Belépésével hozzájárul fényképezéshez ? A jogszerűtlen adatkezelési hozzájárulások esetei

2019. június 12. 07:56
Számos vállalkozás még mindig úgy gondolja, hogy a legegyszerűbb megoldás adatkezelésekkel összefüggésben hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése. Ez azonban a GDPR 2018. május 25. napján történő alkalmazhatóvá válásával nagyon messze került a valóságtól. Az adatkezelések döntő többségében ugyanis az adatkezelés megfelelő jogalapja nem az ügyfél/munkavállaló hozzájárulása (érintett hozzájárulása), sőt az érvényesen általában nem is kérhető. Ezen eseteket vesszük végig gyakorlati példákon keresztül.

Munkaviszonyban nincsen helye a hozzájárulásnak

Az érvényes adatkezelési hozzájárulás feltételeit a rendelet 7. cikke határozza meg. Az egyik legfontosabb eleme a hozzájárulásnak az önkéntesség, melyet valamennyi esetben vizsgálni szükséges. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a munkaviszonyban a felek nincsenek egyenrangú helyzetben, azaz a munkavállaló nem mérlegelheti szabadon a hozzájárulás megadását, így a munkavállalói hozzájárulás nem tekinthető érvényesnek. Hiába gyűjtögetjük tehát azon dokumentumokat, amelyekben a munkavállaló az okmányai lemásolásához, a bérszámfejtő részére történő adattovábbításhoz, az elektronikus megfigyelőrendszer működéséhez hozzájárult, ezen iratok joghatás kiváltására nem alkalmasak. Munkaviszony keretében az adatkezelések fő jogalapja szerződés teljesítése, jogi kötelezettség teljesítése, illetve az adatkezelő vagy más személy jogos érdeke, így ezen jogalapok közül érdemes választanunk.

 

Szükségtelen adatkezeléshez nem járulhatunk hozzá

Előfordulhat olyan eset, amikor az adatkezelésnek akár lehetne is hozzájárulás a jogalapja, az azonban azért nem lesz érvényes, mivel az adatkezelés annak céljához nem szükséges. Ilyennek tekinti a felügyeleti szerv az okiratmásolást, mint adatkezelést. Álláspontja szerint ugyanis az okirat másolatának többletbizonyítóértéke nincsen, a másolatkészítés (különösen okmányokról) igazgatási érdekeket sérthet, valamint tartalmazhat a másolat olyan személyes adatokat is, melyekre nincsen szükségünk (pl: fénykép, anyja neve, személyi szám stb.). A hatályos joggyakorlat alapján tehát a polgári jogi elszámoltathatóságnál az adatvédelmi elszámoltathatóság fontosabb, így nem „tárolgathatok” dokumentumokat azért, mert arra egy későbbi peres eljárásban még szükségem lehet.

Egy másik ügyben szükségtelennek minősítette a hatóság azt az adatkezelési módot, hogy a futópálya használói nevüket és elérhetőségüket egy füzetbe önkéntesen felírják annak ellenőrzése érdekében, hogy kitiltott személyek a futópályát ne használhassák. Döntésében a hatóság kiemelte, hogy a kitiltott személyek ellenőrzésének kevésbé korlátozó módja is van, így ez a mód szükségtelen adatkezelést valósít meg. Hasonló érvelés mellett szükségtelennek minősítette a hatóság a mozgássérült gépjárművek rendszámának felírását a jogosultság ellenőrzése céljából. Rámutatott arra, hogy a behajtás alkalmával a mozgáskorlátozottság ténye a hatósági igazolványra való rátekintéssel ellenőrizhető, ennél nagyobb fokú adatkezelés (rögzítés) adott célhoz nem szükséges.

 

Belépésünkkel nem járulunk hozzá semmihez

Számos rendezvény meghívójában szerepel, hogy az érintett belépésével hozzájárul ahhoz, hogy a rendezvényen róla fényképet készítsenek. Ennek analógiájára gyakran adnak honlapok arról tájékoztatást, hogy a használattal az érintett a cookiek alkalmazásához a hozzájárulását megadta. Az első esetben a hozzájárulás érvényességét az önkéntesség hiánya hiúsítja meg. A rendezvényre való belépés ugyanis hozzájárulás nélkül nem valósulhat meg. A másik esetben (cookie) azért érvénytelen a hozzájárulás, mert azt adatkezelés megkezdése előtt, megfelelő adatkezelési tájékoztatást követően lehet csak megadni. A honlap működéséhez, az informatikai biztonsághoz szükséges sütikhez egyebekben hozzájárulás nem kell kérni, mivel ott a megfelelő jogalap az adatkezelő és részben az érintett jogos érdeke. A statisztikai, kényelmi, marketing sütik elhelyezéséhez azonban az érintett hozzájárulását szükséges beszerezni.

 

Előzetesen nem járulhatok hozzá későbbi adatkezelésekhez

Gyakori hiba a hozzájárulásokkal összefüggésben annak figyelmen kívül hagyása, hogy a hozzájárulást konkrét adatkezelésenként és előzetes szükséges kérni. Nem érvényes tehát az a hozzájárulás, melyet az érintett a „tanfolyamon történő részvételével összefüggő adatkezelésekhez” ad. Az érintettnek ugyanis a hozzájárulás megadását megelőzően abban a helyzetben kell lennie, hogy az egyes adatkezeléseket előre, elkülönülten lássa, és az egyes adatkezelések vonatkozásában a döntését külön is mérlegelni tudja. Marketingtevékenységhez sem lehet hozzájárulni, mivel annak keretei a hozzájárulás megadásakor nem egyértelműek.

Amikor a jogszerű jogalap más, de hozzájárulást kérünk

Olyan eset is előfordul, amikor az adatkezelő olyan adatkezeléshez kéri az érintett hozzájárulását, mely adatkezelés lényegében nem az érintett hozzájárulásától, hanem egy külső körülménytől függ. Tipikusan ez az eset, amikor egy vállalkozás telephelyére belépők a táska vagy ruházat átvizsgálásához hozzájárulnak. Az adatkezelési művelet alapja ugyanis rendszerint személy, vagyonbiztonság, üzleti titok védelme, mely szempontok abban az esetben is fennállnak, amennyiben az érintett a hozzájárulását nem adja meg. Ilyen esetben a helyes jogalap (itt: jogos érdek) megválasztása szükséges.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Balesetet szenvedett, nem dolgozhatott, kirúgás lett a vége

2019. június 03. 08:11
Vendéglátóipari cég dolgozója konyhai munkát végez, illetve ételt szállít ki. Baleset érte az otthonában, eltörte a kezét. Ennek ellenére dolgozni szeretett volna, amit szigorúan megtiltott neki a munkáltató. Ez nem tetszett a munkavállalónak, aki félti a megélhetését, ezért a közösségi oldalán elkezdte szidni a cég vezetőit, családtagjaikat és a kollégáit, a céget és annak ügyvezetőjét meg is nevezte a posztjában. Jelenleg keresőképtelen. Megalapozza ez a viselkedés a munkaviszonya azonnali hatályú felmondását? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Nemzeti érdek lenne az egészséges lakosság

2019. március 12. 08:39
A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a versenyképességi rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.