Ez nem lehet véletlen: éppen száz éve lett 8 órás a munkanap

2018. december 13. 13:44
Miközben ma elfogadták a Munka törvénykönyve módosítását, éppen száz éves lett a 8 órás munkanap, amelyet a világon elsőként a szovjet Mt.-ben hirdettek ki.

A különleges évfordulóról a Le Monde Diplomatique emlékezik meg. Az egykori Szovjetunióban bevezetett 8 órás munkanapért évtizedekig folyt a küzdelem Európában. A XIX. században a munkaidő minimum napi 10 órát jelentett, de ez elérhette a napi 12, sőt a 14 órát is - indez heti hét napon át. Ezét nem véletlen, hogy a korlátozás régi vágya volt a munkásoknak.(A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás jelszót Robert Owen hirdette meg még 1817-ben.)

 

A munkaidőt korlátozó első szabályokat a gyárakban dolgoztatott gyerekmunkára vezették be. Angliában a Factory Act 1833-ben tiltotta meg a 9 évnél fiatalabb gyerekek foglalkoztatását a textiliparban, és a napi munkaidőt az életkor szerint korlátozta: a 9-14 éves gyerekek napi 10 órát, a 14-18 évesek napi 12 órát dolgozhattak legálisan. Ez a törvényt a többi iparágra csak 1853-ban terjesztették ki. Angliában a nők és a gyerekek 1847-ben harcolták ki a napi 10 órás foglalkoztatást, míg Franciaországban a 10 órás munkanap az 1848-as forradalom vívmánya volt. Ezt a forradalom leverése után alig néhány hónappal el is töröltek, és újra rákényszerítették a francia munkásokra a napi 12 órát.

A napi 8 órás munkaidő az 1864-ben, Londonban megalakított I. Internacionálé történelmi követelése volt, amelyet 1866-tól tűztek a programjukba. Az Egyesült Államokban az amerikai szakszervezetek 1884-es kongresszusa döntött úgy, hogy két év alatt kényszeríti a gyártulajdonosokat, hogy nyolc órára korlátozzák a napi munkaidőt. Akkor határozták el, hogy május 1-én indítják a kampányt, mivel sok amerikai vállalat akkor kezdi meg a könyvelési újévet, ami azt is jelenti, hogy sok munkaszerződés május elsejével lép érvénybe. 1886-ban nagyon sikeres általános sztrájkot szerveztek az anarchisták kezdeményezésével. Az országban úgy 340 ezren sztrájkoltak aznap.

1889-ben Párizsban összeült a II. Szocialista Internacionálé a francia forradalom századik évfordulója és a párizsi világkiállítás alkalmából. Jules Guesde és Munkáspártja, illetve Raymond Lavigne javaslatára 1889. július 20-án a II. Internacionálé döntött arról, hogy minden május elsején tüntetést tartanak a nyolc órás munkanap bevezetéséért (ami heti 48 órás munkaidőt jelentett, hiszen akkoriban kizárólag a vasárnap nem volt munkanap). Az akkor már több mint száz éves munkáskövetelést végül a szovjet forradalom valósította meg, amikor hivatalosan törvénybe foglalja a napi nyolcórás munkaidőt. A kapitalista országok innét vették át.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Rabszolgatörvény: országos útlezárások, helyi sztrájkok jöhetnek

2018. december 11. 14:14
Az elmúlt idők legnagyobb szakszervezeti tüntetését hozta össze december 8-án az elhíresült rabszolgatörvény elleni tiltakozás. Az ellenzéki pártok parlamenti akciókkal igyekeztek – sikertelenül – megakadályozni, hogy a tervezet eljusson a szavazásig. A szakszervezetek országos demonstrációsorozatot terveznek.

3 fontos szociális képesség a munkahelyen

2019. január 08. 08:18
Az utóbbi időben a munka világában egyre nagyobb szerep jut a szociális készségek meglétének az új munkaerő kiválasztásában. Az állásinterjún már nem csak a szakmai felkészültséget mérik fel, hanem azt is, hogy a jelentkező tud-e együttműködni majd a kollégáival, megfelelően kommunikálni az ügyfelekkel, hogyan kezeli a konfliktusokat. Az együttműködés képességének minősége a következő tényezőktől függ: mennyire tudok asszertíven, és nem agresszíven kommunikálni? Mennyire tudom elfogadni, hogy mások máshogyan gondolkodnak, más megoldásaik vannak egy-egy helyzetre?  Tisztelem-e a másikat, és el tudom-e fogadni a kritikát? Ha ezen a téren nem érezzük magunkat magabiztosnak, fejlesszük magunkat, felnőttként sem késő!