A múlt héten befejeződő COP27 klímacsúcs egyik fontos üzenete az volt, hogy lassan már nem azért küzdünk, hogy maximum másfél vagy két Celsius fokos emelkedés legyen az átlaghőmérsékletben, hanem azért, hogy egy nagyobb katasztrófát megelőzzünk. Ebben kiemelt szerepe van a körforgásos gazdaságnak is, amelynek az első és legalapvetőbb lépése, hogy minél kevesebb nyersanyagot használjunk fel, és ha már felhasználtuk, azt a végletekig tartsuk a körforgásba. Ez segít abban, hogy a véges természeti kincsekből kevesebbet használjunk fel, és ne tegyük tönkre, ne merítsük ki a természet szén-dioxidot megkötő képességét.

 

"Elmaradnak a rendszerszintű átalakulások világszerte és Magyarországon is. A vállalatoknak lehetősége van arra, hogy a rendszerszintű változások élére álljanak. A 24. órában vagyunk, lehet még mit tenni, de ehhez lépni kell. Minden nap érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, az alkalmazkodásnak be kell épülnie az üzleti forgatókönyvekbe. A biodiverzitás megőrzése az egyik legnagyobb fenntarthatósági probléma, a körforgásos gazdaság megvalósítása ennek a csökkenését is segíthetne megállítani" - mondta el nyitóbeszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

 

Hogyan építhetünk körforgásos jövőt?

Prof. Dr. Jacqueline Cramer, elnök, Holland Circular Hotspot, Amsterdam régió körforgásos gazdasági nagykövete arról tartott előadást, hogy miért van szükség körforgásos gazdaságra és hogyan lehet ezt megvalósítani. A válasz, hogy azért,

 

MERT TÚLFOGYASZTJUK AZOKAT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKAT, AMIVEL SZŰKÉN VAGYUNK.

 

A körforgásos gazdaság nem csupán az újrahasznosítást jelenti. A legfontosabb, hogy a nyersanyagok használatát csökkenteni kell, az egységnyi termék előállításához szükséges anyagokat szintén csökkenteni kell, majd ha már használjuk a terméket, akkor a hibákat javítással és nem cserével kellene orvosolnunk, ha pedig már nem használható az eredeti funkciójára a termék, akkor jöhet az újrahasznosítás más funkcióra, vagy alapanyagként esetleg.

 

Egy gazdaság körforgásosra való átállításában Hollandiának már van tapasztalata. "Az átálláshoz meg kell értenünk, hogy semelyik vállalat, kormány nem tudja ezt önmagában, egyedül megvalósítani. Kritikus fontosságú a közszféra és a magánszféra együttműködése. 10 irányelv van, ami kulcsfontosságú a körforgásos gazdaság megvalósításához. Fel kell ismerni elsőként, hogy mennyire sürgős elkezdeni mindezt, ha egy adott csoport elkezdi az átállást, akkor a méretnövelés céljából országos szintre kell azt emelni, és meg kell érteni azt is, hogy minden ilyen projekt egyedi megvalósítást igényel, nem lehet minden terméket ugyanúgy bevonni a körforgásosságba. Tudnunk kell, hogy az átállás nem egy projekt, hanem egy folyamat, nem tudjuk előre a konkrét lépéseket, hanem csak a célt. Azonosítani kell, hogy pontosan milyen típusú kezdeményezéseket tűztünk ki a zászlónkra, melyek a mozgatórugók és mik az akadályok, illetve az érintett szereplők beazonosítására is szükség van. Végül ki kell dolgozni a saját körforgásos modellünket úgy, hogy az mindenki számára alkalmazható legyen, és átlátható munkamegosztást kialakítani, hogy mindenki tudja a saját dolgát. Végül a közvetítőkön keresztül fel tudjuk gyorsítani a körforgásos gazdaságra való átállást, mert a közvetítők biztosítják, hogy egy egyedi megoldást akár az egész hálózat használja majd - mondta el Prof. Dr. Jacqueline Cramer.

 

Rentz Tamás, főosztályvezető, Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály, Technológiai és Ipari Minisztérium előadásában kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az erőforrások hatékony hasznosítása a legfontosabb feladat. A főosztályvezető többek között beszélt a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló uniós rendelet jelentőségéről, valamint a 2023. július 1-től életbe lépő koncessziós rendszerről a hulladékgazdálkodásban, mely során a Mol az első 10 évre 185 milliárd forint értékben tett innovatív beruházási vállalásokat technológiai fejlesztésekre, valamint a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére.

 

A biodiverzitás is sokkal többről szól, mint sokan gondolják

A találkozó egyik kerekasztal-beszélgetésén Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Technológiai és Ipari Minisztérium elmondta, hogy a természeti sokszínűség, a biodiverzitás arról szól, hogy megvédjük a gazdaságot egy produktív bolygó megtartásával, a biodiverzitás ad nekünk tiszta vizet, levegőt.

 

A GAZDASÁGUNK MŰKÖDÉSÉNEK 50%-A A BIODIVERZITÁSON MÚLIK.

 

A pénzügyi szektorral is szoros a kapcsolat a klímaváltozást illetően, a COP27 klímacsúcson összegyűltek a pénzügyminiszterek és arról beszéltek, hogy mit kell tenni a fenntartható úton való elinduláshoz.

 

Dr. Botos Barbara a COP27 klímacsúcs eredményeiről is beszámolt, elmondta, hogy ezek az ülések azért szükségesek - noha a sikerességével kapcsolatban most megoszlanak a vélemények - mert muszáj, hogy egyszerre mintegy 200 ország együtt tárgyaljon a lépésekről. Az ülésen nagy volt a nyomás a fejlődő országokon, akik el szerették volna érni, hogy létrejöjjön a károk és veszteségek fedezésére szolgáló pénzügyi alap. Ezekben az országokban nagyon gyakoriak a természeti katasztrófák, amelyek 90%-át a klímaváltozás okozza. 30 éve zajlik ez a tárgyalás, nem a fejlett és a fejlődő országok között van ellentét az alap létrehozását illetően, hanem a fejlett és az iparosodó fejlett országok (pl. Kína) között.

 

Pénzügyi vonatkozások

A biodiverzitás folyamatosan csökken a tengerek és földek túlhasználata, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a szennyezés miatt. A csökkenés jelenleg ezerszerese annak, mint ami természetes lenne. Hogy tudja egy pénzügyi szereplő ezt befolyásolni?

 

Booy Rodermond, Global Sustainability Advisor, biodiversity lead, ING Group, elmondta, hogy vannak már szabályozási törekvések a természet, környezet és a pénzügyi rendszer összekapcsolására. Így például a TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures) keretrendszere éppen azt akarja majd elérni, hogy a pénzügyi áramlások a negatív helyett pozitív hatással legyenek a természetre, valamint a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) is segít azonosítani a vállalatoknak a biodiverzitásra tett hatásukat. A vezető elmondta: "Nem finanszírozunk olyan projekteket, amelyek közvetlenül hatnak bizonyos területekre (pl. UNESCO világörökségi helyszíneire), ugyanakkor segítünk a vállalatoknak, hogy megerősíthessék a természetileg pozitív gazdasághoz hozzájáruló tevékenységüket."

 

Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója is megerősítette, hogy egyes projektekre nem adnak finanszírozást, a már említett védett területekre vonatkozó fejlesztések kizárása mellett 2023-tól teljesen kiszállnak a dohányiparból, valamint 2025-ig a szénerőművek finanszírozását is leállítják.

 

Forrás: portfolio.hu