Elindult a végső visszaszámlálás: sok kertes házban van, hamarosan bírság jár érte

2020. június 16. 07:38
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara még 2016-ban kezdeményezte, hogy módosítsák azt a törtvényt, ami arra vonatkozik, hogy az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni. A határidőt nemrég módosították, a legfrissebb hírek szerint 2023. december 31-ig lehet kérelmezni az eljárást. Most annak jártunk utána, miért hozták létre korábban ezt a törvényt, ki és mennyi bírságot fizethet, illetve, hogy kinek kedvez a mostani módosítás.

HelloVidék: Miért hozták létre a törvényt a kutakkal kapcsolatban, mi volt ezzel a cél?

dr. Konrád Szilárd: Már a 19. század végétől rendelkezik a vízjogi törvény a vizek hasznosításáról, a vízhasználathoz kapcsolódó engedélyezésről, amelynek szabályozási és ellenőrzési keretei eddig kevésbé voltak szigorúak. A szigorítások az 1995-ben történt vízgazdálkodási törvény megújításával jöttek. Jellemzően a vízügyi hatóság az ez előtt engedély nélkül létesült kutakat jellemzően nem büntetette. A víz kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, ezért a vízkészlettel történő felelős gazdálkodásért az állam felel. A vízkészlet olyan véges erőforrás, amelynek helytelen felhasználása az egyre kevesebb csapadékkal együtt jelentős gondokat okozhat az elkövetkező időkben. Ez, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is indokolja, hogy a kutakat nyilvántartásba vegyük, így egyértelművé válnak a víztest-terhelések és a valós vízigények, és tervezhetőbbek lesznek a szükséges fejlesztések. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy miközben egy 100 méteres kút megfúrása alig pár óra alatt kivitelezhető, addig ennek kétlépcsős engedélyezési folyamata sokkal hosszabb és sokkal költségesebb folyamat. Az engedélyezéshez szükséges feltételeknek való megfelelés aránytalan nagy költsége és időigénye miatt a múltban sokan inkább kockáztattak, főleg, hogy nem is volt ismert a köztudatban, hogy ez szinte mindig engedélyhez kötött tevékenység volt.

A NAK célja, és javaslata az illegális kutak vonatkozásában az, hogy

  • a) a kis kutakat teljesen ingyenesen lehessen bejelenteni magának az állampolgárnak a jegyző felé, amelynek jelenleg egyetlen díja a szakértő, mivel illetéket nem kell fizetni, és a vízdíj sincs, hiszen 500 m3/év alkotmányos jogon jár
  • b) öntöző kutak esetében egy minimum követelményrendszer kialakítása a cél, annak érdekében, hogy az engedélyezéshez szükséges feltételek költségeit a lehető legkisebb összegből meg lehessen valósítani. Az EU vízgazdálkodási irányelveit a hazai szabályozásokkal is harmonizálni kell, így ezek a kutak legalizálásra szükség van, különben nem csak vízkészlet-gazdálkodási problémákkal kell megküzdeni, hanem még az uniós forrásokat is kockáztatjuk.

HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni?

dr. Konrád Szilárd: Ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek fog kedvezni. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodunk vele. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi gazdálkodáshoz fontosak, hanem azért is, mert ezek a kutak potenciális szennyező források lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisainkat. Így az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben. Az Alaptörvény P) cikke rögzíti, hogy:

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

HelloVidék: Minden újonnan épített kutat köteles engedélyeztetni az építtetője?

dr. Konrád Szilárd: Igen, gyakorlatilag mindig is engedélyköteles tevékenység volt, mivel a víz kizárólagosan állami tulajdonba tartozó vagyon. A vízilétesítmények sajátos építményfajták, ahogyan az épületek, úgy ezen, vízlétesítmények is építési (vízjogi létesítési) és használatbavételi (vízjogi üzemeltetési) engedélyhez kötött tevékenységnek minősülnek. Az engedély nélküli kutak legalizálásával ezen kutak fennmaradási engedélyt kapnak, amely nem csak a fennmaradásra, hanem a további üzemeltetésre is jogosít.

HelloVidék: Miért bírságolják meg az illegálisan kialakított kutak tulajdonosait?

dr. Konrád Szilárd: Mivel engedélyköteles tevékenység, ezért a szabályok be nem tartása szankciókkal jár, azonban a moratórium alatt, a moratóriumot kihirdető rendelkezés hatálya előtti kutakat nem bírságolják.

HelloVidék: Mitől függ a bírság és milyen összegben szabnak ki büntetéseket?

dr. Konrád Szilárd: A jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni, a természetes személyre kiszabott bírság összege azonban nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

Hogy intézzük az ellenőrzitetést?

Az érvényes szabályozás értelmében tehát valamennyi újonnan épített kutat engedélyeztetni köteles az építtetője. Minden olyan kút fennmaradási engedélyköteles, amely korábban engedély nélkül épült, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapta, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal épült meg.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a tulajdonos, aki 2018. január elsejét megelőzően létesített kutat, ha a vízjogi engedélyezési eljárást kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Fontos tudni, hogy az engedélyezési eljárás minden olyan kútra vonatkozik – legyen az ásott vagy fúrt – melyet engedély nélkül létesítettek. Mivel a törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek engedélyezési feladatai megoszlanak a területileg illetékes jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyzői hatáskörbe azok a kutak tartoznak, amelyek:

  • nem érintenek karszt- vagy rétegvizet,
  • az éves vízkitermelése 500 m³,
  • épülettel rendelkező ingatlanon található,
  • a kérelmező magánszemély és a kút házi ivóvízigényt, háztartási igényeket elégít ki

Kapcsolódó cikkek

Állásfoglalás született az elektronikus megfigyelőrendszerek (kamerarendszer) adatkezeléseiről

2019. augusztus 06. 08:44
Az Európai Adatvédelmi Testület 2019. július 11. napján véleményezés céljából állásfoglalást tett közzé az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével összefüggő adatkezelésekről. Tekintettel arra, hogy ilyen adatkezelés a vállalkozások, illetve a háztartások jelentős részében létezik, érdemes tudni, hogy az erre hivatott szerv ezen adatkezelés tekintetében miképpen értelmezi a GDPR hatályos rendelkezéseit.

Mennyi adót kell fizetni a munkavállalók képzése után?

2019. augusztus 08. 15:09
Az élethosszig történő tanulás jelentősége