Erőteljes beruházási kedv jellemzi az agrárvállalkozásokat egy felmérés szerint

2016. november 28. 08:24
Gazdálkodási környezetük javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban, beruházást a válaszadók 82 százaléka tervez - derül ki a Takarékbank először elkészített Takarék Agrárhangulati Indexéből, amely az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükrözi.

Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 26 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben.


A válaszadók 75 százaléka gazdálkodása fejlesztésben, 21 százaléka a szinten tartásban, 4 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utalhat.

Az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 10 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást.

A válaszadók 43 százaléka a jövedelmezőség terén változatlanságra számít, míg 26 százalékuk javulást, 31 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben.

A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka tervez önerőt, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt igénybe venni.

A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 63 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi.

Továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve, a válaszadók 40 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.

A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint háromnegyedénél, míg 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár ezen a téren a következő egy évben.

Régiós megoszlásban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a legerősebb, míg a két alföldi régióban a leggyengébb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv. A legnagyobb arányban a dunántúli régiók gazdálkodói számítanak támogatásokra.

A 600 fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A válaszadók 97 százaléka döntéshozó, további 3 százalékuk döntésbefolyásoló a szakterületén. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével.
 
hirek.elelmiszerklub.hu

Kapcsolódó cikkek

A nemzeti élelmiszergazdasági program 2050-ig szab irányt a magyar mezőgazdaságnak

2016. szeptember 01. 10:43
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Fazekas Sándor a most előkészített nemzeti élelmiszer-gazdasági vitaanyag kapcsán.

Azonos munkakörben eltérő bér: mikor lehetséges?

2018. május 28. 08:33
Kettő azonos munkakörben és régióban (azonos a telephely is) dolgozó, azonos nemű munkavállalónak eltérő összegű az alapbére. A többet kereső munkavállaló régebb óta dolgozik az adott munkakörben a cégnél, munkatapasztalata viszont összességében nem nagyobb. Nem ismert védett tulajdonság, így az egyenlő bánásmód sérelme nehezen megítélhető. Mit tehet ilyen esetben az alacsonyabb bérű munkavállaló? Egyáltalán jogellenes ez? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.