HORTOBÁGY, A DICSŐ RÓNASÁG

2023. november 10. 16:09
Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Hortobágy, dicső rónaság…” 50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park című kiállítás megnyitó ünnepségén, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
HORTOBÁGY, A DICSŐ RÓNASÁG
Rácz András megnyitó beszédében kiemelte, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Jászságtól a Nyírségig majdnem kétmillió hektáron óvja a védett értékeket.
A terület jelentőségét mutatja, hogy 4 tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület mellett 2 Ramsari terület és egy bioszféra-rezervátum található itt. Emellett Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját is itt jelölték ki, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség részét képezi.
 
A nemzeti park élővilága rendkívül színes – fűzte hozzá az államtitkár, hiszen nemcsak az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, hanem a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból 300 egyednek a Pentezugi Vadlórezervátum és a Hortobágyi Vadaspark ad otthont.
50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park | Sokszínű vidék
Rácz András emlékeztetett, 50 év alatt 10 nemzeti park jött létre Magyarországon. Ezek az egész ország közigazgatási területét lefedik, amely nemcsak Európában, de a világon is egyedülálló. A nemzeti parkok munkatársainak száma az elmúlt 13 évben megduplázódott. Jelenleg 1345 fővel 330 ezer hektáron végzik a természetvédelmi kezelést, amelyben segítségükre van a mintegy 14 ezer őshonos magyar használlat olyan különleges fajtákkal, mint az őstulok, a szürke marha, a bivaly, a cikta, a cigája és racka juh.
50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park
Az államtitkár hozzátette, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hazai nemzeti parkok, amely társadalmi igényt bizonyítja, hogy a létesítményekben és a programokon regisztrált látogatószám országos szinten 2010 óta csaknem 30%-kal nőtt, immár éves szinten meghaladja az 1,6 millió főt.
 
forrás: AM Sajtóiroda

Kapcsolódó cikkek

A biomassza napja: konferencia 0-99 éves korig az élhető jövőért

2024. március 18. 15:58
Több mint kétszázan döntöttek úgy, hogy a hosszú hétvégéjükön az élhető jövőért tesznek egy közös lépést. „A biomassza napja: konferencia 0-99 éves korig az élhető jövőért” programra a Bioeco-Up projekt keretében került sor a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Itt vannak a lesújtó számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica itthon

2023. január 18. 12:06
Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.
 
Az AKI adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 120 ezer forint/tonna (+19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 124 ezer forint/tonna (+36 százalék) volt 2023 január első hetében. A drágulás pedig tavaly is jól lekövethető volt, tulajdonképpen hónapról hónapra emelkedtek az árak a gabonák tekintetében, a kukorica pedig övön aluli ütést kapott, olyannyira, hogy még importra is szorultunk, ami korábban még nem fordult elő.