EU Tanács: 100 milliárdos megszorítás
2024. január 19. 13:30
Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2024. január 17-i közleménye tiltakozik az EU Tanács megszorító intézkedések újbóli bevezetésére vonatkozó tervei ellen, amely szerint az uniós tagállamok jövőre több mint 100 milliárd euróval kényszerülhetnek együttesen csökkenteni költségvetésüket.
Franciaországnak (26 milliárd), Olaszországnak (25 milliárd), Spanyolországnak (14 milliárd), Németországnak (11 milliárd), Belgiumnak (8 milliárd) és Hollandiának (6 milliárd) kellene a legnagyobb éves megszorításokat végrehajtania ahhoz, hogy négy éven belül teljesíteni tudja a hiánycsökkentési célokat.
A tagállamok kérhetnék a csökkentések hétéves időszakra történő kiterjesztését, de ennek kockázata, hogy cserébe keményebb, munkavállaló-ellenes gazdasági reformok vállalását kapnák.
Táblázat: A Tanács 4 vagy 7 évre szóló terve alapján 2025-ben szükséges minimális éves eurócsökkentés. A számok a Bruegel 2023 decemberében készített értékelésén alapulnak.
Az ESZSZ a számadatokat az Európai Parlament jan.18.-i, az EU költségvetési szabályainak jövőjéről szóló szavazása előtt teszi közzé. Az ESZSZ felszólítja az európai parlamenti képviselőket, hogy biztosítsák: ne vezessenek be úgynevezett "deficit-biztosításokat", mert azok súlyos negatív hatással lesznek a GDP-re.
A zöld átmenethez vagy a szociális jogok európai pilléréhez szükséges beruházásokat meg kell védeni, és meg kell akadályozni a munkavállaló-ellenes reformokat.
Az adósság GDP-hez viszonyított arányára vonatkozó korlátoknak a kiigazítási időszak vége után csökkenniük kell.
Esther Lynch, az ESZSZ főtitkára kijelentette:
Egy olyan időszakban, amikor Európának a zöld jövőbe kellene beruháznia, a megszorítások újbóli bevezetésére irányuló tervek visszavezetnék Európát a legsötétebb időszakába. Hihetetlen, hogy a tagállamok miniszterei aláírtak egy olyan tervet, amely csak egy év alatt több mint 100 milliárd eurós kiadáscsökkentésre kényszerítené őket.
A kormányoknak őszintének kellene lenniük azzal kapcsolatban, hogy ez mit fog jelenteni polgáraik számára: rengeteg munkahely megszűnését, alacsonyabb béreket és rosszabb munkakörülményeket, valamint a közszolgáltatások további alulfinanszírozását. Az Európai Parlamentnek most döntő szerepe van a károk mérséklésében, hiszen biztosítania kell, hogy a költségvetési szabályok ne kényszerítsék az országokat arra, hogy túl messzire és túl gyorsan csökkentsék adósságukat és hiányukat.
forrás: liganet.hu
Kapcsolódó cikkek
Az élelmiszeráremelkedéssel a pazarlás is csökkent
2023. július 25. 14:01
4,7 millió kiló lejáratközeli és csomagolási hibás árut mentett meg a kidobástól és adományozott nélkülözőknek a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az év első felében. Míg az élelmiszerek drágulása miatt egyre többen állnak sorba a mentett élelmiszercsomagokért, a kereskedőktől elhozható felesleg csökkenni kezdett – derül ki közleményükből.
Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták
2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.
