Hatmilliárdos pályázatot hirdettek az élelmiszeripar fejlesztéseihez

2023. szeptember 28. 16:24
Hatmilliárd forintos keretösszegű pályázattal támogatja az élelmiszeripari beszállító vállalkozások technológia-váltását a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program célja, hogy a szereplők hatékonyabban tudjanak kiskereskedelmi láncoknál, illetve a Horeca-szektorban beszállítóként megjelenni. Szektorális megkötés nincs, a legkülönfélébb szereplők pályázatait várják, igaz, a borágazat ebben a pályázatban most kivételt jelent.
Hatmilliárdos pályázatot hirdettek az élelmiszeripar fejlesztéseihez
Az Irinyi Terv Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programban (ÉLIP BP) hatmilliárd forint támogatást osztanak ki a pályázó hazai élelmiszeripar kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok vagy azok által alkotott konzorciumok között, melyet élelmiszeripari beszállító tevékenységük és infrastruktúrájuk fejlesztésére fordíthatnak – jelentette be ma a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
 
A támogatási program végrehajtását a szaktárca, mint felügyeleti szerv jóváhagyásával a kiíró Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. végzi.
 
70 százalékos támogatásintenzitás
Ma, vagyis szeptember 28-án történt a pályázati felhívás közzététele és október 12-26-a között van lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására.
 
Az ÉLIP BP költségvetési forrást használ fel, vissza nem térítendő forráskerete összesen hatmilliárd forint, amelyből az egy pályázóra jutó támogatás összege 300 - 500 millió forint között lehet. A támogatás intenzitása legfeljebb 70 százalék lehet, amelyhez 30 százalékot kell hozzátennie a kedvezményezettnek - ebből a kiírás szerint minimum 15 százalék önrész szükséges, amely kiegészülhet maximum 15 százalék piaci hitellel is. A program egyéb támogatással nem kombinálható.
 
A támogatásban azon KKV-k és nagyvállalatok és ezek alkotta konzorciumok részesülhetnek, amelyek végzett tevékenységük alapján élelmiszeripari vállalkozásoknak minősülnek, a fejlesztendő tevékenység pedig, amelyre a támogatást igénylik a TEÁOR 10 főcsoport bármely alcsoportjába (kivéve a 109-es alcsopotot), vagy a TEÁOR 11 főcsoport bármely alcsoportjába (kivéve a 1102 alcsoport) tartozik. Fontos feltétel még, hogy a pályázó vállalkozások éves nettó árbevétele a 2020., 2021., 2022. évek legalább egyikében minimum 50 százaléka igazolható módon ezen TEÁOR-okból származzon.
 
A támogatási forrás igénybe vehető az alábbi fejlesztésekre:
  • új eszközök, gépek beszerzése
  • új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása
  • információs technológia-fejlesztés
  • gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, immateriális javak beszerzése
  • szakértői és tervezési tevékenység
  • ingatlan és infrastruktúra beruházás meglévő vagy bérelt telephelyen
  • megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása
Van már előzménye
A pályázat lényege, hogy technológiai fejlesztéseket tudjanak végrehajtani az élelmiszerágazat képviselői, amelynek révén országos lefedettségű kiskereskedelmi láncoknak vagy éttermeknek tudjon beszállítani a nyertes cég - mondta el a sajtótájékoztatón Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Hozzátette: a jelenlegi kiírás az ÉLIP első kiírásának folytatása, amely 2021-ben jelent meg és amelynek keretében jelenleg 57 pályázat áll megvalósítás alatt. Abban a körben 23 milliárd forintot kaptak az ágazati szereplők. A forrásból napelemberuházásokat, digitális fejlesztéseket, új gyártósorok, illetve hűtőtárolók kialakítását valósították meg a nyertesek.
 
A jelenlegi programban kiemelt szerepet kapnak a termékfejlesztésre irányuló, vagy ahhoz kapcsolódó beruházások, ideértve a csomagolás modernizálását is.
 
Növelnék a magyar termékek arányát a boltokban
A pályázatra azért van szükség, mert az agrárágazatot is súlyosan érintette a szomszédban dúló háború. A kiírást azért hoztuk létre, hogy a beszállítói, illetve termelői kapacitás fejlesztésére legyen lehetőségük az élelmiszeripari cégeknek – mondta el az eseményen Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette: szükség van nemzeti bajnokokra, akik képesek a hazai piac kielégítésére, és exportra is tudnak termelni.
 
A fejlesztések révén a magyar élelmiszerek a mostaninál nagyobb arányban jelenhetnek meg a polcokon.Mint fogalmazott, az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedelmi láncok átverték a magyar családokat és elindultak az import felé. Ez minőségi problémákat jelent, hiszen a közelmúltban behozott német sertéshúsban szalmonellát találtak - említett példát az államtitkár.
 
Megjegyezte: tavasszal indul a Vidékfejlesztési Program is, amelynek keretében mintegy 750 milliárd forintos forráshoz juthat az élelmiszeripar a mostani uniós költségvetési ciklusban.
 
A pályázattal kapcsolatban kiemelt, kedvezményezett ágazat nincs, a lehető legszélesebb körből várják a benyújtott fejlesztési terveket – mondta el az Agrárszektor kérdésére Nobilis Márton Pál.
 
Hozzátette ugyanakkor, hogy kivételt jelent most a borágazat, nekik az ÉLIP a a tavaszi felhívások során biztosít majd forrást a fejlesztésekhez.
 
forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

115 százalékkal drágult a sertészsír

2023. január 16. 10:19
Egyetlen év alatt 115 százalékkal drágult a sertészsír a KSH friss adatai szerint. Eközben a fehér kenyér átlagára 100 százalékkal, kilónként 900 forintra emelkedett.
 
Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek jobban megérzik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő hozzátette, hogy a sertéságazat az áremeléssel az árstop miatti veszteségeit hárítja át a vásárlókra. A zsírolvasztás különösen energiaigényes, a gyártók a korábbi többszörösét kénytelenek fizetni a gázért. Raskó György szerint a sertéscomb árának befagyasztása okozott árrobbanást – írja az RTL.

Nehéz előre tervezni

2023. június 21. 18:46
A szántóföldi zöldségtermesztők az utóbbi időben több olyan körülménnyel találták szembe magukat, melyekre nehéz felkészülni. A tavalyi aszály után idén tavasszal sok csapadék esett, és bár ennek így kellene lennie, az előző években nem volt jellemző. A magas infláció és a szomszédban dúló háború pedig a piaci viszonyokat rajzolja át. Egy termesztési és egy feldolgozóipari szakembertől kértünk helyzetjelentést.
A szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezetben az idei vetésszerkezetben nincsenek kiugrások, minden zöldségfajt a megszokott területre tervezték, hogy tartani tudják a vetésforgót.