Bio-, agro- és élelmiszer-terrorizmus

2023. július 25. 13:53
Bár a biológiai harcanyagok fejlesztése, tárolása, felhasználása szinte a hadviseléssel egyidős, ennek ellenére a bioterrorizmus viszonylag új fogalom a hazai szakmai köztudatban. Összességében a biológiai fegyvert alkalmazó terrorizmust tekintjük bioterrorizmusnak.
Bio-, agro- és élelmiszer-terrorizmus
Bár napjainkra a terrorizmus vált az egyik leggyakrabban előforduló szóvá a sajtóban, ennek ellenére nincs széleskörűen elfogadott pontos meghatározása. Maga a szó a latin terror főnévből származik, ami ijedtséget, rémületet jelent. A terrorcselekmények alapvető célja legtöbbször a félelemkeltés. A terrorakció kiváltotta rettegést a terrorszervezetek alkalmasnak vélik arra, hogy az adott ország vagy politikai közvélemény figyelmét felhívja politikai vagy vallási céljai elérésére. Az infokommunikációs rendszerek gyors fejlődése, a hagyományos egyirányú hírközlési rendszerek mellett elterjedt közösségi hírközlő hálózatok (pl. Twitter, Facebook stb.) képesek a terrorakciók hatásának megsokszorozására és tömeges pánik generálására.
 
A bioterrorizmus viszonylag új fogalom a hazai szakmai köztudatban.
 
Az 1995-ben kiadott Hadtudományi Lexikon még csak a biológiai fegyver fogalmát határozta meg. Eszerint „a biológiai fegyver a tömegpusztító fegyvereknek az a fajtája, amelyben mesterségesen kitenyésztett vagy genetikailag megváltoztatott mikroorganizmusokat és toxinjaikat megfelelő eszközökkel juttatnak a célterületre, emberek, állatok, és növények elpusztítására. Harci alkalmazásuk során a célterületre juttathatók aeroszol formában, rakétákkal, bombákkal, tüzérségi lövedékekkel, vagy aeroszolgenerátorokkal, vagy különleges tartályokba zárt, fertőzött, betegséghordozó rovarokkal, férgekkel”.
Összességében a biológiai fegyvert alkalmazó terrorizmust tekintjük bioterrorizmusnak. Az agroterrorizmus a bioterrorizmusnak az a területe, amikor állati vagy növényi megbetegedés szándékos terjesztésével kívánnak félelmet és gazdasági veszteséget előidézni, aláásva a társadalom stabilitását.
 
Az élelmiszer-terrorizmus célja az emberi fogyasztásra szánt termékek vagy az élelmiszer-ellátó rendszerek mérgezése vagy fertőzése.
Tágabb értelemben ide sorolható az élelmiszer-, a takarmány- vagy az ivóvízellátó rendszerek ellen végrehajtott támadás is. A bioterror-támadások szempontjából alapvető jelentőségű, hogy nem szükségszerűen kell megvalósítani őket, a velük való fenyegetőzés is elég ahhoz, hogy jelentős kárt okozzanak. Minél nagyobb egy terrortámadás bekövekeztének a valószínűsége, annál nagyobb a gazdasági hatás mértéke.
 
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelme alapvetően bizalmi kérdés. E termékek összetettsége és fogyasztásuk népegészségügyi hatása miatt akár egy kedvezőtlen hír elterjedése is elegendő lehet több év vagy akár évtized piacépítő munkájának a tönkretételéhez. Jellemző példa erre, hogy egyes becslések szerint a szivacsos agyvelőgyulladás 92 milliárd euró költséget jelentett az európai országoknak, 2003-as árfolyamon, ami az európai szarvasmarhaszektor az évi termelési értékének mintegy egytizede volt.
 
Bioterrorizmus
A biológiai fegyverek lehetséges hatásainak meghatározására, alkalmazásuk módjára már a hidegháború idején részletes tanulmányok készültek. Valamennyi számítás aláhúzza a biológiai fegyverek jelentős pusztító hatását.
 
Amerikai számítások szerint a támadás szempontjából legkedvezőbb körülmények között egyetlen 1 megatonnás hidrogénbomba mintegy 570 ezer és 1,9 millió fő közötti halálos áldozatot követel, de 100 kilogramm lépfenespóra 1–3 millió embert pusztíthat el. Kevésbé optimális körülmények között (szeles és napos időjárás) a halálos áldozatok száma még mindig 130 ezer és 1,4 millió fő között lehet. A vegyi fegyverek hatékonysága a biológiai fegyverekhez képest elenyésző: 100 kg koncentrált szaringáz még „optimális” esetben is „mindössze” 8 ezer áldozatot követelne.
 
Más szakértők számításai szerint, ha a kiskérődzők brucellózisát okozó kórokozót aeroszolként kijuttatnák egy százezres lakosú városban, akkor az 82 500 megbetegedéssel és 416 halálesettel járna és a bioterror-támadás által okozott kár mintegy 478–650 millió dollár lenne.
A WHO becslése szerint 50 kilogramm szárított brucellózis kórokozóval végrehajtott aeroszoltámadás egy 5 milliós nagyváros ellen mintegy 150 ezer megbetegedést és 600 halálesetet okozna. A biológiai fegyverek melletti érv még a kis költségük. A 2000-es évek elején végzett számítások szerint egy nagyváros ellen végrehajtott tularémia kórokozót tartalmazó aeroszolos támadásnál, 5 százalékos halálozási arányt feltételezve, az egy halálesetre jutó költség 2,86 amerikai dollár, míg 40 százalékos halálozási rátánál mind­össze 0,36 dollár.
 
A fejlett országok katasztrófavédelmi rendszerei hosszú ideig elsősorban a vegyi balesetek elhárítására készültek fel, sokkal kevesebb tapasztalatuk volt a biológiai fegyverek hatásainak elhárítása területén, holott ezek speciális ismereteket és képességeket igényelnek.
 
Egy vegyi támadás hatása gyors, akár percekkel vagy órákkal a támadás után jelentkezik, és elsősorban a támadás iránya felőli szélirányban lévők érintettek, ugyanakkor egy bioterror-támadás hatása jellemzően késeltetett, napokkal vagy hetekkel a támadást követően jelentkezik és jelentős földrajzi kiterjedésű. A vegyi támadás elleni védekezésben elsősorban a katasztrófavédelem szakemberei, rendőrök és mentőápolók vesznek részt, a fertőtlenítés alapvető jelentőségű és a vegyi fegyver alkalmazásának helye viszonylag jól körülhatárolható és kordonnal lezárható. A megtámadott személyek fertőlenítés utáni elkülönítése általában nem kiemelten fontos. Ugyanakkor a biológiai támadásnál nehezen meghatározható a támadás helye és a fertőzött körzet, az útzár kevéssé hatékony és a fertőtlenítés legtöbb esetben nem feltétlenül szükséges, viszont a megtámadott személyek elkülönítése alapvető jelentőségű.
Ezen túlmenően már a kárenyhítés is nagyon sok, többnyire agrárszakember munkáját igényli: növény- és állat-egészségügyi szakértőkre, járványvédelmi specialistákra, tiszti orvosokra és mikrobiológusokra is szükség van.
 
Agroterrorizmus
Az agroterrorizmus során az állatállományok és a növényi kultúrák elleni támadásoknak számos előnyük van a bioterrort alkalmazó fél szempontjából. A mezőgazdasági üzemek, gazdaságok jellemzően nagy területűek és nyitottak. Ezzel lehetővé válik a viszonylag egyszerű behatolás. A szabadtartásos technológiák alkalmazása minden korábbinál nagyobb mértékben könnyíti meg a támadást. A mezőgazdasági üzemek egyre többet tesznek munkájuk megismertetése érdekében, mindinkább iparággá válik az agroturizmus, ez azonban még tovább növeli a terrortámadások esélyét. Az állat- és növény-egészségügyi megbetegedések kórokozói általában viszonylag egyszerűbben beszerezhetők, mint az emberi megbetegedéseket okozó mikroorganizmusok, és az állatjárványok egy része a fertőzést terjesztő ügynökre veszélytelenül idézhető elő. Az egyes betegségek lappangási ideje lehetővé teszi a fertőzést terjesztő ügynök elmenekülését is.
 
A járványok kitörését követően gyakran nem állapítható meg, hogy terrortámadás, vagy egyéb ok miatt lépnek-e fel megbetegedések.
Az úgynevezett „egzotikus”, a megtámadott területen korábban ismeretlen betegségek kórokozóinak alkalmazása jelentősen megnövelheti a fertőzés felismerésének és a védekezés megkezdésének idejét.
 
A szükséges oltóanyagok beszerzése, a megfelelő védekezési módszerek kidolgozása számottevő időveszteséget okozhat.
 
Az elmúlt évtizedeket az állatállomány elhelyezkedésének erőteljes üzemi és földrajzi koncentrációja jellemezte. Az előbbi folyamatot jól példázza, hogy az USA-ban például a sertéstenyésztő gazdaságok száma egymillióról 60 ezerre csökkent 1965 és 2007 között, míg az üzemek áltagos sertésállománya viszont 55-ről 920 egyedre nőtt. A földrajzi koncentrációt különösen jól szemlélteti Franciaország sertéstenyésztése: az alig több mint 27 ezer km2 területű, Franciaország európai területének mintegy 5 százalékát elfoglaló Bretagne tartományban összpontosult 2010-ben a tejelő szarvasmarha-állomány 42,4 százaléka, a sertésállomány 72,1 százaléka és a víziszárnyas-állomány 62,3 százaléka. Ebből adódóan az egyre koncentráltabb térségekben mind több lehetőség adódik a fertőző betegségek terjesztésére.
 
Élelmiszer-terrorizmus
A biológiai fegyverek terroreszközként történő alkalmazásának lehetőségét sokáig alábecsülték, és sokáig úgy gondolták, hogy elsősorban kisméretű, korlátozott hatókörű támadásokat jelent majd, mint például az élelmiszer-fertőzések.
 
Az elmúlt egy-két évtizedben készített elemzések viszont már az élelmiszer-terrorizmus jóval szélesebb körű, sokszor globális hatásait hangsúlyozzák.
Ugyanis a szállítási és hírközlési rendszerek fejlődése következtében egyre nő azon mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek száma, amelyeket nem a termelés helyén dolgoznak fel, illetve fogyasztanak el. Az élelmiszer-termelés globalizációjának szem­léletes példája a Dublinban kapható kijevi csirkemell: a sózott vaj Írországból, a fokhagymapüré Kínából, az USA-ból vagy Spanyolorszából, a citrom az USA-ból, a petrezselyem Franciaországból vagy az Egyesült Királyságból, a bors Indiából, a csirkemell Írorszából, Belgiumból vagy az Egyesült Királyságból, a liszt Belgiumból vagy Franciaorszából, a repceolaj pedig Ausztráliából vagy éppen Magyarországról származik. Ebből jól látható, hogy még egy ilyen egyszerű termék alapanyagai is tíz országból származnak. Ebből adódóan az élő állatok, a növényi termések, a félkész és a késztermékek szállítása önmagában is fontos eszköze lehet a fertőzés elterjesztésének.
 
Kínai kutatók az USA tejellátó rendszere ellen botulinum toxinnal végrehajtott terrortámadást szimuláltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a terroristák képesek 1 g botulotoxin bejuttatására a tejellátó rendszerbe, akkor ez mintegy 50 ezer gallon (1 standard amerikai gallon = 3,785 l) tej megmérgezését jelenti. Ebben az esetben az áldozatok száma a százezres nagyságrendet is elérheti.
 
Hasonlóan sebezhetőek lehetnek az ivóvíz-ellátó rendszerek is.
A terroristák szempontjából sokkal célszerűbb kórokozók helyett az azok termelte toxinokat bejuttatni az ivóvízellátó rendszerbe. A WHO számítása szerint, ha egy 50 ezer lakosú város ivóvízellátó rendszerébe 0,24 kilogramm botulinum toxin kerülne, és minden lakos csak 0,5 liter vizet fogyasztana naponta, akkor 17,5 óra elteltével a lakosság 60 százalékát megölné a fertőzés.
Hazai szempontból a bioterror-támadásoknak szintén kézenfekvő célpontja lehet az ivóvízellátó rendszer, mivel a – KSH adatai szerint – Magyarország összes településén van közüzemi vezetékes ivóvíz és a lakások több mint 95 százalékában áll rendelkezésre közüzemi ivóvíz. Így a közel 70 ezer kilométer hosszú magyarországi ivóvízvezeték-rendszer a vízkiviteli műveivel és a tározóival kedvező célpontja lehet egy bioterror-támadásnak.
 
A géntehcnológia megsokszorozza a biofegyvereket
A korszerű biotechnológia megsokszorozta a biológiai fegyverek kialakításának lehetőségeit. A géntechnológia fejlődése lehetővé teszi a genetikai anyagok gyors és viszonylag olcsó azonosíthatóságát, jellemzését, feltérképezését és átalakítását, valamint a genetikai anyag olcsó előállítását.
 
Génmódosítással olyan új mutánsokat lehet kialakítani, amelyek megnehezítik vagy gátolják a biológiai fegyverek hagyományos eljárással való kimutatását, amellett gyógyszereknek ellenálló mutánsok is létrehozhatók.
 
A genetikai módosítás és a génszekvenciák átvitele annak a lehetőségét is megteremti, hogy fokozzák a kórokozók virulenciáját, antibiotikum-rezisztenciáját és környezeti stabilitását. A géntechnológia segítségével mód nyílhat a korábban alkalmazott kimutatási technikák megtévesztésére is, illetve olyan génszekvenciák kialakítására, amelyek a korábbi, ártalmatlan kórokozókból pusztító ágenseket képesek létrehozni. Már a ’80-as években megjelentek közlemények, amik arról tudósítottak, hogy sikerült beültetni a lépfene-baktérium génszekvenciáját egy másik baktériumba. A létrehozott mutáns fertőző tulajdonságai megegyeztek a lépfene kórokozójáéval. Ezen túlmenően génmódosítással toxintermelő géneket is ki lehet alakítani, és az eljárással „ipari” méretben lehetne előállítani olyan toxinokat, amelyek természetes úton csak kis mennyiségben képződnek.
Az emberi genom feltérképezése lehetővé tette, hogy hatékonyan lépjünk fel az örökletes betegségekkel szemben, és hogy feltárjuk az egyes népcsoportok genetikai állománya közötti különbségeket.
Ez az ismeret nemcsak a célzott gyógyítás, hanem a szelektív pusztítás előtt is utat nyithat. A sejtmembrán felületén lévő receptorok elhelyezkedése közötti különbségek ismeretében hatékonyan támadhatók vírusvektorokkal a DNS-szekvenciák. A kórokozók génjeinek a feltárásával pedig eddig ártalmatlan kórokozók biológiai fegyverré alakítása is lehetséges. Géntechnológiával nagy mennyiségben, rövid idő alatt és kis költséggel állíthatók elő olyan toxinok, amelyek izolálásához rendkívül nagy mennyiségű természetes biológiai alapanyagra volna szükség.
 
Mindezek alapján a biotechnológia jelentős szerepet játszhat a már ismert kórokozók virulenciájának és antibiotikum-rezisztenciájának fokozásában, a kórokozók aeroszolos kijuttatási lehetőségeinek bővítésében és új, pusztító hatású élő szervezetek vagy toxinok létrehozásában. Ezáltal a géntechnológia és az egyéb modern biológiai tudományok fejlődése a biológiai harcanyagok új generációjának kialakítását teheti lehetővé.
 
(A felhasznált irodalom a szerzőnél megtekinthető.)
 
Ózsvári László
 
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Csemegeszőlő-bemutató a Kisfái Ökokertben

2023. augusztus 15. 21:43
A tavalyi nagy sikerű rendezvény után ismét megrendezik a Kecskeméti csemegeszőlő fajta- és technológiai bemutatót 2023 augusztus 18-án, kora délután. A helyi mellett két további fajtagyűjtemény csemegeszőlői tekinthetők, kóstolhatók meg.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is megjelent a magas patogenitású madárinfluenza

2023. november 09. 14:22
Újabb területen, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
 
Az érintett pecsenyekacsa állomány felszámolását a hatóság megkezdte, valamint a védő- és felügyeleti körzeteket is kijelölték.