Hungarikum címre javasolják a székelykapukat

2019. december 06. 08:23
Három erdélyi értéket szeretnének felvetetni a Magyar Értéktárba.

Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét, írja  a Székelyhon.

Hungarikum lett Székelyföld és Erdély jellegzetes süteménye
A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság december 5-i ülése döntésének megfelelően a Magyar Értéktárba való felvétel a székely közösség identitásszimbólumának megőrzésére hívná fel a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozná a kapuk nyilvántartásának és turisztikai hasznosításának fontosságát, valamint elismerné Dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István úttörő munkásságát.

Habár napjainkban még közel ötszáz székelykapu található Székelyföldön, a kapuk legnagyobb része nem szerepel a hivatalos műemléki nyilvántartásban, és a legtöbb településen helyi védelmet sem élvez. Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét

– fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Kiemelt képünkön a romániai Máréfalva legrégebbi, 1858-ban készült székelykapuja – Fotó: MTI/Haáz Sándor

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

„Agyrém” – Ilyen helyzetekbe kényszeríti a tanárokat a Klik

2016. február 17. 11:43
Saját zsebükbe nyúltak a tanárok, hogy megmentsék tehetséggondozó műhelyprogramjukat, mert a majd öt hónappal ezelőtt megnyert pályázati pénzt mind a mai napig nem továbbította iskolájuknak a Klik. Abszurd esetekből nincs hiány: „postakönyvvel, iktatószámmal” terhelt ügymenet, kényszerű közbeszerzés miatt elúszó akciós projektor, bürokrácia miatt dráguló tanulmányi út. Történetek arról, miért mondtak nemet a tanárok a Klik-rendszerre.