A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.

 

A GFM emlékeztetett: a lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják. A tájékoztatást a bankok október 1-jén megkezdték.

 

A háztartásokat érintő lépések másik eleme, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.

 

Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.

 

Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

 

A GFM beszámolt arról, hogy az intézményi befektetők által kezelt állampapír állomány jelentősen nőtt: a befektetési alapok kezében lévő állampapír állomány 2023 augusztusára, alig három hónap alatt 40 százalékkal bővült, így 1800 milliárd forint közelébe emelkedett.

 

A terelőlépéseknek köszönhetően egyúttal Magyarország önfinanszírozási képessége is erősödött: május vége óta a külföldiek közel 84 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, így a külföldiek kezében lévő állampapírok 30 százalék feletti aránya augusztusra, hacsak kismértékben, de 29,6 százalékra csökkent.

 

A GFM úgy ítéli meg, hogy a diszkont kincstárjegyek (DKJ) kapcsán látványosan növekedett a kereslet és csökkentek a hozamok: az elmúlt időszakban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, aminek köszönhetően a diszkont kincstárjegyek piacán az idei kumulált többletkibocsátás meghaladta a 280 milliárd forintot, miközben a hosszú állampapírok piacán szintén a kimagasló második negyedéves kereslet miatt az idei többletkibocsátás már meghaladja a 640 milliárd forintot. Emellett látványosan csökkentek a hozamok is, az érdemi kereslet hatására a 3 hónapos DKJ hozama 433 bázisponttal 9,29 százalékra csökkent, miközben a többi rövid és hosszú lejáratú állampapírok elsődleges kibocsátásánál is markáns hozamcsökkenés volt megfigyelhető.

 

A kormány ezen négy intézkedése rendkívül hatékonynak bizonyult, a kormány várakozásainak megfelelően mind a lakosság, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult – közölték.

 

Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek: A terelőlépések mintegy 1200 milliárd forintnyi közvetett és közvetlen lakossági állampapír keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya 400 milliárd forinttal csökkent. Így augusztus végére a háztartások 11 942 milliárd forintnyi állampapír és 11 723 milliárd forintnyi bankbetét állománnyal rendelkeztek – tájékoztatott a GFM.

 

agrotrend.hu / MTI