Íme az ország egyetlen működő szélmalma: ez lesz a következő hungarikum?

2020. július 13. 07:41
Amíg a családi asztal elengedhetetlen eleme a kenyér, addig lesznek molnárok, habár a szakma a technológia fejlődésével jelentősen átalakult. A malmok a gyártóüzemek megjelenésével kiürültek, funkció nélküli elemei a magyar tájnak, így vitorláik hosszú évtizedek óta mozdulatlanul pihennek. Egészen mostanáig. A Bács-Kiskun megyei Felsőszentivánon a molnár szakma múltját feltámasztandó építették újra a község szélmalmát, melynek lapátjai ismét büszkén forognak.
Íme az ország egyetlen működő szélmalma: ez lesz a következő hungarikum?

Az Alsónyéket és Szegedet összekötő 55-ös főút mentén magasodik az a XIX. század végén épült felsőszentiváni szélmalom, amelyen, sok társához hasonlóan, rendesen nyomott hagyott az idő vasfoga. Az épület 1925-től a híres ács-molnár, jeles malomépítő Nagy Torma Vince tulajdonában látta el dolgát, majd később, fia idejében már vitorlák nélkül, mintegy a község bérdarálójaként működött, azt követően pedig raktárként funkcionált. A 2005. évi nyári esőzések következtében előbb az oldalfal, majd a tető is beomlott, sebet ejtve így a falu jelképes építményén, 2010-ben pedig teljesen összedőlt, ezt azonban az önkormányzat nem hagyta annyiban.

Az én gyerekkoromnak egy szimbolikus épülete, központi szereplője volt az akkoriban Felsőszentivánról készült fekete-fehér képeknek. A műemlékvédelmi státuszból éppen azért került ki, mert összedőlt, és mivel egy család tulajdonában volt, esélytelen volt, hogy ők egyedül belevágjanak a felújításba. Az előző és a jelenlegi önkormányzati testület is abszolút elkötelezett volt azt illetően, hogy meg kell menteni a malmot, ami már-már egy ereklye, ez alapján újították fel a kiskundorozsmai malmot is

– indokolta meg a rekonstrukció melletti egyértelmű elköteleződést Felsőszentiván polgármestere, Vörös Szilárd.

A csonka kúp alakú, bádogtetős építményt régi valójában építették újjá, pótolva a lekerült szélvitorlákat, amit még egy külső, villanyárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is őrölni tudjon. Ezzel egyedüliek nemcsak a környéken, hanem az egész országban, hiszen bár az Alföldön is akadnak malmok, például Jánoshalmán, Kiskunhalason, Tataházán és Kiskunfélegyházán, viszont egyik sem működik.

A hungarikumoknak számtalan ismérve van: az értéke, hogy nemzetazonosságot mutat, hozzájárul a nemzetimázs építéséhez, jó minőségű hazai termék, de azt mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy reprodukálható, vagyis a kor technikájával, tudásával, anyaghasználatával létrehozható. Mi bebizonyítottuk, hogy a XXI. század építési hatósági előírásaival, építési technológiájával is föl lehet építeni egy malmot, sőt darálni is lehet vele

– hangsúlyozta a felsőszentiváni szélmalom különlegességét a település polgármestere.

A malom beltere, noha kívülről egy monumentális építmény benyomását kelti, felfelé folyamatosan szűkül, a fenti szintjei pedig csak padláslétrán keresztül megközelíthetőek, ezért csak korlátozott létszámmal lesz megtekinthető. A rekonstrukciós munkálatokat végző gyergyószentmiklósi Dr. Márton Lászlónak köszönhetően még a malomgép szintje is látogatható lesz, azt ugyanis egy ráccsal védték le a kíváncsi tekintetek elől, így biztosítva a balesetmentes malombejárást. Fizikai okokból viszont az idősek és a mozgásukban korlátozottak elesnek ezektől a lehetőségektől, így a kivitelezés során egy csipetnyi XXI. századot csempészve a letűnt idők építményébe, megnyitották a malom frontján a köpenyfalat és virtuális eszközökkel is látható. Az így kialakított hatalmas portál üvegablak közvetlenül a bejárat fölött nyújtózva kínál betekintést a malom lelkébe, a „gépházba”, akár őrlés közben is.

A 2017-es TOP-os pályázaton elnyert több mint 200 millió forintból azonban nem pusztán a malom helyreállítására nyílt lehetőség, mellette egy komplex turisztikai látogatóközpontot is létrehoztak, a legmodernebb technológiával felszerelve. „Pedagógus végzettséggel rendelkezem, ezért elmondhatom, hogy a mai gyerekek ingerküszöbe, ameddig képesek egy adott dologra fókuszálni, az 5 perc. Megnézik a malmot, fölmennek az emeletre, lejönnek, innentől kezdve pedig olyan hasznos, élményszerű tartalommal kell megtölteni a helyszínt, hogy az képes legyen lekötni a figyelmüket" – magyarázta Vörös Szilárd az interaktív elemek fontosságát.

A kiszolgáló épületben a kávézó mellett rendelkezésre áll majd egy, akár oktatási célokra is fordítható, 40-50 fő befogadására alkalmas úgynevezett digitális terem, a fiatal korosztály Mekkája. Az érintőképernyős panelek segítségével az építmény virtuálisan is bebarangolható lesz, miközben az érdeklődők számtalan információt szerezhetnek a malom történetéről, valamint az építkezésről. A bejáráshoz igényelhető lesz egy többnyelvű audio guide, mobil applikáció, QR-kód, szelfifal, felhúzható molnárruhák, míg a kisgyerekes családoknak a parkosított udvaron lévő játszótér nyújt majd kikapcsolódási lehetőséget.

Egy településhatáron túlmutató turisztikai projekt

A község önkormányzata azonban itt még nem szeretne megállni, mert a malom számtalan más lehetőséget rejt magában. Vörös Szilárd polgármester elárulta, a felsőszentiváni szélmalomban megőrült lisztből pogácsákat készítenek majd, amit szuvenírként vásárolhatnak meg a látogatók, viszont nem kívánnak piaci szereplőként megjelenni a már amúgy is telített palettán a helyben őrölt liszttel vagy egy abból készített termékcsoporttal. Helyette egy, a mostanira ráépülő projektként szeretnének egy látványkemencét építeni és egy vendéglátóegységet kialakítani, így a későbbiek során vajdasági mintára akár esküvők helyszínéül is szolgálhatna az építményt körbeölelő hatalmas udvar.

A gyergyószentmiklósi gépész, aki megtervezte számukra ezt a malmot, a helyszínen már bemutatta a puliszkakészítés csínját-bínját. Ha elkészül a következő projekt, szeretnénk a helyszínen megőrült kukoricadarából puliszkát készíteni, ami alapot adhat egy hagyományteremtő malom napja – puliszkafesztivál fantázianevű népünnepélynek a jövőben, amivel felkerülhetnénk a környék értékkínálatába

– osztotta meg jövőbeli terveiket a polgármester.

Mivel Felsőszentivánon jelenleg is van egy erős, összetartó bunyevác közösség, ahol máig élnek a táncos, zenés hagyományok, mindez remek apropóval szolgál, hogy a vajdasági kapcsolataikat is megerősítsék. Vörös Szilárd hangsúlyozta, attól még, hogy Felsőszentiván a Felső-Bácskában található, a Dél-Bácskában is élnek magyar emberek, csak más gasztronómiai értékekkel, a malom pedig egy kiváló helyszínt kínál arra, hogy ezeket a kulturális közösségeket a jövőben építeni, elmélyíteni lehessen. Mindemellett a malom körüli munkálatok már mind a hazai, mind a külföldi szakma figyelmét felkeltették, így az sem elképzelhetetlen, hogy az építészeti karok rendszeres látogatói lesznek a XXI. században reprodukált épületnek, amely a település polgármesterének reményei szerint a hungarikumok közé kerülhet.

A mai világban szerintem óriási teret adnak az ilyen sokrétű fejlesztések, hogy ne csak országos, hanem azon túlmenő híre is legyen a projektnek. Úgy érzem, hogy ez hosszú távon egy turisztikai attrakció, olyan zászlóshajója lehet a falunak, amire a környék méltón lehet büszke, és amely értékkínálatával hiánypótló lesz a palettán

– beszélt büszkén a kezdeményezésről Vörös Szilárd polgármester.

A koronavírus miatt a hivatalos átadó ünnepség időpontja 2020. augusztus 29-re csúszott, addigra készülnek el az utolsó simításokkal, hogy az udvar is teljes pompájában fogadja majd a látogatókat. A malom viszont önmagában is jól megállja a helyét, megállásra készteti az arra elhaladókat, aminek vitorlái szeles időben valóban forognak, a látvány pedig megidézi az elveszettnek hitt régmúlt kor hangulatát.

Fotó: Steiner Petra

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Miért (nem) szeretjük a munkánkat?

2019. augusztus 28. 08:32
Mi az, ami nap mint nap hajt bennünket a munka világában? Pénz? Biztonság? A válasz érdekesebb, mint elsőre gondolnánk!

Kivándorló ország lettünk

2019. május 29. 10:52
Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország mostanra egyértelműen kivándorló országgá vált, bár az elvándorlás egy nehezen mérhető folyamat. A Társadalmi Riport 2018 című kötet egyik tanulmányában arra keresik a választ, hogy hol a helye Magyarországnak a kelet-európai régió erősödő elvándorlási folyamataiban, melyek az érzékelhető magyar sajátosságok és a magyar munkapiacon várható hatások. A tanulmány megállapításait Bernát Anikó, a TÁRKI szociológusa árnyalja, egészíti ki.