Azt akarja a kormány, hogy mindenki ilyen tejeket igyon

2016. május 06. 09:21
Átállítaná az egészségesebbnek tartott friss magyar tejek fogyasztására a hazai lakosságot a kormány azzal, hogy csak e termékkörben csökkentené 18 százalékról 5 százalékra 2017-től az áfát. A ma népszerű tartós tejek 18 százalékos áfakulcsának megtartásával viszont továbbra is teret engednének az árletörő hatású áfacsalásos importnak, holott e termékkörben az adómérséklést a tejpiaci válság miatt demonstráló tejtermelők kifejezetten kérték. Az egyoldalú áfamérséklés egyes vélemények szerint uniós adószabályozási vitákat robbanthat ki, a hazai tejtermelőket pedig további likviditási nehézségekkel fenyegetheti.

A kormánynak az a szándéka, hogy a tejpiaci áfacsökkentéssel a Magyarországon megtermelt tej jusson el a fogyasztókhoz – indokolta az agrárszektor.hu-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, miért csak a friss fogyasztói tejek áfája mérséklődne 2017-től 5 százalékra a jelenlegi 18 százalékról. Bizonyosnak tűnik azonban, hogy az eredeti elképzelésekben szélesebb körű áfacsökkentés szerepelt, amely kiterjedt volna valamennyi fogyasztói tejre, vagyis a forgalom nagyobb részét adó tartós tejekre is.

Ezt igazolja, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban még aztjelentette be, hogy a tejpiaci áfacsökkentésből éves szinten – a fogyasztói árak mérséklődésével – 21 milliárd forintos lakossági megtakarítás származhat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára viszont az adótörvény-csomag minapi parlamenti benyújtásakor már csak 4,5 milliárd forintos, friss tejekre vonatkozó költségvetési bevételkiesésről beszélt, vagyis a tartós tejek addigra kikerültek az áfacsökkentéses termékkörből. A miértre Győrffy Balázs szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium tudná megadni a konkrét választ, és ugyanígy az NGM, illetve a kormány illetékességét jelölte meg az ügyben az agrárszektor-hu felvetésére egy sajtótájékoztatón Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is, az NGM viszont nem válaszolt feltett kérdéseinkre.

 

Tejipari vélemények szerint a kormány döntése valójában azt jelenti, hogy a fogyasztói tejek közül csak a nyolc napos szavatossági idejű termékek áfája csökkenne 5 százalékra, vagyis e termékek lehetnek 2017-től olcsóbbak a boltokban. Továbbra is 18 százalékos áfa terhelné viszont a 21 napos szavatossági idejű (ESL) és a hat hónapig eltartható UHT tejeket. Az UHT tejek teszik ki ugyanakkor tejágazati adatok szerint a hazai fogyasztóitej-forgalom 50 százalékát, míg az ESL tejekre 25- 30 százalék jut. Együttesen tehát a tartós tejek 75-80 százalékos piaci részarányt képviselnek, míg a friss tejek 20-25 százalék körüli részesedést mondhatnak magukénak.

Lázár: népegészségügyi megfontolások döntenek
Annak az áfáját kell csökkenteni, amiből a legtöbbet fogyasztják az emberek - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfós sajtótájékoztatón, miért csak a friss és a nyers tej áfáját csökkentené a kormány öt százalékra. Lázár szerint ugyan az elmúlt egy évben nőtt a dobozos tejfogyasztás, de a kormány inkább a népegészségügyi megfontolásokból ösztönzi a friss tej fogyasztást az áfacsökkentés révén. Mint mondta:" a fő kérdés a minőség, egy akár egy évig is elálló dobozos tejben kell legyen valami, amitől eláll."


Győrffy Balázs szerint jó irány, hogy a hazai lakosság a magasabb beltartalmi értékű, minőségi friss tejek fogyasztására álljon át, és szerinte ezt az „átállítási célt” fejezheti ki a kormány áfacsökkentési javaslata is. A friss tejek felé irányíthatja ugyanis a vásárlókat, ha e termékek az 5 százalékos áfa miatt olcsóbbak lesznek. E termékkör preferálása a hazai termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt kedvezhet, mert friss tejeket importálni jóval nehezebb a ma komoly konkurenciát okozó, dobozos kiszerelésű tartós tejekhez képest. Közép- vagy hosszútávra érdemes azonban tervezni, mert a változásokhoz a tejipari gyártási technológia átállítására, illetve fogyasztói szemléletváltásra is szükség lesz – tette hozzá Győrffy Balázs.


Éppen az UHT tejeket is gyártó, legális tejipari vállalatok szorgalmazták ugyanakkor, hogy a kormány a tartós tejeknél is csökkentse 5 százalékra az áfát az elharapózó adócsalások miatt. Emellett e termékkörben az idén már többször demonstráló tejtermelők is áfamérséklést sürgettek, hogy az árletörő hatású, dömpingáras UHT-importot vissza lehessen szorítani. Ha a tartós tejek áfakulcsa nem csökken, ágazati vélemények szerint az áfacsalásos behozatal folytatódik, így érdemi változások nem lesznek az azonnali intézkedéseket igénylő hazai tejszektorban, ahol a felvásárlási árak esése és a piaci anomáliák miatt mára súlyos jövedelmezőségi válság alakult ki.


Az 5 százalékos áfa az UHT piacon megoldhatná az áfacsalásos gondokat, de erőteljesebb szankciókkal is eredményeket lehetne elérni – jelentette ki az agrárszektor.hu-nak Győrffy Balázs. Szerinte mindenekelőtt azt kellene felderíteni, hogy az ügyletekben a tényleges áfacsalókon kívül van-e másoknak is felelősségük. Felvetődik a kérdés, miért nem közvetlenül a hazai tejfeldolgozóktól, illetve a velük kapcsolatban álló nagykereskedő cégektől szerzik be a tejtermékeket, akiknél az áfacsalt áruk kikötnek. Ma az adócsalással érintett tejtermékek sokszor öt-hat közbeiktatott cégen mennek keresztül, amíg a kereskedelmi láncok polcaira jutnak – tette hozzá a NAK elnöke.

Ágazati vélemények szerint nem csak a feketegazdaság fennmaradása miatt lehet aggályos, hogy a fogyasztói tejek áfája nem csökken egységesen. Uniós vita származhat ugyanis abból, ha a friss és a tartós tejek áfakulcsa különböző lesz, mivel ezek egymást helyettesítő termékeknek minősülnek, így adóterhelésük nem lehetne eltérő. Többen máris újabb Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás lehetőségét, illetve Európai Bírósági procedúra brüsszeli megindítását látják abban, ha friss tejek áfája egyoldalúan és diszkriminatív módon csökkenne.

A tejtermelők kifejezetten rossz kilátásokkal nézhetnének az áfacsökkentés elé amiatt is, hogy a friss tejek között az általuk megtermelt nyerstej áfája is 18 százalékról 5 százalékra mérséklődne. A gazdálkodáshoz felhasznált alapanyagokat – például gyógyszereket, takarmány-kiegészítőket – ugyanis változatlanul 27 százalékos áfával kellene beszerezniük, miközben a tejet az eddigi 18 százalék helyett 5 százalékos áfával értékesíthetnék. A kieső áfabevétel a tartósnak ígérkező jövedelmezőségi és piaci válságban további átmeneti likviditási problémákat okozna, miközben a nyerstej áfacsökkentése a fogyasztói tejárakra semmilyen hatással nem lenne. Ezért információink szerint újabb ágazati-szakértői egyeztetések kezdőnek arról, hogy az adóváltoztatás a nyerstejre valóban kiterjedjen-e.

Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Mennyibe kerülhet az őszi vetőmag? - Itt a tájékoztató ár

2016. augusztus 19. 08:30
Tonnánként 89 600 forintban hirdette meg az őszi kalászos vetőmagokra vonatkozó tájékoztató jellegű árat a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szervezet előrejelzése szerint az őszi kalászos gabona vetőmagokból megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, viszont nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a szükséges mennyiség beszerzését.

Közös ünnep, közös nyilatkozat

2017. május 02. 11:24
Közösen helyezték el virágaikat a városligetben 2017 május elsején a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői.  Az ünnepi megemlékezés után Földiák András, a munkavállalói oldal soros elnöke felolvasta az öt konfödercáió közös nyilatkozatát. 
 
A szakszervezetek 10 órakor kezdődő megemlékezése keretében összeállítás hangzott el az 1890-es, első május elseje követeléseiről és megemlékezéséről. Az egybegyűlteg meghallgathatták, hogyan érvelt a korabeli, 1890-es Népszava - az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva - a május elseje megünnepléséért:
- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.

Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.

A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.