Egyre kiábrándultabbak a magyar munkavállalók: végleg elegük van!
2024. március 19. 14:59
A hazai munkaerőpiacon szinte minden második alkalmazott keresi új munkahelyét vagy várja, hogy a jó lehetőség szembe jöjjön vele és válthasson. Az álláskeresők közel harmada munkahelyével együtt az ágazatot is elhagyná, amelyben jelenleg dolgozik, a munkahelyválasztásnál pedig a bér mértéke és a lokáció számít elsősorban, szemben a szakmai ambíciókkal.
Elkészítette negyedéves reprezentatív kutatását a Profession.hu, amelyben az álláskeresési szokásokat vizsgálta. Az országos felmérésből kiderült, hogy szinte minden második, 18-65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára. Az aktív munkakeresők (12%) mellett ugyanis nem elhanyagolható lehetőség a passzív munkakeresők (36%) megszólítása: ők azok, akik ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra.
Az aktuálisan állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után. Közel harmaduk (30%) pedig pályát módosítana és kifejezetten más szektor álláshirdetéseit böngészi.
A leggyakrabban tematikus állásportálokon keresünk munkát
A hatékony elhelyezkedés érdekében az emberek párhuzamosan több csatornát használnak új munkahelyük megtalálására. Az aktív keresők többsége állásportálokon böngészi az elérhető hirdetéseket, de népszerűek az apróhirdetésekkel foglalkozó internetes oldalak is, illetve tíz munkakeresőből hárman a munkaügyi központhoz fordulnak ilyenkor segítségért. A dedikáltan e célból működő felületek mellett fontos szerep jut az informális forrásoknak is: minden második ember hívja segítségül barátait, ismerőseit, amikor új munkahelyre vágyik és a közösségi médiát is hasonló gyakorisággal használják ilyenkor, azonban a hivatalosabb, szakmai közösségi média platformot álláskeresési célra mindössze az érintettek 13%-a használja.
Mitől vonzó egy állás?
A sok szempont közül, amiket mérlegelni és priorizálni kell az új állás kiválasztásakor a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87%-ánál szerepel.
Kutatásunkat 2022 óta negyedévente végezzük, a bér ez idő alatt mindig az első helyen szerepelt, mértéke pedig minimálisan nőtt – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A munkavállalók szemében sokat számít még
- a munkahely elhelyezkedése (67%),
- illetve a munkaidő és munkarend (58%), aminek jelentősége a pandémia alatt és után erősödött meg. Ezt követik az olyan árnyaltabb jellemzők, mint
- a munkakörülmények (42%),
- a kollégák, a csapat (33%),valamint
- a hangulat és a munkahely atmoszférája (22%).
A szakmai ambícióval kapcsolatos elvárások 20% alatt vannak: az önálló munkavégzés igénye, az elérhető továbbképzések, vagy az előrelépési lehetőség mellékesnek számítanak – tette hozzá Dencső Blanka.
forrás: penzcentrum.hu
Kapcsolódó cikkek
Csak az a szép zöld gyep...
2023. február 03. 13:49
Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.
Az első felhívás keretében épületenként akár 3 millió forint támogatást is el lehet nyerni arra, hogy a lakóközösségek zöldebbé tegyék belső udvaraikat. A pályázaton olyan fővárosi társasházak, lakásszövetkezetek vehetnek részt, amelyek lakóépületei zártudvaros, kertes vagy csatlakozó udvaros beépítésű zárt belső területtel rendelkeznek.
Bár Budapesten kevés a lehetőség az új zöldfelületek létrehozására, azt a kevés helyzetet érdemes megragadni.
Meddig biztosítható még a nők korábbi nyugdíjba vonulása? Hamarosan változás jöhet
2024. február 15. 14:30
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani.
