Ez nem lehet véletlen: éppen száz éve lett 8 órás a munkanap

2018. december 13. 13:44
Miközben ma elfogadták a Munka törvénykönyve módosítását, éppen száz éves lett a 8 órás munkanap, amelyet a világon elsőként a szovjet Mt.-ben hirdettek ki.

A különleges évfordulóról a Le Monde Diplomatique emlékezik meg. Az egykori Szovjetunióban bevezetett 8 órás munkanapért évtizedekig folyt a küzdelem Európában. A XIX. században a munkaidő minimum napi 10 órát jelentett, de ez elérhette a napi 12, sőt a 14 órát is - indez heti hét napon át. Ezét nem véletlen, hogy a korlátozás régi vágya volt a munkásoknak.(A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás jelszót Robert Owen hirdette meg még 1817-ben.)

 

A munkaidőt korlátozó első szabályokat a gyárakban dolgoztatott gyerekmunkára vezették be. Angliában a Factory Act 1833-ben tiltotta meg a 9 évnél fiatalabb gyerekek foglalkoztatását a textiliparban, és a napi munkaidőt az életkor szerint korlátozta: a 9-14 éves gyerekek napi 10 órát, a 14-18 évesek napi 12 órát dolgozhattak legálisan. Ez a törvényt a többi iparágra csak 1853-ban terjesztették ki. Angliában a nők és a gyerekek 1847-ben harcolták ki a napi 10 órás foglalkoztatást, míg Franciaországban a 10 órás munkanap az 1848-as forradalom vívmánya volt. Ezt a forradalom leverése után alig néhány hónappal el is töröltek, és újra rákényszerítették a francia munkásokra a napi 12 órát.

A napi 8 órás munkaidő az 1864-ben, Londonban megalakított I. Internacionálé történelmi követelése volt, amelyet 1866-tól tűztek a programjukba. Az Egyesült Államokban az amerikai szakszervezetek 1884-es kongresszusa döntött úgy, hogy két év alatt kényszeríti a gyártulajdonosokat, hogy nyolc órára korlátozzák a napi munkaidőt. Akkor határozták el, hogy május 1-én indítják a kampányt, mivel sok amerikai vállalat akkor kezdi meg a könyvelési újévet, ami azt is jelenti, hogy sok munkaszerződés május elsejével lép érvénybe. 1886-ban nagyon sikeres általános sztrájkot szerveztek az anarchisták kezdeményezésével. Az országban úgy 340 ezren sztrájkoltak aznap.

1889-ben Párizsban összeült a II. Szocialista Internacionálé a francia forradalom századik évfordulója és a párizsi világkiállítás alkalmából. Jules Guesde és Munkáspártja, illetve Raymond Lavigne javaslatára 1889. július 20-án a II. Internacionálé döntött arról, hogy minden május elsején tüntetést tartanak a nyolc órás munkanap bevezetéséért (ami heti 48 órás munkaidőt jelentett, hiszen akkoriban kizárólag a vasárnap nem volt munkanap). Az akkor már több mint száz éves munkáskövetelést végül a szovjet forradalom valósította meg, amikor hivatalosan törvénybe foglalja a napi nyolcórás munkaidőt. A kapitalista országok innét vették át.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Az önkormányzati költségvetés-tervezet is közérdekű adat

2022. április 04. 08:45
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) konzultációs kérelem érkezett a tekintetben, hogy az önkormányzatok belső munkaanyagaként előkészített költségvetés-tervezete közérdekű adatként kikérhetőek-e. Az alábbiakban a NAIH állásfoglalását mutatjuk be:

Bántalmazott nő állást keres

2018. szeptember 24. 08:17
Miután az ebbe a körbe tartozók is elég gyakran kérnek segítséget, a problémákat is látom, amiket esetleg az őket jóindulatúan alkalmazni kívánó munkáltatói oldal nem. Az átlagos álláskeresőkhöz képest nagyon sok specifikum van, amit érdemes tudni, ha tudjuk, hogy ilyen helyzetben lévő álláskeresővel van dolgunk.