
Az önkormányzati költségvetés-tervezet is közérdekű adat

A közérdekű adat a közfeladat ellátásához kapcsolódó bármely adat

A közérdekű adat fogalmát a személyes adatok védelméről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 3.§ (5) bekezdése tartalmazza. A közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Látható tehát, hogy a közérdekű adat fogalma Magyarországon rendkívül széles körben került meghatározásra.

 

Fő szabályként a közérdekű adat nyilvánosságát biztosítani kell

Az Infotv.26.§ (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ehhez kapcsolódóan a törvény azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Általános korlátként érvényesül, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezet döntéselőkészítő anyag, így felvetődhet a nyilvánosságkorlátozás kérdése.

 

NAIH: A döntés-előkésztéshez kapcsolódó anyagot is ki kellhet adni

A NAIH rámutatott arra, hogy a 34/1994.(VI.24.) AB határozat szerint az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az un. munkadokumentumokra. Garanciális elv ugyanis az, hogy a köztisztviselői munka szabadon, a nyilvánosság nyomásától, befolyástól is mentesen történjen. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik. Nálunk azonban a nyilvánosság követelménye láthatóan szélesebb, mivel a döntés-előkészítéshez kapcsolódó anyagok is nyilvánosak, kivéve, ha a nyilvánosság a független döntést veszélyezteti. A szükségességi-arányossági vizsgálat alapján meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatkiadás mennyiben veszélyeztetheti a közfeladatot ellátó szerv döntéselőkészítő tevékenységét, illetve annak illetéktelen befolyástól mentes ellátását. Amennyiben ilyen veszély kimutatható, ezt dokumentálni kell és a kérelmet el kell utasítani. Az elutasítás ugyanakkor nem irányulhat a döntés-előkészítés folyamatának átláthatatlanná tételére.

 

Ritkán sikeres a döntés-előkészítésre hivatkozás

Végezetül általános gyakorlat, hogy a közérdekű adatok kiadását az adatkezelők arra tekintettel tagadják meg, hogy az adatkérés belső, döntéselőkészítési anyagra vonatkozik. Több bírósági, illetve Alkotmánybírósági ítélet is rámutat azonban arra, hogy a döntés-előkésztő jelleg nem jelent automatikus mentesülést a nyilvánosság követelménye alól, hiszen a nyilvánosság fő szabályként érvényesül és minden kivételt egyedileg kell megvizsgálni. Meg kell továbbá vizsgálni a részleges teljesítés lehetőségét is.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 

Kapcsolódó cikkek

Újabb „zöld könyvek” tűntek el

2016. június 06. 08:57
A Tolna Megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályainak tájékoztatása szerint újabb zöld könyvek tűntek el, amelyekkel II. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket lehet forgalmazni, vásárolni és felhasználni. Az idén hatályba lépett új növényvédelmi szabályozás után legálisan csak ilyen engedélyek birtokában lehet felhasználni a növényorvosok által felírt vegyszereket. A következő számú engedélyek azonban már érvénytelenek:

Boldog új évet kíván a MÉDOSZ

2019. január 07. 08:38
.