Ezerarcú bioetanol: így lehet a kukoricából gyógyír a járvány idején

2020. március 27. 08:02
A kukorica bioetanol célú felhasználása messze többről szól, mint bioüzemanyag-gyártásról, CO2-csökkentésről. Az ipari feldolgozás példátlan mértékben stabilizálta a növény árát, miközben tucatnyi terméket bocsát a vegyipar, a gyógyszeripar, az élelmiszer- és a takarmányipar rendelkezésére. Az euractiv.com-on megjelent egy írás, amelyben egy magyar szakértő, Szabó Zoltán beszél arról, hogy a bioüzemanyag-gyárak azon dolgoznak, hogy a kapacitásaik nagyobb hányadát fordítsák kézfertőtlenítő előállítására. Az Agrárszektor megkérdezett néhány szakembert a témában.

Két trillió kilogramm alkohol az európai alkoholpiac „normál” mérete, ám Európának ténylegesen további 6 billió kilónyi tartalékkapacitása van az európai bioetanolgyáraknak köszönhetően - idézi Szabó Zoltán fenntarhatósági tanácsadót az euractiv.com. A szakember úgy tudja, ezek a gyárak most éjjel-nappal a legoptimálisabb összetételű, bőrbarát, mégis hatékony kéztisztítószer receptjén dolgoznak (amelyeknek 80% alkoholt kell tartalmaznia).

A bioetanol kukorica alapanyagból, többféle összetételben és tisztaságban készül a különböző iparágak számára. Legismertebb felhasználási célja talán a bioüzemenyag. A 96%-os alkohol a finomszesz, ami az élelmiszeripar mellett a gyógyszeriparnak is fontos alapanyaga, "vodka" és fertőtlenítő szer is készíthető belőle. Az ún. ipari alkoholok alapszeszként vagy különböző denaturált változatban leginkább a vegyiparban, a kozmetikai és háztartási vegyiparban használatosak. A 99%-os, víztelenített alkoholokat pedig a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar igényli. Készíthető oldószer, hígító és ablakmosó folyadék is etil-alkoholból.

 

Ezek az alkoholok más-más kémiai utat bejárva nyerik el végleges formájukat a gyárban. Vannak üzemek, amelyek inkább a bioüzemanyag minőségű szesz készítésére specializálódtak, és vannak, amelyek inkább a gyógyszeriparra. Az átállás egyikről a másikra nem annyiból áll, hogy elfordítunk egy kart, és onnantól kezdve nem üzemanyag, hanem kézfertőtlenítő folyik a csapból. Például ezért, mert egyik folyamat végterméke, illetve mellékterméke egy másikban hasznosul - emlékeztet az egyik iparági szereplő.

Egy ágazati szakértő azonban technikailag kivitelezhetőnek tartja a gyártási folyamat módosítását. A piaci igények nyomására szerinte most valamennyi gyár Európában azon igyekszik, hogy 

minél kevesebb üzemanyag és minél több finomszesz készüljön el, hiszen előbbinek mélyrepülésben az ára, míg az utóbbié a csillagos egekben jár.

Hazánkban a Pannonia Bio Zrt. 550 millió liter, a Hungrana Kft. pedig 180 millió liter etanolt, azaz etil-alkoholt tud előállítani. Orvosi minőségű alkoholgyártó részlegeik iparági hírek szerint most is 100 százalékos kihasználtsággal működnek, termékeiket nagy gyógyszeripari gyárak veszik fel. Bennfentes információk szerint valóban vizsgálják annak lehetőségét, hogy a gyártási kapacitásokat a gyógyszeripari igényeknek megfelelően módosítsák, hiszen a kereslet egy nagyságrendet ugrott ezen az oldalon, de nem egyszerű a feladat.

Bármerre is mozdul az ipar, mindez az agrárium nyelvére lefordítva lényegében egy dolgot jelent: szemben a repcével, amelyiknek az árát az alacsony olajár erősen lefelé húzza, a kukorica stabilan őrzi az értékét a számtalan lehetséges felhasználási cél miatt. A 12. heti tőzsdei sokk után előbbinek alig mozdult felfelé az ára, a kukoricáé viszont lendültes emelkedésbe kezdett.

Címlapkép: Getty Images

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Megugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése

2020. január 17. 08:42
Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A mezőgazdaság és a klímaváltozás - okozó vagy áldozat?

2019. szeptember 25. 07:45
Egy, a genfi székhelyű Világklíma Tanács (IPCC) a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés okozza az ember által okozott hajtógáz-kibocsátás 23 százalékát; sőt valamennyi, az élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést figyelembe véve, ez az érték felmegy 37 százalékra.