Három folyó ölelésében: Panyolium Manufaktúra

2023. július 17. 16:24
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy térség, ahol három folyó ölelésében bőséges termést adtak az ártéri dzsungelgyümölcsösök. Nemtudom szilva, cigánymeggy, vilmoskörte, milotai dió adták a zamatosabbnál zamatosabb ízű gyümölcsöt, csakhogy hiába. Azt ugyanis értékesíteni évről-évre nehezebben tudták az itt élők, köztük Móruczék is. Látta ezt István, a család legifjabb tagja, és úgy döntött, hogy lesz, ahogy lesz, de ő ezen változtatni fog. Jó szerencséjére társra is lelt a hatalmas feladathoz, aki a nagyvárost hátra hagyva költözött ide, Panyolára.
 
Három folyó ölelésében: Panyolium Manufaktúra
Igen, akár mese is lehetne mindez, de közel sem az. Panyolán, a Panyolium Manufaktúrában jártam, házigazdáim, Mórucz-Kiss Klára és Mórucz István voltak.
IMG_2254.JPG
A manufaktúra épületében az irodának használt helyiségben beszélgetünk, a könyvespolcokon egyenlő arányban a biogazdálkodással és a néprajzzal foglalkozó könyvek. Istvánt időnként elszólítja a feladat, hiszen a termelés a másik helyiségben folyamatos, a gyümölcsösök jelentős részében már tart a szüret és érkezik a termés a környékbeli gazdaságokból is. Mindemellett pedig a szükséges adminisztrációt is végezni kell. Így leginkább Klárával beszélgetünk, István pedig kiegészíti a hallottakat.
 
Miért Panyola?
 
Mindketten ezer szállal kötődnek a Szatmárhoz, Klára ugyan Budapestről tért ide vissza, de nagyszülei életük jelentős részét itt töltötték, szülei sem költöztek messze, Mátészalkán laknak. Az Istváné pedig jelenleg is itt élnek, aktívan kiveszik a részüket a feladatokból. Házigazdáim felmenői – mint az itt a térségben jellemző – mezőgazdasággal foglalkoztak, ebből igyekeztek megélni, több-kevesebb sikerrel.
 
Ez a kevesebb volt az, ami miatt István dédnagyapja a múlt század elején kivándorolt Amerikába. Favágóként kereste meg a kenyerét, illetve többet is annál, hiszen hazatért és ebből az összegből vett földet, alapozta meg a családi gazdaságot. Falon fotó, nagydarab, büszke tartású férfi néz a gép lencséjébe, mellette egy fiatal asszony, ölében egy kisgyermekkel…Ők azok, akik az amerikai évek alatt hazavárták.
 
„A meglepetés akkor ért bennünket, amikor kutatómunkánk során megtaláltuk a hajón utazók névsorát és a nevek között az én dédszüleimé is ott voltak, akik később szintén haza tértek. A mi sorsunk, úgy tűnik, egymás közelében haladt mindig is, nem csoda, hogy szinte azonnal tudtuk, együtt akarunk élni” -– mesél Klári mosolyogva, aztán rátér arra, hogy ő egyébként István szilvájába szeretett bele.
 
„Akkoriban már készített aszaltszilvát, de még csekély mennyiségben, tulajdonképpen barátok, ismerősök jutottak csak hozzá. Teljesen lenyűgözött, amikor megkóstoltam, szerettem volna többet is vásárolni, kideríteni, hogy hol van ennek a forrása.”
 
A nyomozásra aztán nem lett szükség, mert Klári, miközben Mátészalkán tartózkodott, gyakran megfordult az uszodában, ahogy István is. (Kész regény ez, mondom). A találkozót eljegyzés, majd házasság, egy gyermek érkezése követte, mindez gyorsan, egymás után. Mindeközben pedig Klári úgy döntött, nem tér vissza Budapestre, ahol élt és dolgozott. Nemzetközi kapcsolatok szak elvégzését követően a művészettörténész végzettséget is megszerezte, munkája lehetőséget teremtett arra, hogy a világot bejárja, tapasztalatot szerezzen üzleti vállalkozások irányítása terén, kommunikációban, értékesítésben.
 
István gépészmérnökként végzett, majd ezt követően szakmájában helyezkedett el Mátészalkán, később Fehérgyarmaton. Mindeközben továbbra is Panyola maradt az epicentruma az életének és ezzel együtt a terv a saját kis üzemről, amely a helyi adottságokra támaszkodva, az itt őshonos gyümölcsöket dolgozza fel.
 
„Amikor itt él az ember és azt látja, hogy évről-évre kevesebbet fizetnek a gyümölcsért az átvevők, végül már annyira csekély az összeg, hogy az a fán marad, az elmondhatatlan érzés. Engem ez arra sarkalt, hogy találjam meg azt a vállalkozási formát, üzemméretet, amely erre megoldást jelenhet” – mondta István, akit a gépészet, gazdálkodás mellett a néprajz is foglalkoztatta, foglalkoztatja. Emiatt, a gyümölcs feldolgozása, az itt élők folyamatos foglalkoztatása mellett az is kiemelt feladatként lebegett előtte, hogy annak hagyományait, értékeit bemutassa az ide látogatóknak. A térségre jellemző gyümölcsfeldolgozási módszer, hogy a szilvát fűzfavesszőből készített kasokon aszalják, az ún. aszalókemencében. Nem volt kérdés, hogy házigazdám is ezt az utat kívánja követni. Napjainkban azonban a portfolió kibővült, szilva mellett több más szatmári gyümölcs, zöldség feldolgozásával is foglalkozik a Panyolium.
 
„Kizárólag kiváló minőségű, friss alapanyagokból, kézműves jelleggel dolgozunk. Minden egyes termékünk természetes hozzávalókban, rostokban és antioxidánsokban gazdag, ugyanakkor kalóriaszegény. Tartósítószert, mesterséges színezőanyagot és hozzáadott cukrot nem alkalmazunk.” – foglalja össze István a cég filozófiáját. Klára folytatja:
A fiatalságunk záloga
„Miután megismerkedtünk, 2019-ben és úgy döntöttem, hogy itt fogok élni, érzékeltem azt, hogy ez egy kreatív műhely, ahol, ha akarok, »lehajolhatok« azért a feladatért, amely engem érdekel. Az értékesítés, a kommunikáció, ezek lettek az én területeim. Akkor már öt éve foglalkozott férjem az aszalással, de még munkahely mellett, az első sikerek már megvoltak, de a weboldal, amely jelenleg értékesítésünk legfontosabb pillére, még nem létezett. 2020-ban István felmondott a munkahelyén és teljes erőbedobással elkezdtük felépíteni a Panyoliumot, a szó eredeti és átvitt értelmében is. Azt az évet hihetetlen keményen végig dolgoztuk, létrehoztuk a weboldalunkat a webshoppal együtt, majd jött a Covid…”
 
Ami számukra, talán meglepő módon, nem okozott katasztrófát, sőt…
 
„Ez életünkben egy nagyon nyugodt időszak volt, nem éltük meg bezártságként, hiszen itt lehetett sétálni, kirándulni, tudtunk termékeket fejleszteni, kóstolni, kísérletezni, a webshop beindult, volt időnk a megrendeléseket kielégíteni.”
 
Az értékesítés jelenleg személyesen itt Panyolán történik, vagy a webshopon keresztül. Azok, akik felkeresik a Panyoliumot, nem csak a termékeket vásárolhatják meg, hanem a házigazdák megmutatják számukra a manufaktúrát, megismertetik a feldolgozási folyamatokkal is.
 
„Mivel a mi manufaktúránk és a térség szorosan kötődik egymáshoz, így ha bármilyen formában hírt adunk magunkról, akkor az nem a termékekre korlátozódik, hanem a környezetünkre is, a falura és Szatmárra, ahol élünk. Barátaink segítségével táborokat szervezünk, amelyekre évről-évre nagyobb az érdeklődés.”
 
A termékek száma az elmúlt pár évben jócskán kibővült, hiszen Klára és István célja nem a volumen növelése, hanem a termékpaletta bővítése. Mindezt úgy teszik, hogy a minőség egyenletesen magas színvonalú maradjon. Jelenleg négy helybeli lakosnak tudnak folyamatosan munkát biztosítani, a létszám időszakosan emelkedik az alkalmi munkavállalókkal.
 
„Helyi nyugdíjasok örömmel jönnek, mikor hívjuk őket, könnyű fizikai munka ez és jól kiegészíti a járulékukat.”
 
Az aszalvány héja nem reped, leve nem csordul ki.
 
Aszalványok esetében továbbra is a szilva a meghatározó, lokálpatriótaként a ’Nemtudom’ genetikai megőrzésesben, kutatásában is részt vesznek. Emellett a ’Besztercei’ és a ’President’ fajtákkal is dolgoznak, ezek azok, amelyek a legjobb minőségű aszalványokat biztosítják.
Aszalt panyolai szilva Balaton felvidéki mandulával töltve 100g
„Sok esetben előfordult az, hogy gyümölcsként rendkívül jóízű volt az adott fajta, de aszalványként nem hozta azt texturát, zamatot, amelyet elvártunk.”
 
Egyik gyümölcs, így a szilva esetén sem használnak ként és cukrot. Az aszalás 20-30 fokon kezdődik, majd 70 fokra emelkedik a kemence hőmérséklete, eközben az aszalvány héja nem reped ki, leve nem csordul, a gyümölcshús puha marad. Az aszalt szilvát önmagában, illetve dióval vagy mandulával töltve is készítik.
 
Meggy, körte, sárgabarack, csak érett gyümölcsből
 
Az aszalt meggy iránti fogyasztói érdeklődést a saját gazdaság már nem tudja kielégíteni, így alapanyagot a környékbeli termelőktől is vásárolnak.
233A0132.jpg
„Hivatalosan nem bio termesztésből származnak ezek, de mi pontosan tudjuk azt, hogy környezetünkben kik azok, akik a mi elveinknek megfelelően gazdálkodnak, így őket kerestük meg, mikor eljött a bővítés ideje. Szigorúak vagyunk a minőség szempontjából, mivel hozzáadott cukrot egy termékünknél sem használunk, ezért csak teljességgel érett meggyet veszünk át.”
 
Mint arról már szó esett, ként sem alkalmaznak, többek között ennek köszönhető, hogy az aszalt sárgabarack a megszokottakhoz képest valóságos ízbomba, állaga sem a megszokott, gumiszerű. A körte pár kilométerrel messzebbről, Kisarról érkezik a manufaktúrába, miután Istvánék leszedték, ugyanis a termelő, munkaerő gondokkal küzd. A diót, amely természetesen milotai, darálva vagy dióbélként értékesítik. A gyümölcsök mellett a zöldségek,  így cékla is helyt kapott a portfolióban.
Lekvárok szilvából, bodzából
 
A szilvalekvár a hagyományt követve, ’Nemtudom’ szilvából, cukor nélkül, hosszan főzve, folyamatos kevergetés mellett készül a hagyományos üstben. Az elmúlt évtől kezdődően készül bodza is, a döntés magát kínálta, a vegyszermentes ártéri területeken terem bőven.
 
Teák, amelyeket a természet nevelt, kínál
 
„A covid alatt kezdtünk el gyógynövényeket gyűjteni, kipróbálni azt, hogy miképpen, milyen formában tudjuk ezeket hasznosítani. Jelenleg akác és bodzavirág tea az, amely megtalálható a kínálatunkban, ezek szintén garantáltan vegyszermentes területről származnak.”
 
A Panyolium gyümölcsteájába kortyolva úgy érzem, mintha folyékony gyümölcsöt innék, nem meglepő, hiszen csak aszalt szilvát, vilmoskörtét, nektarin barackot, meggyet és szárított bodzavirágot tartalmaz. A nap bármely szakában tehetem, hiszen nincs benne koffein, ráadásul kettő az egyben, mivel a folyadék elfogyasztását követően, jöhetnek a hátramaradt gyümölcsdarabok. A gyümölcstea nagy siker, mondja Klára, mint ahogy a desszertgolyók is, amelyek készítésébe a közelmúltban kezdtek bele. A golyócskák natúr aszalt szilvából, körtéből, meggyből sárgabarackból állnak, amelyeket tanzániai tejcsokoládéval (ebből: 50% kakaóbab, 10% kakaóvaj, 20% nádcukor, 20% teljes tejpor) vontak be.
 
Folyamatos a termékfejlesztés
 
István elmondja, hogy a kísérletezéssel nem álltak le, az új terület, amellyel foglalkoznak, a liofilizálás. Gyümölcsök mellett a paradicsom, cékla tulajdonságait is vizsgálják, rövidesen termék formában is elérhetőek lesznek ezek az újítások. Folyamatosan képzik magukat, tudom meg, ennek az egyik része az, hogy ha idejük engedi „tanulmányi utakat” szerveznek maguknak. Itt élelmiszeripari vásárokat éppúgy felkeresnek, mint külföldi könyvtárakat.
 
Számos remek ötletet, prémium terméket előállító manufaktúrát láttam már, és sajnos ezek közül jó pár megszűnésének is tanúja voltam. Az adott gazdasági környezetben, üzleti terv, pályázati forrás, online felületek nélkül rendkívül törékenyek voltak ezek. A Panyoliumra nem a vidéket járva, hanem a neten bolyongva találtam rá, és lenyűgözött a fotók, a grafikák, az egész arculat profizmusa.
 
A vállalkozás fő bevétele az online értékesítés, ezek közül is kiemelkedik a karácsonyi szezon. Számos cég, az itt készült ajándékdobozzal lepi meg üzletfeleit, munkatársait.  A velem szemben lévő falat elfoglaló papíron a jövő évi tervek, célkitűzések szerepelnek, köztük egy pályázat, amely interregionális. Kláráék egy szlovák erdész barátjukkal közösen pályáznak, abban az esetben, ha a pályázat megvalósul, némileg nagyobb üzem épül majd itt, de továbbra is  a manufaktúra keretei között fognak dolgozni, korlátozott mennyiségben, magas minőségben.
 
forrás: agroforum.hu

Kapcsolódó cikkek

Győzelmet arattak a klímapolitika ellen tiltakozó holland gazdák

2023. március 20. 10:14
Utak lezárásával, trágyalerakással és a politikusok háza előtti tiltakozással hívták fel magukra a világ figyelmét a holland gazdák, mivel eltúlzottnak, igazságtalannak és hatástalannak tartják az ország klímapolitikáját.
 
Tízezer vidéki farmer mozdult meg, mire pártjuk, a BoerBurgerBeweging (BBB)jelentős győzelmet aratott a március 15-i tartományi választáson

Maroknyi résztvevővel zajlott le a magyar gazdatüntetés

2024. március 11. 17:21
A főleg méhészekből álló agrárvállalkozók ma adják át követeléseiket a kormánynak.
 
A múlt hét elején bejelentett, a kormány agrárpolitikája ellen tiltakozó traktoros vonulás elmaradt, és végül csupán alig negyvenen, főként méhészek vettek részt az agrárvállalkozók hétvégi budapesti tüntetésén.