CSOK plusz: Lesznek családok, akiknek közel másfélszer annyi tőkével kell nekiugraniuk az otthonteremtésnek
2023. szeptember 29. 15:19
Nem minden részletszabály tisztázott, de az nagyon valószínű, hogy a jövő januártól elérhető CSOK Plusz meglévő gyermekre nem, csupán a vállalt gyermek(ek)re lesz igényelhető. Azok a családok, ahol a szülők nem terveznek újabb családtagot, nem csak a CSOK összegétől, de az illetékkedvezménytől is elesnek, áll a Duna House pénteki közleményében.
Az új CSOK-ról Nagy Márton miniszter bejelentése alapján az már kiderült, hogy 40 év alattiak számára első lakás vásárlására vehető majd igénybe, valamint a támogatást kedvező kamatkondíciókkal kérhetik azok, akiknél bővül a család, így a CSOK Plusz segítségével költözhetnek majd nagyobb ingatlanba. A hírek szerint a program a vállalt gyermekek megszületését követően a hiteltartozás csökkentését is lehetővé teszi.
A pontos intézkedési csomag bejelentésére még bizonytalan ideig várni kell, a Credipass szakértői azonban kiszámolták, hogy a jelenleg ismert információk alapján mit jelenthet a támogatás jövőre a családok számára akkor, ha valóban nem lehet majd meglévő gyermekre érvényesíteni a támogatást, és ha a CSOK-hoz kapcsolódó, jelentős kedvezményt biztosító illetékmentesség is megszűnik.
A Duna House Barométer friss elemzési adatai alapján a legtöbb fővárosi tranzakcióban 40 és 60 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkező ingatlanok szerepeltek, négyzetméterár szempontjából a legtöbb értékesített ingatlan a 600-800 ezer forintos négyzetméterár-kategóriába tartozott, ingatlanérték szempontjából Pesten 35-40 millió forint, Budán pedig 50-60 millió forintos kiadást jelentett a vásárlók számára az otthonteremtés.
Egy pesti, 50 négyzetméteres, 40 millió forint értékű lakás megvásárlása esetén tehát egy kétgyermekes család jelenleg még igényelheti az 1,43 millió forint összegű CSOK-támogatást és a hozzá kapcsolódó illetékkedvezményt, ami ebben az esetben 1,6 millió forint. Így összességében több mint 3 millió forint előnyre tesznek szert a családok, amely mellé az ingatlan vételárának 20 százalékára, mindössze 8 millió forint önerőre lesz szükségük.
Jövő januártól azonban, feltételezve, hogy nem vállalnak további gyermeket, nem lesznek jogosultak a CSOK Pluszra sem, tehát az illetékkedvezménytől is elesnek. Ez pedig annyit tesz, hogy az önerőn kívül, a fent említett összegeket (1,43+1,6 millió forint) is nekik kell majd kifizetniük. Ez a plusz 3,03 millió forint mintegy 40 százalékos többletkiadást jelent, tehát a 40 millió forint értékű lakáshoz jövőre már mintegy 11 millió forintnyi önerőre lesz szükség, ami a vételár nagyjából 28 százalékát teszi ki, vagyis az alap 20 százalékról közel 30 százalékra emelkedhet az önerő mértéke ezen családok esetében.
Összefoglalva tehát, a jelenleg ismert részletek alapján jövőre a 20 százalékos önerő már nagy eséllyel nem lesz opció azon családok számára, akik nem vállalnak több gyermeket. A kieső CSOK összegét önerőből vagy hitelből kell majd pótolniuk, és a megszűnő támogatások miatt így közel másfélszer annyi tőkével kell nekiugraniuk az otthonteremtésnek, hogy egy azonos vételárú lakást megvegyenek.
A friss hitelintézeti elemzések alapján a korábban CSOK-ot igénylők nagyjából kétharmada nem tervez újabb gyermeket, így nem tudná jövőre igényelni a városi CSOK Pluszt. A támogatástól elesők közé tartoznak még az egyedülálló szülők és az élettársi viszonyban élők is.
Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel.
forrás: hvg.hu
Kapcsolódó cikkek
4 napos munkahét? Mi lesz a munka törvénykönyvével?
2023. március 27. 12:17
Egy furcsa per nyomán akár négy naposra is csökkenhetne a munkahét.
Pihenőidő matematika
Márciusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a munkavállalók a napi pihenő időn kívül heti pihenőidőre is jogosultak, és a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kivenni, ami úgy alakíthatja a pihenőidő matematikát, hogy a pénteki munkaidőnek tizenhárom órakor törvényesen véget kellene érnie - számolt be róla az Index.hu. A lap T. Fodor Gábor munkajogászt idézte, aki a HR Portálnak elmondta, hogy a magyar munkajogi törvényeket minden valószínűség szerint módosítani kell majd, harmonizálva őket az uniós joggal, és nem mellékesen lehetővé téve a közszféra dolgozói számára a túlórapótlékukhoz való hozzájutást.
újabb változás jön a boltokban márciustól
2024. január 08. 16:07
A kormány arról döntött, hogy az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszerkereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent. A szabály március 1-től él.
