Kilenc százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt
2023. augusztus 24. 17:38
Mennyivel kéne emelni a béreken, hogy azt ne vigye el azonnal az infláció? Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek elnökével beszélgetett Balogh Judit a Témában, a Szeged Televízió hírháttérműsorában.
A legtöbb ágazatban legalább 20 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen a 2019-es szint alá. Sokan egyelőre még inflációkövető bérrendezést sem kaptak, kifejezetten ilyenek a magas képzettséget igénylő munkakörök, mint például a gazdasági területeken dolgozók, a jogászok, mérnökök, telekommunikációs szakemberek és az újságírók. 15 százalékos vagy azt meghaladó béremelést elsősorban az alacsony fizetésű munkakörökben kaptak az emberek. Az, hogy a minimálbér nőhet-e szeptembertől, csupán augusztus utolsó napjaiban dől el, hiszen ekkor jelennek meg az ennek eldöntéséhez szükséges féléves makrogazdasági adatok.
„A 2016-tól elindított folyamatos bérnövelés és az a bérdinamika, amit elértünk az elmúlt egy évben megtörni látszik. 2022 szeptemberétől egészen napjainkig nagyon komoly és nagyon magas mértékű inflációval kell megküzdeniük a dolgozóknak. A reálbérek folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi. Már a tavalyi évben sem, az idei évben pedig úgy tűnik egyáltalán nem tudjuk megőrizni a bérek reálpozícióját.” Ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta a Témában.
„Átlagos mértékben erre az évre 14-14,5 esetleg 15 százalékos béremeléssel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy az inflációs várakozáshoz, a 18,5 százalékhoz viszonyítva 3,5-4 százalékos mértékű reáljövedelem csökkenés történik a dolgozók esetében. Ez vonatkozik mind a minimálbéren foglalkoztatottakra, de vonatkozik egyébként akár az átlagjövedelem vagy az átlagjövedelem felett keresőkre is.”
A szakértő hozzátette a szellemi dolgozóknál is nagyon komoly reálkereset csökkenés történt. Itt nem emeltek olyan mértékben a béreken a munkáltatók, mint a fizikai munkavállalóknál.
„A korábbi években a fizikai munkavállalóknál voltak komoly hiányok. Ennek a létszámhiánynak a leküzdésére próbálták átcsoportosítani a bértömeg jelentős részét a munkaadók. 2023-ban pedig mi érdekképviseletként is arra törekedtünk, hogy mindenkinek a megélhetési költségeit fedezni tudják a bérek” – nyilatkozta Mészáros Melinda, majd hozzátette:
„Ez egyre nehezebb és éppen a legalacsonyabb jövedelműek vonatkozásában a legsúlyosabb a helyzet. Az ő fogyasztói kosarukat figyelembe véve óriási az elmaradásunk a környező országokhoz viszonyítva. Lengyelország és Magyarország között például 41 százalékos különbség van a fogyasztói kosár vonatkozásában. A legalacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarát érintő infláció mértéke is sokkal súlyosabb az átlagnál, annak kétszerese, két és félszerese.”
Mészáros Melinda elmondta, az is tapasztalható, hogy annak ellenére, hogy a vállalkozások bruttó eredményei jelentősen nőttek ebben a kritikus időszakban is, sőt a Covid-időszak két éve alatt is, a bértömeg mértéke nem nőtt a vállalkozásoknál. A szakértő úgy gondolja, ennek oka, hogy a béren próbálják meg megtakarítani például a megnövekedett működési költségeket.
„Annak ellenére történik mindez, hogy a vállalkozások számos kormányzati támogatásban részesültek az elmúlt időszakban, például a rezsiköltségek vonatkozásában is. Jelenleg is folyamatban van egy olyan támogatási koncepció kidolgozása, ami a zöldátállás elősegítésére és a megnövekedett rezsiköltségek csökkentésére vonatkozik.”
forrás: szeged.hu
Kapcsolódó cikkek
Nagy Márton: A következő években 6300 milliárd forint értékű fejlesztés érkezik az autóiparba
2023. november 07. 17:48
A magyar autóipar nemcsak nyugatra, hanem keletre is nyit, az elektromos autózás terén kialakuló ökoszisztéma lehet a magyar gazdaság magja – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a győri Audi-gyár fennállásának harmincadik évfordulóján. A tárcavezető hangsúlyozta, az autóipar GDP-hez való hozzájárulását tovább kell növelni, ami szerinte nemcsak függőséget, hanem lehetőséget is jelent Magyarország számára.
Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták
2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.
