„Ha elvégezzük a mindennap ránk bízott feladatot, akkor az áldás is meglesz”

2023. augusztus 15. 21:19
Nagy István, Magyarország agrárminisztere, a napokban rendezett Martosi Szabadegyetemen tartott fórumon osztotta meg a felvidéki gazdálkodókkal agrárpolitikai tapasztalatit. Mint hangsúlyozta, e tekintetben nincs akkora különbség a két ország között, mint egyesek gondolják.
„Ha elvégezzük a mindennap ránk bízott feladatot, akkor az áldás is meglesz”
Nagy István a Martosi Szabadegyetemen tartott fórumon osztotta meg agrárpolitikai tapasztalatait a felvidéki gazdálkodókkal -Fotó: Fekete István
 
Mindkettőben hasonlóan fejlődött az agrárium, megtörtént a kárpótlás, a történelmi igazságtétel, túléltük az élelmiszeripar lejtmenetét, az EU- csatlakozást, és az élelmiszeripar privatizálását is, amit a nyugati cégek elsősorban piacszerzésre használtak, nem a feldolgozás fejlesztésére.
 
Az élelmiszergazdaság fejlesztése kapcsán kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatásokhoz való nemzeti hozzájárulás mértékét a minimális 17 százalékról 80 százalékra emelte. A források megháromszorozásától hatékonyabb agrártermelést, magasabb fokon feldolgozott agrártermékeket várnak. Összehasonlításképpen elhangzott, hogy Szlovákia is nemrég növelte a nemzeti hozzájárulást, bár csak 37 százalékra. A Covid-járvány, a válságok, Oroszország háborúja hatására mindkét kormány szemében felértékelődött az élelmezésbiztonság.
 
„Az elmúlt időszakból az a tanulság, hogy az élelmezésbiztonság szuverenitási kérdés. Nemcsak stratégiai, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az fog talpon maradni, akinek lesz eledele és lesz ivóvize” – mondta.
 
Az agrárpolitika tekintetében Nagy István lényegesnek tartja, hogy akit támogatni akarunk, az akarjon gazdálkodni, beruházni, fejleszteni. Az eszközök adottak, az EU legrégebbi és, mondhatni, legeredményesebb szakpolitikája az agrárpolitika. Bár sokat vitázik rajtra a 27 tagország, de eddig még mindig meg tudtak egyezni.
 
Nagy István kiemelte, hogy Magyarország mindenből szinte a kétszeresét termeli az önellátáshoz szükségesnek, csakhogy, sajnos, elsősorban alapanyagokat exportál.
 
A következő időszakban fordulatra számít e téren, az élelmiszer- és a feldolgozóipar fejlesztésére fordított támogatások növelésének köszönhetően. Azt tanácsolta, hogy a fő termelési ágazatok mellett érdemes megkeresni a piaci réseket. Például a kiskérődző-piac lehetőségeit, hiszen már nem vagyunk kiszolgáltatva az olasz piac kizárólagosságának. Sok millió muszlim él az EU-ban, akik nem csak a szopós bárányt keresik, mint az olaszok annak idején. Felvidék gömöri részén minden adott az ágazat fellendítéséhez, de persze érdemes növelni az áru feldolgozottsági fokát.
 
A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy az utóbbi években mennyit változtak a piaci igények, azonkívül az éghajlatváltozás miatt is új fajták és új termelési módszerek bevezetésére kényszerülünk. Az emberek életmódja szintén változik.
 
Szinte mindent darabonként veszünk a boltban, sőt elvárjuk, hogy minden elő legyen készítve, feldarabolva a főzéshez, és tökéletes frissességet várunk el még tavasz végén is. Kiemelte a vegán, a paleo és egyéb sajátos étkezési módok terjedését, és az egyre több allergiás élelmiszerrel való kiszolgálását is.
A fiataloknak, utalva a kezdés nehézségeire, azt javasolta, hogy keressenek piaci réseket és innovatív megoldásokat. Figyelni kell a változásokra, a start-upokhoz hasonló rugalmassággal kiszolgálva a rétegigényeket. „Aki fel tud ülni erre a vonatra, az tud sikert aratni” – mondta.
 
A fiataloknak szánt üzenetében számtalan példát sorolt fel a technológiai változásokról, a robotizációról, automatizálásról. Természetesen van helye mindemellett a tradicionális termelésnek is, amennyiben szintén megtaláljuk hozzá a piaci rést.
 
Bár az utóbbi időben akadozik a V4-es együttműködés, az ukrán gabonaválság kapcsán mégis megmutatta az erejét. Ennek hátteréről kérdeztük Nagy István minisztert.
 
– Vannak olyan politikai kérdések, amelyben nem értünk egyet, mert kormányok, nézőpontok változnak, de nagyon fontos, hogy az agrárkérdésekben sikerült egységet teremteni. Sikerült olyan közös álláspontot kialakítani, ami eredményre vezetett. Mondjuk ki, ez a bátor döntés meghátrálásra késztette az uniót. Ez olyan eredmény, ami nagyon ritkán sikerül. Ez a bátor kiállás kell, hogy erőt adjon ahhoz, hogy továbbra is saját nemzeti érdekeinket meg tudjuk védeni.
Ezek szerint ebben a kérdésben könnyű volt megtalálni a hangot a szlovák agrárvezetéssel?
 
– Pontosan így történt, és a mostani ügyvivő kormánnyal is kiváló a kapcsolat. Bíres József (Jozef) úrral is találkoztam, egyeztettünk, és nagyon remélem, hogy továbbra is, a szeptember 15-i határidő lejárta után is, egységes marad az álláspontunk, és tudunk közösen olyan erőt felmutatni, amely arra készteti az európai uniót, hogy meghosszabítsa a gabonaszállítási korlátozás határidejét.
 
A szlovák-magyar együttműködésről térjünk át a Felvidék-anyaország-kapcsolatra, ami a magyarlakta felvidéki területek esetében határon átnyúló kapcsolatokat jelent.
 
– Ez egy nagyon fontos dolog, és örültem, hogy itt van az agrárkamara elnökasszonya, és a Gazda PT elnöke, mutatva, hogy az általuk irányított falugazdászaink itt is teszik a dolgukat, viszik az információt, adják a segítséget a helyi gazdáknak, hogy az uniós forrásokhoz minél nagyobb mértékben tudjanak hozzájutni. Tehát egy olyan szerves együttműködés alakult ki, aminek valóban látszik a hatása, és számomra ez valóban fontos kérdés. Emellett sorolhatnánk számos pozitív példát a vállalatok közötti együttműködésre is. Több egykori volt tanítványom gazdaságokat vezet itt a Felvidéken, és úgy hallom, nagyon jó exportlehetőségeik vannak. Hozzák át a kész termékeiket. Ez így jó! Mi egy régió vagyunk! Az, hogy a Duna közöttünk folyik, az egyre inkább nem jelent semmit. Új híd épült, ami azt szimbolizálja, hogy az együttműködéseket még szorosabbra fűzhetjük, mert hol az egyik országnak megy gazdaságilag jobban, hol a másiknak.
 
A két országot összehasonlítva, Magyarország agrár-külkereskedelmi mérlege pozitív, míg Szlovákiáé nem. Azonkívül, a szlovákiai polcokon csak 40 százalék a hazai élelmiszerek aránya. Már csak a közelség miatt is számtalan lehetőséget kínál a magyar élelmiszeripar számára a szlovákiai piac.
 
– Most ébred a magyar élelmiszeripar. Az a stratégiai döntés, amely a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelte, azaz a rendelkezésre álló forrásokat megháromszorozta az élelmiszeripar számára is, pontosan ennek teremt lehetőséget. A legkiemeltebb ágazat ebben az uniós ciklusban az élelmiszeripar és a feldolgozóipar, mindent ennek rendelünk alá.
 
Nagy István az ukrán gabonahelyzet kapcsán kiemelte a régió hat államának összefogását, ez a közös kiállás meglepte az EU vezetését. A miniszter a helyzetet elemezve elmondta, hogy a nyugati országok azért nem érezték az olcsó ukrán gabona piacromboló hatását, mert mire hozzájuk ért, annyi szállítási költség rakódott a gabonára, hogy nem szorította le az ottani árakat. Figyelmeztetett, hogy a dömpingárakon ideszállított nagy mennyiségű gabona, az egészségügyi kockázatok mellett (szermaradványok, GMO), hosszú távon tenné tönkre Európa hagyományos mezőgazdaságát. A miniszter hangsúlyozta, hogy fokozott vizsgálatot kezdeményezett az egészségügyi kockázatok kiszűrése érdekében.
 
A miniszter előadásában kitért a jelenlegi árakra, a gabonatermesztés gazdaságosságára, a klímaveszéllyel kapcsolatos válaszokra. Kiemelte, hogy
 
Magyarországon található az egyik legnagyobb génbank, tehát van mihez nyúlni, amikor szárazságtűrő fajokra szeretnénk váltani. De tanácsolta, hogy bátran merjünk változtatni az egész gazdálkodáshoz való hozzáállásunkban is.
Ott, ahol nem gazdaságos a kukorica, merjünk váltani szárazságtűrő cirokra vagy őszi gabonák termesztésére. De ez újfent tudás kérdése, illetve, hogy a változáshoz szükséges szakértelem miként jut majd el a gazdákhoz. Emellett szorgalmazta a vízmegtartó agrártechnológiák alkalmazását, a takarékos vízhasználatot.
 
Nagy István az EU-csatlakozás mérlegének megvonása mellett kitért az EU környezetvédelmi követelményeire is, amely érinti mindkét ország gazdáit. Természetesen kiemelte az élhető táj kialakítását, fenntartását, de pragmatikus hozzáállást szorgalmazott az egyes előírt intézkedések alkalmazásánál. Ezek közül példaként említette a műtrágyaadagok megfelezésének kérdését. Az intézkedés visszásságát abban látja, hogy például Hollandiában háromszor annyi növényvédő szert és műtrágyát használnak hektáronként a termeléshez, mint mi.
 
Nem mindegy, hogy a nyugati gazdák az 5,4 kilogrammos hektáronkénti adagot felezik meg, vagy a magyar gazdák a 2,4-et. Az eddigi magyar adagolás megfelezése a termelés biztonságát veszélyeztetné. A miniszter szerint lehet csökkenteni, de nekünk csak 10 dekagrammot kelljen, nekik pedig 3 kilogrammot.
Nagy István üzent a felvidéki gazdáknak: „Őrizzék meg a jókedvüket, ahhoz, hogy termelni tudjanak. Ehhez legyen elég erő, és legyen egészség is hozzá. Amíg ember lesz a földön, addig enni és inni mindig kell. Olyan hivatásunk van, ami létkérdés. A miénk a munka, és az Istené az áldás. Ha elvégezzük a mindennap ránk bízott feladatot, akkor az áldás is meglesz” – zárta szavait a miniszter.
 
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
 
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Elönti a világot a kukorica, de kérdés, megérte-e

2023. december 14. 11:18
Az már más kérdés, hogy hoz-e a gazdáknak annyi nyereséget a kukorica, amennyibe a termesztése került. Az árak egyelőre még mindig pocsékul alakulnak.
 

Ellenőrizetlenül özönli el hazánkat az ukrán csirkehús és tojás – mi lesz így a termelőkkel?

2023. március 29. 11:34
Az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentességét.
 
Ukrán óriáscégek profitálnak az akadálytalanul Európába áramló baromfihús-szállításokból – írja a vg.hu
 
Így alakultak a hazai árak
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint 2023 első tíz hetében 2022 azonos időszakához képest Magyarországon a vágócsirke kilogrammra vetített élősúlyos termelői ára 48,13 százalékkal, 513 forintra, míg a vágópulykáé 48,17 százalékkal, 689 forintra emelkedett.