Jó minőségű sárgarépa és petrezselyem termesztése: már a vetéskor elrontjuk!

2023. április 04. 13:48
Keveseknek sikerül igazán szép sárgarépát vagy petrezselyemgyökeret termeszteni. De vajon mit rontanak el?
 
Minden évben ismétlődő téma a kertbarátok összejövetelein a gyökérzöldségek termesztése. Sokan vetnek kertjükben, de igazán szép sárgarépát vagy petrezselyemgyökeret kevesen tudnak termeszteni. Igaz, ez nem mindig a kertészkedőn múlik, megfelelő feltételek is szükségesek hozzá, mindenekelőtt alkalmas szerkezetű talaj.
Jó minőségű sárgarépa és petrezselyem termesztése: már a vetéskor elrontjuk!
A gyökérzöldségeket nem soroljuk a szervestrágya-igényesek csoportjába, nem is jó szervestrágyázott területre vetni, gyakran nem kellően érett trágya miatt nehezebb az egyenletes magvetés, a sok nitrogén fellazítja a termésszövetet, amiből adódóan rosszul lesz tárolható a sárgarépa és a petrezselyem. A gyökérzöldségeknek, mindenekelőtt az említett két fajnak nagy ellensége a sekély, betömörödött talaj.
sárgarépa
A paszternák, a feketegyökér és a zeller valamivel jobban elviseli a gyengébb minőségű talajt. Bár alapos, mélyen végzett őszi talajforgatással a gyengébb minőségű talajok is alkalmassá tehetők, de igazán a középkötött vályog-, illetve homokos vályogtalajok a jók. Korai répát lazább talajon (homokon) is termeszthetünk, de kifejezetten tárolási célból történő vetésre a homoktalajok nem javasolhatók. A homokon fejlődő termés lazább szöveti állományából adódóan kevésbé alkalmas tárolásra, de friss fogyasztásra kiváló lehet.
 
Szabály: Középkötött talaj, őszi mélyművelés, tavaszra ülepedett, rögmentes, asztal simaságú vetőágy!
 
Gyengébb minőségű, kötöttebb talajon megoldás lehet a kiemelt földágyon történő termesztés, amelyhez 20-30 cm magas bakhátakat készítünk úgy, hogy az egyik sor közepétől a másik sor közepééig kb. 70-75 cm távolság legyen (bakhát-korona távolság).
 
A bakhát tetejét, azaz a korona szélességét is ~20 cm-es vastagságúra méretezzük, amire két sor (ikersor) magot vethetünk kb. 8-10 cm távolságra egymástól. Az ilyenformán kiemeltágyas termesztésnek előnye a jobb minőségű, szabályos termés, de hátránya a gyorsabb kiszáradás, valamint a bakhát karbantartása, azaz a tenyészidő folyamán többszöri feltöltés. Csak középkötött talajok esetében javasolt az alkalmazása.
 
Korábban a gyökérzöldségek közül csak a zellert soroltuk az öntözendő fajok közé, de az utóbbi évtizedben tapasztalhat, csapadék nélküli időjárás miatt csak ott javasolunk vetni, ahol lehetőség van szárazság esetén a vízpótlásra. Korai szedésű, rövid tenyészidejű, friss fogyasztásra vetett répánál vagy gyökérpetrezselyemnél még elképzelhető egy csapadékos telet követő öntözés nélküli termesztés, de kockázatos (lásd az elmúlt esztendő).
 
Az olajos magvak, így a gyökérzöldségfélék is, hosszasan veszik fel a vizet, lassan duzzadnak, ebből adódóan a csírázásuk is sokáig, akár 2-3 hétig is eltart. A jó minőségű, nem túl öreg magon kívül (jó tárolás esetén max. 3-4 év) nedves környezetre és türelemre van szükség. A gyorsabban kelő gyomok a sorokat elnyomják, érdemes valamilyen jelölést alkalmazni, például néhány szem gyorsabban kelő, sorjelző salátamagot is vetnek a petrezselyemmel vagy sárgarépával keverve. Gyorsítható a kelés, megelőzhető a kiszáradás, ha a csírázás kezdetéig használt fóliával takarjuk a talajt.
 
Szabály: Gyökérzöldségféléket is csak öntözhető területre vessünk!
 
A sűrű vetés, illetve az egyelés (ritkítás) elmaradása a termések összecsavarodását eredményezheti .
zöldség
A kisebb termésű, korai, vékonyabb fajtákból 25-30 db-ot, a szélesebb vállúakból kevesebbet, 15-25-öt vessünk, illetve hagyjunk meg egyelés után. Drazsírozott mag esetében nincs szükség az állomány ritkítására, vetéskor pontosan tarható a tőszám, de ahhoz, hogy a magot körbevevő anyag (burok, illetve drazsé) leváljon, nedvesebb talajra, több vízre van szükség. A vízhiányból adódó rosszabb kelést egyesek tévesen a drazsírozás hibájának, a rossz magminőségnek tartják.
 
Szabályként elmondhatjuk, a jó csírázáshoz folyamatosan nedves talajt kell biztosítani!
répa
Nemcsak a tömör talaj és a sekély művelés okozhatja a termések deformálódását, a tenyészidőben jelentkező vízhiány is kiválthatja, az ilyen répatestnek az oldalából is jelentős számban nőnek gyökerek.
 
Kártevők közül a fonálféreg veszélyes (a gyökerek végén apró gumók képződnek), főleg ott, ahol több éven keresztül gyökérzöldségeket termesztettek. Az elmúlt években tapasztalható enyhe telek – amikor nem fagy át a talaj – jelentős mértékben hozzájárulnak a kártevők felszaporodásához.
 
Szabály: Kisüzemben, házikertben is célszerű a 3-4 éves vetésforgó tartása!
 
A termések felszedésekor, de már a tenyészidő közepén is tapasztalhatjuk a répa termésének a zöldülését.
 
A termést, pontosabban a répafejet napfény éri, ennek hatására klorofilok képződnek a külső szövetekben, igaz, ez csak esztétikai szempontból káros. Bakhátas termesztés során, ha elmarad a talaj feltöltögetése, vagy sekélyen művelt talajon, ahol lefelé nem tud a termés terjeszkedni, figyelhető meg.
répa
Hibás szemlélet az, amely szerint a mag csak kellően trágyázott (magas tápanyagtartalmú talajban) kel jól. A csíranövény kezdetben nem a talajból, hanem a magból (endospermiumból) táplálkozik. A talaj tápanyagtartalma a kelést ilyen vonatkozásban nem befolyásolja, viszont kifejezetten káros lehet azáltal, hogy a sok műtrágya, mint ahogy a rossz minőségű, szikesítő hatású öntözővíz is, gátolja a mag vízfelvételét, rontja a csírázást is.
 
Szabály: A gyakran emlegetett és javasolt indítótrágya nem több mint 1-2 dkg/m2 foszfor és nitrogén lehet!
 
A gyökérzöldségek, így a sárgarépa és a gyökérpetrezselyem is jelentős mennyiségű tápanyagot igényel, fajtától és termésmennyiségtől függően: 15-20 g/m2 nitrogént (N) és 20-30 g/m2 káliumot (K2O), amit nem induláskor kell kijuttatni egyszerre, hanem alaptrágyának, kevés indítótrágyának és fejtrágyának megosztva!
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Több fát a nagyvárosokba!

2023. szeptember 28. 16:44
Több fát a nagyvárosokba! A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
Nem csak az erdőterületek növelése érdekében van szükség még több fára, a fák, cserjék telepítésére városi környezetben is nagy szükség lenne. A parkok, fasorok komoly hatással vannak a nagyvárosok klímájára: amellett, hogy segítenek “megtisztítani” a levegőt, az ott élők mindennapi komfortérzetét is javítják.

Telepalántázták a golfpályák lyukait a vízpazarlás ellen tiltakozva

2023. július 05. 09:45
Cementtel öntötték ki vagy palántákkal ültették be egy sor spanyolországi golfpálya lyukait egy nemzetközi klímaaktivista civil szervezet tagjai, arra kívánva felhívni a figyelmet, hogy mennyire aránytalan dolog a golfpályákat öntözni a kiszáradóban lévő ország aktuális viszonyai között.