„Ma egész nap kamionokra pakoltuk az ősszel betakarított napraforgót, és az ezzel járó adminisztrációt, súlymérést intéztük” - ad betekintést december 9-én este 7 órakor az aznapi munkába Balajthi Zoltán. Elárulja azt is, hogy rengeteg a feladat egy évben, nincs két ugyanolyan nap, a munkákat még felsorolni is hosszú: talajelőkészítés (tárcsázás, szántás), imputanyag-beszerzés (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya), vetés, permetezés, öntözés, tápanyag-utánpótlás (műtrágyázás), aratás, szállítás, értékesítés, gépkezelés, gépjavítás, a munkaerő toborzása... és az ezekkel járó adminisztrációs teendők. És mindent a megfelelő pillanatban. „Ez életforma, csak úgy lehet csinálni, ha szereted” - teszi hozzá.

Beleszületett a mezőgazdaságba, de kellett a traktorélmény

Hogyan szerette meg? Több lépcsőben. A fiatal gazda gyermekkorától benne van a verkliben. Mindkét szülője évtizedekig a helyi téeszben dolgozott, aztán 1990-ben - még Zoltán születése előtt - saját gazdálkodásba kezdtek. Zoltánt kisgyermek korában a traktorok ragadták meg: először csak felment a fülkébe az édesapával, aztán belesegített a vezetésbe, majd idővel átvehette az irányítást a járművön. „Ha van élmény, akkor nehezen engedi el az ember” - emlékezik vissza. Zoltán Szolnokon érettségizett egy környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakközépiskolában. Majd Törökszentmiklóson végzett mezőgazdasági technikusként. Az induláskor édesapjától kapott 14 hektár földet saját gazdálkodásra, ezen kezdte el a munkát. “Szabad kezet kaptam, egyedül a növényvédelmet vitte és viszi ebben az édesapám.” Zoltánék most 150 hektárt művelnek 60%-ban saját, 40%-ban bérelt földeket. Búzát, árpát, repcét, napraforgót és vöröshagymát termelnek.

„Szeretem a kihívásokat és ez a szakma napi szinten ezt jelenti, döntések elé állít” - vallja. Példaként egy nyári gépberuházását említi. Érzékelte, hogy egyre nehezebb munkást találni a hagyma betakarítására. Elkezdett számolni és arra jutott, hogy megérné automatizálni a folyamatot egy hagymafelszedő géppel. Vett is egyet használtan, melyet kicsit át kellett alakítani (eredetileg burgonyára tervezték), ám sikerült és már most látszik, hogy gyorsan behozza az árát.

Amit nem szeret: kétszer ugyanazt a munkafolyamatot megcsinálni, például a hagyma átcsomagolását és a súly újramérését, ha az valami miatt veszít a tömegéből.
 

Balajthi Zoltán: Sűrűnek mondható még egy-egy hét áprilisban és októberben a vetési időszakban, amikor a napi munkamennyiség szintén átlépi a 12 órát.

Nyáron nem ritka a 15 órás munkanap

Hogyan alakul a munkaterhelése egy éven belül? „A legtöbb munka júliusban és augusztusban, a betakarítás időszakában van. Reggel 6-kor már munkakészen vagyok, a harmat miatt 8-kor kezdjük csak az aratást, de ha jó az időjárás, még este 11-kor is a földön vagyunk. Én traktorral viszem a kicsépelt terményt a tározóba” - vázolja a gazda munkanapját. Sűrűnek mondható még egy-egy hét áprilisban és októberben a vetési időszakban, amikor a napi munkamennyiség szintén átlépi a 12 órát. Fontos a rugalmasság is. Ha ideális az időjárás, akkor maximálisan ki kell használni az időt. Ehhez persze folyamatosan követnie kell az időjárás-előrejelzéseket. Csúcsidőszakban naponta négyszer-ötször ránéz az Időkép.hu vagy a Met.hu oldalakra.

Télen jut idő lazulásra

Mikor kevesebb a munka? „Decemberben és januárban minimális a munka. Ilyenkor konferenciákra, kiállításokra járok, ekkor kerülnek sorra a kisebb-nagyobb gépjavítások is. Mivel nyáron nincs időm nyaralni, ezért a kikapcsolódásra szintén ideális ez az időszak” - árulja el a Zoltán. Beszélgetésünk másnapján éppen Kecskemétre tart, ahol a hagymatermesztőknek lesz egész napos konferenciája egy vetőmagforgalmazó cég szervezésében. Zoltán kiveszi a részét a Fiatal Gazdák Szervezetének (AGRYA) életéből: eljár rendezvényeikre, tanulmányutakra illetve a Nemzeti Agrárkamarában kötelekébében tagja a hagymatermesztők munkaacsoportjának.

Az élesben szerzett szakmai tapasztalat mindent visz

Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a növénytermesztésben? „Kell a szakmai alaptudás, amit könyvekből, tanórán el lehet sajátítani, de a legfontosabb az élesben szerzett tapasztalat, ami évek alatt alakul ki. Itt ugyanis nincsenek laboratóriumi körülmények, érezni kell a különféle elemek hatását. Ne félj a kudarctól, csak jegyezd meg, hogy mi az oka és tanulj belőle” - magyarázza Zoltán. A gazda a személyes tulajdonságok közül a kitartást, az előregondolkodást, a gyors reagálást és a türelmet érzi kritikusnak. Utóbbit a munkatársakkal való bánásmódra is érti.

Sales érzék nélkül nem megy

Hiába van meg mindez, kell még valami: az értékesítési véna. Nem elég ugyanis termelni, el is kell tudni adni a terményt. „Ezt is meg lehet tanulni főként az életben. Nálam az a fontos, hogy hosszú távú partneri viszonyt építsek fel a kereskedőkkel, és a win-win szituációra törekszem. Ha nyeregben érzem magam, mert nálam jó a termés, máshol pedig rosszabb és magas az eladási ár, akkor sem éreztetem ezt a felvásárlóval, hanem egyenrangú ügyfélként kezelem. Mert eljön az az időszak, amikor fordul a kocka, és nem annyira kapós a termés. Ekkor pedig az a tapasztalatom, hogy ugyanezek a kereskedők visszaadják a hozzállásomat. A lényeg: legyen fair kapcsolat és folyamatos párbeszéd közöttünk” - mondja Balajthi Zoltán.

hrportal.hu