A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint a nyugat-balkáni országban 85 olyan település volt, amelyben kevesebb, mint tíz ember, majdnem ezer faluban pedig kevesebb, mint száz lakos élt. A helyzet azóta tovább romlott. A fogyás oka az alacsony születésszám és az elvándorlás. A falvakban kevés a munkalehetőség, ezért az ott élők, főként a fiatalok, a könnyebb megélhetés reményében külföldre mennek, vagy jobb esetben valamelyik szerbiai nagyvárosban keresnek boldogulást.

 

A falvak elnéptelenedéséhez hozzájárul, hogy nagyon sok településen nem működik iskola, nincs egészségügyi szolgáltatás, de még művelődési otthon sem. Ezer olyan falu található Szerbiában, amelyekben egyetlen üzlet sincs. Ötvenezer olyan lakatlan ház van az országban, amelynek nincs tulajdonosa, 150 ezer házban pedig nem él senki. Ezek a riasztó adatok a szerb kormányt a nyár folyamán arra késztették, hogy a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémiával (SANU) együttműködésben szakcsoportot hozzon létre, hogy programot dolgozzon ki a hanyatlás megfékezésére. A program körvonalazódik.

Ettől azonban még nem maradnak a falvakban a fiatalok, és a folytatásra egyelőre várni kell.

 

 

Nemcsak Szerbiában, de a Vajdaságban sincs a magyar állam által támogatott, a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő Vajdasági Térség- és Gazdaságfejlesztési Programhoz hasonlítható volumenű projekt, és a falugondnoki szolgálat intézménye is ismeretlen volt Szerbiában mindaddig, amíg a jól működő magyarországi példából kiindulva a vajdasági magyarok létre nem hozták. A falugondnoki szolgálat munkatársai szükség esetén bevásárolnak, beszerzik a gyógyszereket, vérnyomást mérnek, ha orvosi beavatkozásra van szükség, elviszik a rászorulókat az egészségügyi intézménybe, fát vágnak, füvet nyírnak, és más ügyes-bajos dolgaik végzésében is segítik az elesetteket. Jelenleg 51 településén 770 idős ember életét igyekeznek megkönnyíteni.

A falugondnoki szolgálat 2015. november 1-jén kezdte meg működését a Vajdaságban, hét önkormányzat – Ada, Magyarkanizsa, Csóka, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Zenta – 25 településén. 2015. december 1-jétől a szolgálat Kishegyesre, 2016. áprilisától pedig Apatin, Zombor, Hódság, Óbecse, Kúla, Nagybecskerek, Magyarcsernye, Begaszentgyörgy és Nagykikinda önkormányzat további 25 településére is kiterjesztette a tevékenységét. A falugondnoki szolgálat húsz munkatársa jelenleg a Vajdaság 17 önkormányzatának 51 településén nyújt szolgáltatást.

– mondta Bús Ottó, a vajdasági falugondnoki szolgálatot működtető Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) civil szervezet vezetője Kelebián, a Márton Áron Közösségi Házban megtartott születésnapi sajtótájékoztatón.

A Vajdasági Magyar Szövetség a falvakban szerzett többéves tapasztalata alapján 2014-ben tűzte zászlajára a falu, a tanya és a peremterületi gondnoki rendszer kialakítását, amikorra egyértelművé vált, hogy tenni kell valamit a magára maradt, idős, elesett és beteg emberek megsegítéséért.

2016. áprilisában pedig újabb hat munkatárssal bővült a hálózat. Így értük el a 20 főt. Tizenhét önkormányzat 51 településén vagyunk azóta is jelen. Szerencsénk volt, mert nagyon sokan bekapcsolódtak ebbe a munkába. Az egyház, a Caritas humanitárius szervezet is mellénk állt, ennek köszönhetően viszonylag rövid időn belül sikerült nagyon jó munkatársakat találni – idézte fel a kezdeti lépéseket Bús Ottó.

Bár nincs a hungarikumok között, a falugondnokság intézménye mégis magyar találmány, amire büszke lehet a nemzet. Kemény Bertalan településtervező nevéhez kötődik, aki Budapesten született, de egész életében a falvakért, a tanyákért és a vidéki emberekért dolgozott. Azt vallotta, hogy az alacsony lélekszámú települések népességfogyásának megakadályozásához nem elég a gazdaságot és az infrastruktúrát fejleszteni, hanem olyan közösséget kell építeni, aminek megtartó ereje van. Mert bármely települést a közösség tesz élhetővé. E köré a gondolat köré épült a falu- és tanyagondnokság intézménye. Az elképzelés lényege, hogy a falugondnok házhoz viszi a szociális szolgáltatásokat, a kultúrát, és segít a mindennapi teendőkben.

Hangsúlyozta, hogy a 4 év alatt nem érkezett negatív észrevétel a falugondnokok munkájára. Fontos, hogy a szolgálat elnyerte a gondozottak bizalmát. A munkatársak kiválasztásuk után képzéseken vettek részt, és közben a szolgálatot is felszerelték. Mind a húsz falugondnok rendelkezik gépkocsival, s minden olyan eszközzel – a létrától a vérnyomásmérőig –, amire szükség lehet feladatuk ellátásához, mondta a CMH vezetője.

Ric Gábor, a katolikus egyház segélyszervezetének, a Caritasnak az igazgatója, a falugondnoki szolgálat szakmai koordinátora köszönetét fejezte ki minden érintettnek, aki hozzájárult a hiánypótló tevékenység zökkenőmentes működéséhez:

A megsegítettek olyan 65 év feletti személyek, akik családi támogatás nélkül maradtak, elszegényedtek, és mindennapi megélhetésük megkérdőjeleződött.

 

A nagyobb településeken, ahol intézményes kereteken belül működik házi ápolási szolgálat, ott könnyebb a helyzet, a kistelepüléseken azonban ez a probléma máig megoldatlan. Négy év után ma ott tartunk, hogy húsz munkatársunk Vajdaság 51 településén 770 idős ember mindennapjait teszi élhetővé. A falugondnokok elvégeznek minden olyan munkát, ami szükséges ahhoz, hogy az idősek biztonságban érezzék magukat. Bevásárolnak, beszerzik a gyógyszereket, vérnyomást mérnek, ha azt tapasztalják, hogy orvosi beavatkozásra van szükség, akkor elviszik őket az egészségügyi intézménybe, de ügyes-bajos dolgaik végzésében is segítségükre vannak.

 

Ettől függ, hogy kétnaponta, hetente, havonta vagy többhavonta járnak ki a gondnokok. Létezik egyfajta szezonalitás is, tehát egy dolgot csinálnak az egyik és mást a másik évszakban – ismertette tevékenységüket a szolgálat szakmai koordinátora.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 4 évvel ezelőtt, majdhogynem egy időben indult be a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő térség- és gazdaságfejlesztési program és a falugondnoki szolgálat. Hangsúlyozta, hogy mindkettő a magyar állam támogatásának köszönhetően jöhetett létre, amiért köszönetet mondott.

 

 

– Az elmúlt időszakban a leltár alapján nem kevesebb, mint 73 872 látogatást tettek a falugondnokok. Ezek a látogatások azért fontosak, mert a gondozottak pontosan tudják, hogy menetrendszerűen érkezik a segítség, és ehhez igazítják a hetüket. Abban a tudatban élnek, hogy van aki rájuk nyitja az ajtót, el tudják mondani, hogy vannak, akik meghallgatják őket, és ha kell, megigazítják a cserepet a házon, összevágják a fát...

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Pásztor István jelezte, szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást Törökkanizsára, Oromra, Tóthfalura, Felsőhegyre, Bogarasra, Csókára, Hódegyházára, Szajánra, Temerinre és Tiszakálmánfalvára is, ahol egyelőre nem működik. Abban bízik, 2020 elején a rendszer 30 százalékos bővítése megvalósul. Elmondta, hogy a Mága Zoltán hegedűművész októberi vajdasági koncertkörútján összegyűlt mintegy 15,5 ezer eurót az itteni falugondnoki rendszer működtetésére kívánják fordítani.