Kilenc százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt

2023. augusztus 24. 17:38
Mennyivel kéne emelni a béreken, hogy azt ne vigye el azonnal az infláció? Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek elnökével beszélgetett Balogh Judit a Témában, a Szeged Televízió hírháttérműsorában.
Kilenc százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt
A legtöbb ágazatban legalább 20 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen a 2019-es szint alá. Sokan egyelőre még inflációkövető bérrendezést sem kaptak, kifejezetten ilyenek a magas képzettséget igénylő munkakörök, mint például a gazdasági területeken dolgozók, a jogászok, mérnökök, telekommunikációs szakemberek és az újságírók. 15 százalékos vagy azt meghaladó béremelést elsősorban az alacsony fizetésű munkakörökben kaptak az emberek. Az, hogy a minimálbér nőhet-e szeptembertől, csupán augusztus utolsó napjaiban dől el, hiszen ekkor jelennek meg az ennek eldöntéséhez szükséges féléves makrogazdasági adatok. 
 
„A 2016-tól elindított folyamatos bérnövelés és az a bérdinamika, amit elértünk az elmúlt egy évben megtörni látszik. 2022 szeptemberétől egészen napjainkig nagyon komoly és nagyon magas mértékű inflációval kell megküzdeniük a dolgozóknak. A reálbérek folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi. Már a tavalyi évben sem, az idei évben pedig úgy tűnik egyáltalán nem tudjuk megőrizni a bérek reálpozícióját.” Ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta a Témában.
 
„Átlagos mértékben erre az évre 14-14,5 esetleg 15 százalékos béremeléssel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy az inflációs várakozáshoz, a 18,5 százalékhoz viszonyítva 3,5-4 százalékos mértékű reáljövedelem csökkenés történik a dolgozók esetében. Ez vonatkozik mind a minimálbéren foglalkoztatottakra, de vonatkozik egyébként akár az átlagjövedelem vagy az átlagjövedelem felett keresőkre is.”
 
A szakértő hozzátette a szellemi dolgozóknál is nagyon komoly reálkereset csökkenés történt. Itt nem emeltek olyan mértékben a béreken a munkáltatók, mint a fizikai munkavállalóknál. 
 
„A korábbi években a fizikai munkavállalóknál voltak komoly hiányok. Ennek a létszámhiánynak a leküzdésére próbálták átcsoportosítani a bértömeg jelentős részét a munkaadók. 2023-ban pedig mi érdekképviseletként is arra törekedtünk, hogy mindenkinek a megélhetési költségeit fedezni tudják a bérek” – nyilatkozta Mészáros Melinda, majd hozzátette: 
 
„Ez egyre nehezebb és éppen a legalacsonyabb jövedelműek vonatkozásában a legsúlyosabb a helyzet. Az ő fogyasztói kosarukat figyelembe véve óriási az elmaradásunk a környező országokhoz viszonyítva. Lengyelország és Magyarország között például 41 százalékos különbség van a fogyasztói kosár vonatkozásában. A legalacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarát érintő infláció mértéke is sokkal súlyosabb az átlagnál, annak kétszerese, két és félszerese.”
 
Mészáros Melinda elmondta, az is tapasztalható, hogy annak ellenére, hogy a vállalkozások bruttó eredményei jelentősen nőttek ebben a kritikus időszakban is, sőt a Covid-időszak két éve alatt is, a bértömeg mértéke nem nőtt a vállalkozásoknál. A szakértő úgy gondolja, ennek oka, hogy a béren próbálják meg megtakarítani például a megnövekedett működési költségeket. 
 
„Annak ellenére történik mindez, hogy a vállalkozások számos kormányzati támogatásban részesültek az elmúlt időszakban, például a rezsiköltségek vonatkozásában is. Jelenleg is folyamatban van egy olyan támogatási koncepció kidolgozása, ami a zöldátállás elősegítésére és a megnövekedett rezsiköltségek csökkentésére vonatkozik.”
 
 
forrás: szeged.hu
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

A versenyképességet növelni kell az ágazatban, amihez a kormány minden támogatást megad a gazdáknak

2023. augusztus 14. 14:22
-jelentette ki Nagy István pénteken Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Expo és Kelet-magyarországi Agrárfórum megnyitóján.
 
A tárcavezető kitért arra, hogy a versenyképességet növelni kell az ágazatban, amihez a kormány minden támogatást megad a gazdáknak. Nagy István szerint a kormányzat elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít.

Akiknek a torkán már nem lehet lenyomni, hogy mindent tűrni kell – mit művel a Z generáció a munkahelyeken?

2023. február 08. 12:24
Nem munkakerülő a Z generáció, csak úgy érzi, hangot adhat a vágyainak, és ezzel felkavarhatja az állóvizet a munkahelyeken. Nincs két egyforma fiatal, de a mostani pályakezdők preferenciái és lehetőségei is teljesen mások, mint az előző nemzedékeknek. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy lusták lennének, vagy ne szeretnének dolgozni.
 
Szervezkedésbe kezdett az amerikai Z generáció (az 1990-es éve közepe és a 2010-es évek eleje között születetetteket sorolják ide) a munkahelyeken, hogy szembeszálljon a munkavállalókat kizsigerelő vezetéssel – írta nemrég az Insider. A lap hosszú cikket szentelt annak, hogy bemutassa: a hiedelmekkel ellentétben a Z generáció tagjai nem lusták, csupán nem hajlandók elfogadni azt a mérgező munkahelyi környezetet, amelyet a megelőző generációk tagjai teremtettek.