Jogszabályok érthetően

2017. május 24. 08:29
A Magyar Közlöny 2017. május 15. és május 21. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok
A 20. heti összefoglaló

Magyar Közlöny 69. szám (2017.05.15.)

1. 2017. évi XLI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról

Kihirdetés napja: 2017. 05.15.
Hatályba lépés napja: 2017.05.18. illetve 2017.05.30. valamint 2017.06.15.

A módosítás értelmében:

a, A meg nem fizetett kamarai tagdíj, pótlék, valamint a nyilvántartásba-vételi díj köztartozás, amelyet meg nem fizetésük esetén az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

b, Az agrárkamarát az ügyfél jogállása illeti meg azon közigazgatási hatósági ügyekben és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban, amelyekben nem közigazgatási hatóságként jogszabály által meghatározott feladatot lát el.

c, A helyi földbizottság feladatkörében eljáró agrárkamarát a helyi földbizottság állásfoglalása ellen előterjesztett kifogás elbírálására irányuló eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárásokat is – az ügyfél jogállása, továbbá a kifogás elbírálásáról szóló döntés bírósági felülvizsgálata vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg.

Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:

da) a mezőgazdaságért,
db) az élelmiszeriparért,
dc) a vidékfejlesztésért, valamint
dd) az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese.

e, Az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel ellentétes választottbírósági kikötés semmis.

f, Az országos küldöttgyűlés a megyei (fővárosi) küldöttgyűlési küldöttek választásának időpontját, és ennek alapján a megyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlés időpontját a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal megelőző időpontban is meghatározhatja.

g, A megyei, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlésen a megyei, illetve az országos kamarai tisztségek, továbbá a választottbíróság tagjainak megválasztására a javaslatot a jelölő bizottság jogkörében eljárva a megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni.

 

2. 2017. évi XLII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról

Kihirdetés napja: 2017. 05.15.
Hatályba lépés napja: 2017.05.30., illetve 2018.01.01.

A módosítás értelmében:

a, A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.

b, A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenységbemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén halászati engedéllyel.

c, A halászati engedély kizárólag azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésére, amelyre kiadásra kerül.

d, Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja.

e, A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles arról a törvényben meghatározott szervezetek részére adatot szolgáltatni.

f, A halgazdálkodási jog  alhaszonbérbe adás esetén a haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az alhaszonbérbe adás a haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul, ebben az esetben a halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az alhaszonbérlőt terheli.

g, Az állami alkalmazásban álló halászati őr intézkedési jogosultsága kibővült.

h, Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a vonatkozó közösségi jogszabálynak.

i, A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak elkülönítetten tárolható.

Magyar Közlöny 70. szám (2017.05.17.)

1. A földművelésügyi miniszter 24/2017. (V. 17.) FM rendelete a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásánakszabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

Kihirdetés napja: 2017. 05.17.
Hatályba lépés napja: 2017.05.25.

Új rendelkezés, miszerint a vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha,

b) más nagyvadfaj tartására szolgáló létesítmény esetében 500 ha.

A módosítás értelmében a sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni, indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.

Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is, aki igazolni tudja, hogy alkalmazásba állásának időpontját megelőzően, legalább ötéves, megszakítás nélküli hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezett.  A hivatásos vadász alkalmazása során, az alkalmazandó hivatásos vadászok számának meghatározásakor a vadászterület méretéből a Balaton nyílt vízfelületét magába foglaló térmértéket figyelmen kívül kell hagyni.

A módosítás értelmében a vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

Mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás minősül. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.

A törvény alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

A törvény alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.

A törvény alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

Magyar Közlöny 71. szám (2017.05.17.)

Az agrárgazdasági tevékenységet érintő rendelkezést nem tartalmaz.

Magyar Közlöny 72. szám (2017.05.18.)

Az agrárgazdasági tevékenységet érintő rendelkezést nem tartalmaz.

Magyar Közlöny 73. szám (2017.05.19.)

1. A Kormány 116/2017. (V. 19.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról

Kihirdetés napja: 2017.05.19.
Hatályba lépés napja: 2017.06.01.

A módosított rendelkezések értelmében hazai társfinanszírozás mértéke
a) központi és köztestületi költségvetési szerv, valamint közvetlen vagy közvetett módon kizárólagosan állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 15%-a,
b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a,
c) hazai TA kedvezményezett, információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett, és az együttműködési program külföldi irányító hatósága esetén a TA költségvetésben szereplő, teljes időszakra vonatkozó hazai támogatás összege lehet.

2. A nemzetgazdasági miniszter 9/2017. (V. 19.) NGM rendelete  a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

Kihirdetés napja: 2017.05.19.
Hatályba lépés napja: 2018.01.01.

A 2018. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) március 10., szombat munkanap, március 16., péntek pihenőnap
b) április 21., szombat munkanap, április 30., hétfő pihenőnap
c) október 13., szombat munkanap, október 22., hétfő pihenőnap
d) november 10., szombat munkanap november 2., péntek pihenőnap
e) december 1., szombat munkanap december 24., hétfő pihenőnap
f ) december 15., szombat munkanap, december 31., hétfő pihenőnap.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

2018. augusztus 07. 09:37
Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, úgymint aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek bizonyos támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

Marhák tízezreit kell leölni: veszélyes kór sokkolja a briteket

2018. február 26. 08:20
Tömegesen kell levágni a szarvasmarhákat az Egyesült Királyságban a tuberkulózis (TBC) fertőzés terjedése miatt. A leölt állatok száma egy év alatt átlépte a 40 ezret is, és folyamatosan növekszik. Kutatók főként a borzokat teszik felelőssé a baktérium terjesztéséért, ezért most jobban feltérképezik az állatok mozgását és vakcinázási programokat dolgoznak ki.