Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság

2021. január 11. 09:19
A karbonsemleges gazdaságra történő átállást önálló operatív program segítheti Magyarországon a 2021-2027-es uniós ciklusban. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő megyéket - Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént - külön is segítenék.
Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság

A 2021-2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában.

 

A következő hét év fejlesztési kereteit meghatározó, társadalmi egyeztetésre bocsátott partnerségi megállapodás alapján az EU-s társfinanszírozású projekteknek is nagyban hozzá kell járulniuk a karbonsemleges gazdaság eléréséhez.

 

Éppen ezért a brüsszeli jóváhagyásra váró hazai tervek szerint a kohéziós és strukturális támogatások 19 százaléka a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív programban (Zikop) válik majd elérhetővé, amely a 2014-2020-as éra Környezeti és energiahatékonysági operatív programjának (Kehop) a folytatása.

 

Viszonyításképp: a Kehop keretein belül a most záruló programozási időszakban 2863 pályázat érkezett be 1588 milliárd forintnyi támogatói igénnyel, amelyből az irányító hatóság 1500 projektnek adott zöld jelzést 1220 milliárd forint értékben.

A kedvezményezettek többsége már eljutott a kifizetésig: 1483 pályázó számlájára összesen 1036 milliárdot utaltak.

A Zikop teljes egészében az Európai Unió második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik, amelynek kulcsszavai a zöldebb, karbonszegény Európa, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tiszta és méltányos energetikai átállás. A Kehophoz képest új elemek a körforgásos gazdaság és a vízveszteség csökkentése mellett a zöld- és kékinfrastruktúrák, illetve a helyi energiaközösségek. A programnak ugyanakkor nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, az ugyanis a Mobilitás operatív programban kap helyet.

A Zikop egyik kulcsterülete a jó minőségű ivóvíz, amely nem érhető el minden lakos számára, miközben az ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20 százalékot.


Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Éppen ezért érdemes tovább zárni a közműollót a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. A vízveszteség csökkentése mellett erősíteni kell a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is, amelynek érdekében a víziközműrendszerek átfogó fejlesztése, valamint a zöld- és kékinfrastruktúrára alapozott megoldások térnyerése várható.

 

A gazdaság klímasemlegességének elérésében az energiatermelés és -felhasználás üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése kiemelt feladat, amit a Zikop is ösztönözne. Magyarország a megújuló energia részarányát 13-ról 21 százalékra tervezi növelni 2030-ig, az energiahatékonyság terén pedig az a cél, hogy a végső energiafelhasználás 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket.

 

Ennek érdekében folytatódnak a távhőre és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, illetve nagyobb teret kap az időjárásfüggő, megújulóenergia-alapú áramtermelés integrálását és a hálózati rugalmasságot célzó energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól és a karbonintenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéket - Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént - külön is segítenék.

Forrás: vg.hu / fataj.hu

Kapcsolódó cikkek

Az ősz a KAP-ról szól majd

2019. augusztus 23. 09:14
Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

2020. július 28. 07:46
A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.