Három forintért és a túlélésért szállnak harcba a hazai malmok

2017. március 09. 08:32
Márciusban próbálkozik meg várhatóan áremelésekkel a hazai malmok többsége. A vállalkozások 5 százalék körüli mértékben drágítanák a lisztet, ami kilónként 2-3 forintos árnövelésnek felelne meg a jelenlegi átadási árakhoz képest. Az áremelésekre azért lenne szükség, mert veszteségessé válna a termelés az idei kötelező béremelések miatt, de a gyilkos iparági verseny nehezíti az árváltoztatásokat.

Kilónként 2-3 forinttal emelné márciusban a liszt árát a malmok többsége – közölték az agrárszektor.hu-val iparági szakértől. A jelenlegi átadási lisztárak kilónként 63-75 forint körül mozognak, így az árváltoztatás 5 százalék körüli árnövelésnek felelne meg.

A korábbi nyilatkozatok szerint az áremelésekre a minimálbér és a garantált bérminimum januártól előírt növelése miatt lenne szükség. A malomipari cégek profitrátája ugyanis olyan alacsony, hogy áremelések nélkül nem tudnák kigazdálkodni a béremelések többletköltségeit. Az ágazatban minden vállalat maga dönti el, mikor és milyen mértékben emeli árait. Egyes cégek már léptek, de többségük márciusra halasztotta a drágítást. 


A piaci szereplők közt éles verseny dúl, amit az is jelez, hogy a malomiparnak eddig átlagosan mindössze 2 forintos nyeresége volt egy-egy kiló liszten. Ezt a nyereséget a kötelező béremelések elviszik, ezért igyekeznek a vállalatok a 2-3 forintos áremelésekkel újra visszaállítani a jövedelmezőséget. Mivel Magyarországon 80 kilogramm az egy főre eső éves átlagos lisztfogyasztás, a 2-3 forintot kilónkénti drágítás személyenként mindössze 240 forintnyi éves pluszkiadásként jelentene, ha beépülne a fogyasztói árakba. Ez tehát a családoknak nem volna nagy megrázkódtatás, a malmok szerint viszont komoly segítséget nyújtana az iparág életben maradásához.


A malomipar jelenleg azért küzd, hogy a kilónkénti 2 forintos hasznát meg tudja tartani – erősítette meg a fenti számításokat Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A debreceni székhelyű cég már összesen 3 forinttal emelte a liszt árát, de azt is csak két ütemben, hogy a sütőipar és a kiskereskedelem még könnyebben elfogadja. A kenyér nem a malmok áremelése miatt fog drágulni – fogalmazta meg véleményét Lakatos Zoltán, aki szerint a pékek és a kereskedők ennél a pár forintnál biztosan többet fognak hozzátenni az árhoz, amíg a végtermékek eljutnak a fogyasztókhoz.

A lisztáremelés ideje attól is függ, kinek mikor járnak le bizonyos szerződései, amelyek természetesen kötelezik a feleket az árra vonatkozó megegyezések betartására. Az sem mindegy, ki mikor vásárolt búzát, mert a kenyérgabona ára folyamatosan növekedett az elmúlt hónapokban, és ma már tonnánként 45-46 ezer forint környékén van. Annak ellenére, hogy tavaly sok búza termett és magasak a készletek is.

A malomiparban erős negatív árverseny tapasztalható már hosszú idő óta, és a vállalkozások félnek a piacvesztéstől – elemezte a helyzetet Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Az áremelések halogatásának következményeként minden évben tönkremegy egy-két cég, a közelmúltban 4-5 nagyvállalat is megszűnt, mert képtelenek voltak megőrizni működési egyensúlyukat. A Sikér Zrt. például 100 ezer tonna búzát használt fel évente, de hiába ment csődbe, ez nem tette nyugodtabbá a Budapest környéki piacot. A megmaradtak ugyanis még alacsonyabb áron kezdték el kínálni a lisztet, nem tanulva abból, hogy a Sikér is ebben ment tönkre.

A problémák mindaddig fent fognak állni, amíg működik a feketepiac, és a malomiparban nem oldódik meg az áfakérdés – húzta alá Pótsa Zsófia. Szerinte a jelenlegi 27 százalékos adótartalom komoly megterhelést jelent az ágazati szereplőnek. Ráadásul az alapanyagoknál már bevezették a fordított áfát, így akik korábban a gabonákkal ügyeskedtek feketepiaci szereplőként, azok átnyargaltak többek között a lisztre. Nyilvánvaló, hogy nagyon nehéz állni a versenyt egy 27 százalékos áfával megterhelt termékkel, amely a feketepiacon esetleg áfa nélkül kerül forgalomba.


Sokat emlegetik manapság, hogy a kenyér áfáját is 5 százalékra kellene csökkenteni, de az már végképp katasztrófa lenne, ha közben a lisztalapanyag maradna 27 százalékon, mert ez tovább gerjesztené a feketepiacot – mondta Pótsa Zsófia. Véleménye szerint addig nincs esély a helyzet javulására, amíg nem lesz mindenki egyenlő versenytárs. Az nem tartható, hogy egyesek betartják a szabályokat, rendesen adóznak, alkalmazottakat foglalkoztatnak, mások pedig csak ügyeskednek – emelte ki a főtitkár.

A malomiparban komoly problémát okoz a munkaerő is, mivel rendkívül alacsonyak a bérek. Nem véletlen tehát, hogy sok cég most nemcsak a törvényileg előírt mértékű, hanem akár 15 százalékos béremelést is végrehajtott. 

Más ágazatokhoz hasonlóan itt is gyakran előfordul, hogy a szakemberek elhagyják a szakmát, vagy külföldre mennek dolgozni. Az új, nagyobb és korszerűbb malmoknak egyébként is kevesebb munkaerőre van szükségük, a modern berendezéseket már pár emberrel is működtetni lehet. Ennek ellenére egy-egy cég csődje sokakat érinthet, hiszen ágazati szinten – a kiszolgálástól a gabonafelvásárlásig – még mindig sokan dolgoznak. Tönkremenetel esetén ők tehát munka nélkül maradnak, de néha a pénz is bent ragad, és a csődöt jelentő vállalkozások alkalmanként már a termelőket sem fizetik ki.

A szakmát feladó, vagy más országba távozó munkaerőt nehéz pótolni, ugyanis malomipari szakembereket évtizedek óta sehol sem oktatnak Magyarországon. A cégek a gyakorlatban képezik ki embereiket, akik ugyan megtanulják a szakmát, de papírral nem rendelkeznek róla. Ebben az ágazatban a külföldi munkavállalókra sem lehet számítani, legalábbis Pótsa Zsófia egyetlen olyan esetről sem hallott, hogy Romániából, vagy az itteninél alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező más országokból malomipari szakemberek érkeztek volna Magyarországra.

Kapcsolódó cikkek

Dinnyevédjegy bevezetését tervezik

2017. július 24. 07:59
Dinnyevédjegy bevezetését tervezik, hogy a fogyasztók jobban meg tudják különböztetni a magyar dinnyét a külfölditől - mondta Horváth Zoltán, a Baranya megyei kormánymegbízott az M1 aktuális csatornán pénteken.

Új jelölés segít eligazodni a burgonyák között

2016. szeptember 07. 08:33
Szeptember elseje óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók.