EGSZB dokumentum a társadalmi haladásért

2024. február 09. 16:40
A gazdasági növekedés nem önmagáért való cél – szögezi le az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) munkavállalói csoportja abban a prioritás-gyűjteményben, amely megvalósulását a júniusban megválasztandó európai parlamenti képviselőktől kéri. Kállay Piroskát, a testület LIGA Szakszervezetek által delegált képviselőjét kérdeztük a dokumentumról.
EGSZB dokumentum a társadalmi haladásért
- A prioritásaink a társadalmi haladás terén 2023–2025 dokumentum rengeteg területet érint. Ezzel a prioritásgyűjteménnyel érkezett Magyarországra Lucie Studničná, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) munkavállalói csoportjának elnöke, hogy három magyar konföderáció elnökével találkozzon. Miért is volt fontos ez a találkozó, és milyen témákat emelnél ki az elhangzottak közül? – kérdezzük Kállay Piroskát az EGSZB munkavállalói csoportjának tagját.
 
- A találkozó egyik fontos mondanivalója az volt, hogy segítsen az EGSZB munkavállaói csoport által közzétett prioritásokat összhangba hozni a magyar elnökség prioritásaival. A február 7-i találkozón egyébként kiderült, hogy  részben lefedik egymást a magyar és az európai célok, például a minimálbér, a tisztességes munka, a munka magánélet összehangolása, a különböző szociális juttatási rendszerek, illetve támogatási rendszerek kiszélesítése tekintetében.  Ugyanakkor a szakszervezetek véleménye szerint a magyar elnökség által közzétett prioritásokból hiányoznak szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdések. Jó lenne, ha a magyar elnökség ezekre a témákra nagyobb hangsúlyt helyezne. Például az európai uniós minimálbérről szóló törvényt ez év májusában szavazná meg a magyar parlament – ezzel kapcsolatban még több eldöntendő kérdés merült fel.  A kötelezően átveendő irányelvet egyes tagállami szinteken finomítani kell. Ezzel kapcsolatban az EGSZB felhívta a figyelmet, hogy a szociális kérdésekre nagyobb hangsúlyt kell helyezni.  
 
- A dokumentumban több olyan kérdés is felmerül, amelyről azt gondolnánk, hogy nem a szakszervezetek fogják megoldani. Például a prioritások között zöld átállás, a dekarbonizáció is szerepel. Mit tudnak kezdeni a szakszervezetek ezekkel az alapvetően a kormányzati hatáskörbe tartozó témákkal?
 
- Az Európai Unió azért fogalmazta meg az úgynevezett „igazságos átmenet" célját, hogy az európai gazdaság előtt álló jelenlegi kihívások ne legyenek negatív hatással a munkavállalók helyzetére. Se a klímaváltozás, se a digitalizáció se a robotizáció; ebben a folyamatban a munkavállalók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, hanem képzésekkel és átképzésekkel segítsük őket, hogy alkalmazkodni tudjanak az új munkakörülményekhez. Ennek a kikövetelése már a szakszervezetek felelőssége.
 
- Hogyan viszonyul az európai parlamenti választásokhoz az EGSZB?
 
- Az EGSZB természetesen nem támogat politikai erőket, ám azt szeretné, hogy az Európai Parlamenti választásokon ezek a témák hangsúlyosak legyenek, hogy a pártok felkarolják ezeket a kérdéseket. Ezzel azt próbálják elérni, hogy az európai képviselőknek, Európa új vezetőinek legyenek válaszai az itt megfogalmazott kérdésekre. Az EGSZB által megfogalmazottakat úgy is felfoghatjuk, mint egy európai parlamenti képviselők elé kerülő kiáltványt.
 
- Az EU döntéshozóinak amúgy is kötelező figyelembe venni az EGSZB véleményét. Ezen túlmenően miért kell lobbizni?
 
 - Így van, mind a Tanácsnak, mind a Parlamentnek mind a Bizottságnak kötelező kikérniük az EGSZB véleményét, hiszen mi az egész civil társadalmat képviseljük.  Általunk rendelkeznek beleszólással a civil szervezetek. Tulajdonképpen az európai munkavállalók kéréseit csatoljuk be a jogalkotói folyamatba. Emellett azért kérjük az EU soros elnökségét adó ország szakszervezetei támogatását ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson.
 
– Milyen súlya van a szervezetnek és ehhez köthetően mennyire jelentős ez a dokumentum, amely most a különböző szervezetek asztalán fekszik?  
 
- Fontos lépésnek tartom, hogy megszületett ez az anyag, és a szakszervezeteknek is jó, hogy ilyen anyag van a kezünkben, hiszen az elnökség alatt a szakszervezeti elnökök a legmagasabb szinten tudják képviselni a szervezetüket és a magyar munkavállalókat. De gondoljunk bele abba is, hogy a magyar elnökség időszaka az EP választások után lesz, ezt követően, júliustól decemberig, az Európai Parlament is kialakítja a saját bürokráciáját, és a Bizottság is, az egyetlen működőképes szerv az Európai Gazdasági és Szociális Tanács lesz. Ezért nem becsülném le sem a testület, sem a nyilvánosságra bocsátott dokumentum jelentőségét, és remélem, a hatását is mihamarabb érezhetik majd az európai munkavállalók.
 
forrás: liganet.hu/k.l.

Kapcsolódó cikkek

Tüntetéshullám Európában: már a lengyel gazdák is forgalomlassító akciókkal tiltakoznak

2024. január 25. 12:54
250 helyszínen mezőgazdasági gépekkel lassították a közúti forgalmat.
 
Tüntető gazdák szerdán lengyelországi közutakat torlaszoltak el az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán termékek korlátlan európai behozatala ellen tiltakozva.

Idén 3,6 milliárd forintot költ bérfejlesztésre a PENNY

2023. február 23. 13:14
Jelentős, valamennyi belsős munkavállalójára vonatkozó bérfejlesztéssel kezdi az év első felét a PENNY. Hazánk egyik vezető kiskereskedelmi áruházlánca felelős munkáltatóként mintegy 3,6 milliárd forintot fordít a dolgozói fizetések korrekciójára. A gazdasági változásokhoz megfelelő mértékben igazított, 17 százalékig terjedő kompenzáció egy komplex juttatási csomag része.
A béremelést területi felosztás szerint, értékesítés, logisztika, központ és különböző szempontok alapján súlyozva átlagosan legfeljebb 17 százalékos mértékben hajtják végre 2023. április 1-jétől. A juttatási csomag többek között egy kibővített utazási hozzájárulást is kínál a munkatársak számára.