A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Erzsébet-utalványokról tett közzé hiánypótló tájékoztatást. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak „Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész”.

    A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 forintos Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként. Az utólagos juttatás törvényi lehetősége pedig nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.

   Mindezekre tekintettel nincs akadálya az Erzsébet utalvány előre történő juttatásának. Ilyen esetben a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély több Erzsébet utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8000 Ft szorzata, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ezért a munkáltatónak önellenőrzés útján az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét utólagosan módosítania kell. A munkáltatónak ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége is felmerül.

Forrás: Szakszervezetek.hu