Ellenőrizetlenül özönli el hazánkat az ukrán csirkehús és tojás – mi lesz így a termelőkkel?

2023. március 29. 11:34
Az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentességét.
 
Ukrán óriáscégek profitálnak az akadálytalanul Európába áramló baromfihús-szállításokból – írja a vg.hu
 
Így alakultak a hazai árak
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint 2023 első tíz hetében 2022 azonos időszakához képest Magyarországon a vágócsirke kilogrammra vetített élősúlyos termelői ára 48,13 százalékkal, 513 forintra, míg a vágópulykáé 48,17 százalékkal, 689 forintra emelkedett.
Ellenőrizetlenül özönli el hazánkat az ukrán csirkehús és tojás – mi lesz így a termelőkkel?
A vágási statisztika is javult, hiszen idén januárban a vágóhidakra 5,8 százalékkal több baromfi került, mint egy évvel korábban. Jelentős volt a különbség a csirke és a pulyka között: az előbbiből 12,2 százalékkal nőtt a mennyiség, és elérte a 39 ezer tonnát, míg a 6 ezer tonnát meghaladó pulykavágás majd' 30 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi év első hónapjában.
 
Az EU-ban mérsékeltebb ütemű volt az árnövekedés: az Európai Bizottság adatai szerint 100 kilogramm egész csirke uniós átlagára 2023 első tíz hetében 258 euró volt, ami 15,2 százalékkal haladta meg az előző évit.
 
Az AKI adatai szerint 2023 első tíz hetében:
 
a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 42 százalékkal, kilónként 2036 forintra,
a csontos csirkemellé 30,3 százalékkal, 1377 forintra nőtt,
összességében pedig a csirkemell 2008 forintos kilogrammonkénti ára 42,4 százalékkal lett magasabb egy év alatt
a nem ársapkás csirkecomb ennél kisebb mértékben, 35,5 százalékkal, 905 forintra emelkedett
 
Ukrajnából és Lengyelországból érkezik a csirkehús
Csirkemellből eddig is bőven érkezett hozzánk és az EU-ba ukrán áru, de mostanra már az egyéb csirkehúsok is egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg az európai piacokon, jókora árnyomást gyakorolva az európai vágó- és feldolgozóüzemekre.
 
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója szerint az ukránoknak adott kedvezmény egyik élelmiszeripari terméknek sem tesz jót, zavarja a piacot, mert nem a valós költségek alapján képződnek az árak.
 
Az ágazati szereplők szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ez a nagy mennyiség ellenőrizetlenül jöhet be az unióba, legalábbis a legfontosabb belépési országnak számító Lengyelországban a szakmabeliek szerint még egyetlen ukrán kamiont sem állítottak meg.
 
csirkehús
A statisztika szerint tavaly az uniós behozatal 36 százaléka Brazíliából származott, 25 százaléka az Egyesült Királyságból, 19 százaléka Ukrajnából, 16 százaléka pedig Thaiföldről – a négy országból összesen 774 ezer tonna baromfihús érkezett. A tavalyi év első tizenegy hónapjában a Kínából importált baromfihús mennyisége 65,4 százalékkal, 31 ezer tonnára nőtt.
 
80 százalékkal megugrott a csirkehús- és a többszörösére nőtt a tojásimport
Miközben az uniós baromfitermelők arra figyelmeztetnek, hogy a 80 százalékkal megugrott csirkehús- és a többszörösére nőtt tojásimport tönkreteszi az EU baromfiszektorát, az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentességét. Ráadásul a fogyasztók számára élelmiszer-biztonsági veszélyeket is rejt az ellennőrizetlenül beáramló csirkehús.
 
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) által közölt legfrissebb adatok szerint a baromfihús beáramlásának üteme gyorsult: a tavaly decemberi 14,3 ezer tonna után januárban 16,2, februárban 26-ig 16,1 ezer tonna érkezett az EU-ba. Megszünt az európai baromfiágazat védelme, ennek következtében Ukrajnából igen alacsony áron érkezik a tojás és a baromfi, ami az uniós piacon rendkívüli zavarokat okoz.
 
A nyomás enyhítése érdekében az uniós baromfiszektort képviselő szervezet (AVEC) védőintézkedéseket sürget, és arra kéri az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjának meghosszabbítását javasoló bizottságot, hogy a baromfihús- és a tojáságazatot zárják ki a liberalizációból, és újra vezessék be a kvótákat.
 
A szakmai szervezet támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az ukrán állampolgárok segítése, de a baromfipiaci liberalizáció nem ezt a célt szolgálja – érvelt az AVEC, utalva arra, hogy a véleményük szerint a kereskedelmi megállapodást ki kell egészíteni azzal, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal az unió állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásainak betartására, valamint azzal is, hogy megerősítik a határellenőrzést.
 
Ellenőrizetlen ukrán csirkehús özönli el az uniót
A szakmabeliek álláspontja szerint a tavaly júniusban ideiglenes jelleggel hozott, de most meghosszabbítani kívánt kedvezmények nem Ukrajnát segítik, hanem néhány óriáscéget, akik nem teljesítik az EU baromfihús- és étkezésitojás-termelésre vonatkozó állatjóléti, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokat. Azért is érthetetlen az ukrán import ellenőrzésének hiánya, hiszen csak kevés cég képes arra, hogy  Európába szállítson –  közülük négy olyan, amelyik nagyrészt uralja a piacot. Az AVEC javaslata szerint érdemes lenne legalább ezen cégek uniós normáknak való megfelelőségét megvizsgálni és rendszeres időközönként ellenőrizni, hogy bármilyen szabálytalanság esetén ki lehessen zárni őket az exportból.
 
A Poultry International adatai szerint az uniós piacra érkező csirkehús döntő hányadát két óriáscég szállítja: az évi 480 millió csirkét vágó MHP és a 135 milliós vágásteljesítményt elérő Complex Agromars. Megdöbbentő adat: a két társaság a 3,5-szeresét produkálja a teljes magyarországi, 2022-ben elért 175 milliós vágásszámnak.
 
tojás
Az étkezési tojás is érintett
Az étkezési tojásnál is hasonlóan rossz a helyzet, itt az európai beszállítások nagy részét szintén két cég adja: a 2021-es adatok szerint 13,3 millió tyúkkal rendelkező AvantgardCo, és az egy évvel korábbi adatok szerint 6,7 milliós tojóállományt tartó Ovostar Union.
 
Csorbai Attila, a BTT igazgatója elmondta: a Baromfi Termék Tanács (BTT) támogatja az AVEC kéréseit a baromfihús- és a tojástermékpályára vonatkoztatva is.
 
Azzal a megállapítással is egyetértenek, hogy most közvetlen lakossági felhasználású élelmiszerként özönlik be Európába az ukrán baromfihús és étkezési tojás, szemben a korábbi helyzettel, amikor javarészt csak éttermek vásároltak, és jóval alacsonyabb nagyságrendű volt az import.
 
A BTT igazgatója azt is megjegyzete, hogy az ellenőrzés hiánya miatt az európai fogyasztókra ez akár súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet.
 
A hazai terméktanács szerint az AVEC kérése teljesen jogos, hogy a baromfihús és a tojás, mint közvetlen élelmiszer kerüljön ki a megállapodás hatálya alól.
 
forrás: agroinform.hu
 

Kapcsolódó cikkek

NÉLKÜLÖZHETETLENEK A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

2023. március 08. 12:37
Hazánk GMO-mentes státuszából adódó előnyét az eddigieknél is hatékonyabban kell kihasználni - mondta Nagy István agrárminiszter a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság 150. ülésén.

A MATE oktatói és diákjai aktívan vállalnak szerepet a magyarországi vidékfejlesztésben

2023. július 03. 11:59
Idén 10 éve, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és jogelőd intézményének tanárai és hallgatói műhelygyakorlatok keretében, közösen dolgoznak ki fenntartható vidékfejlesztési terveket a főként aprófalvas, hátrányos helyzetű régiók számára. A projektek az elmaradott térségek térségi kezdeményezéséhez, LEADER (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) programhoz vagy natúrpark alapításhoz kapcsolódnak szerte az országban.