Kollégium, lakás vagy albérlet?

2023. augusztus 17. 14:03
Az idei évben a megszokottnál jóval többen, mintegy 126 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ami a 2022-es adatokhoz képest körülbelül 27 ezer fős növekedést jelent.  A legtöbb hallgató számára a továbbtanulás nemcsak egy új intézményt, de egy új városba költözést is jelent, gyakran több száz kilométer távolságra a lakóhelyüktől. Elindult tehát július végén, és augusztusban még javában tart a vadászat a minél kedvezőbb lakhatási lehetőségekért. Van, aki kollégiumi férőhelyre hajt, mások lakásbérlésre, esetleg vásárlásra készülnek, de arányaiban mégis a legtöbb egyetemista albérlet után kutat még augusztus közepén is. Az árak pedig igencsak megemelkedtek a növekvő kereslet miatt.
Kollégium, lakás vagy albérlet?
Januárban még elmaradt a lakbérek növekedése az inflációtól a KSH adatai szerint, ezeknek a 2021 elején kezdődő töretlen növekedése 2022 szeptember–decemberében alapvetően egy stagnáló-csökkenő tendenciába váltott át. 2023 januárjában viszont ismét érzékelhetően, országosan 1,7, Budapesten 2,1%-kal nőttek a kínálati bérleti díjak az előző hónaphoz képest. A tavalyi év azonos időszakinál országosan 20, a fővárosban 22%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 75, illetve 69%-kal voltak magasabbak az idei januári lakbérek.
 
A július vége meghozta az emelkedést
Az átlagos lakbérek az elmúlt hónapokban fokozatosan emelkedtek, aminek több oka is van. A minimálbér és a keresetek növekedése miatt a tulajdonosok is bátrabban árazzák be a kiadó lakásokat mint tavaly. A másik fontos tényező, hogy 2022 második felében stagnáltak az albérletárak, mivel a rezsibizonytalanság miatt a tulajok nem mertek emelni. Idén azonban már sokan megtették, mert a rezsidíjak szerencsére nem váltak megfizethetetlenné a bérlők számára sem - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Közölte azt is, hogy a kereslet növekedése is hozzájárult a dráguláshoz. Az idei év első hat hónapjában a budapesti kiadó lakások iránti kereslet 8 százalékkal, a vármegyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal fokozódott, és meghaladta a félmillió érdeklődést. A kereslet erősödésével a kínálat is szélesebb lett, április óta egyre több kiadó lakás került a piacra, július közepén közel 12 ezer bérelhető ingatlanból lehetett válogatni.
 
Beindult az albérletkeresés az egyetemistáknál
Sok bérlőnél a július-augusztus-szeptemberi időszakban esedékes a szerződéses évforduló. A tulajdonosok nagy része pedig megemelné a bérleti díjat, amiről már hónapokkal korábban értesítették a bérlőket.
 
Akik a megemelt bérleti díjat nem szeretnék, vagy nem tudják kifizetni, azok már az albérletpiaci főszezon indulása előtt igyekeznek szebb, jobb vagy olcsóbb bérleményt keresni maguknak. Mivel a kínálat folyamatosan bővül, van is esélyük arra, hogy találjanak ilyet maguknak - tette hozzá Balogh László.
A portál szakértője szerint a kínálat bővülése a beindult albérletkeringőnek is köszönhető. Az albérletekből kiköltözők miatt ugyanis több ezer lakás szabadul fel a piacon, ahová a tulajdonosok új bérlőket várnak majd.
 
Nemcsak Budapesten, de a nagyobb egyetemvárosainkban is megélénkül a kiadó lakások piaca augusztusban, a ponthatárok kihirdetését követően. A KSH szerint a bérlakáspiac mintegy 25-30 százalékát adják a megyeszékhelyek, vagyis az aktuális kínálat ekkora része jön ebből a településkategóriából - mondta el kérdésünkre Futó Péter, a Portfolio ingatlanszakértője.
 
Az ingatlan.com friss adataiból látható, hogy a kiadó lakások iránti kereslet a ponthatárhirdetés után Budapesten 12 százalékkal erősödött. A legnagyobb egyetemvárosokat is felsorakoztató vármegyeszékhelyeken pedig 19 százalékkal több érdeklődés érkezett az albérletekre, mint a szezon előtt.
 
Ezek többségéért az olyan nagyobb egyetemvárosaink felelnek, mint Debrecen, Szeged, Pécs és Győr, de kisebb volumenben például Veszprém, Miskolc vagy Nyíregyháza is megemlíthető. A bérleti díjak kapcsán elmondható, hogy a vidéki városainkban mindenhol a budapesti alatt maradnak a számok, idén júliusban az aktuális kínálat szerint Győrben kellett a legtöbbet fizetni a kiadó lakásokért, átlagosan több mint 180 ezer forintot havonta, de Veszprémben és Debrecenben is elérte a 170 ezer forintot az átlag. Ennél valamivel olcsóbb volt Pécs, Szeged és Nyíregyháza, ahol 135-140 ezer forint körül alakult az átlag, míg Miskolcon már 100 ezer forintért is lehetett válogatni a kínálatból. A diákok számára ezek sok esetben meglehetősen magas összegek, ezért gyakori, hogy ketten vagy többen összeállva bérelnek ki egy lakást, megosztva ezzel a kiadással járó költségeket - összegezte Futó Péter szakértő.
 
Mi a helyzet a kollégiumi férőhelyekkel?
A legolcsóbb lehetőségnek az egyetemi kollégiumok tűnnek, ezeknek az árai az infláció ellenére egy lakás bérleti díjához képest még mindig nagyon kedvezőek.
 
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumainak árai például idén is körülbelül havi 12 és 18 ezer forint között mozognak, míg a Debreceni Egyetem kollégiumaiban átlagosan 27 és 30 ezer forinti összeget kell fizetni.
 
Ennyi pénzért két- vagy háromágyas szobákban lakhattok saját, esetenként szintenként található fürdőszobákkal, de olyan koli is van, ahol két kétfős szoba rendelkezik egy közös fürdőhelyiséggel, például az ELTE egyik kollégiumában.
 
A Budapesti Corvinus Egyetemen viszont a kollégiumok ára nemcsak a szobák méretéről és felszereltségétől, de attól is függ, hogy ösztöndíjasként vagy önköltséges képzésre nyertek-e felvételt, így az árak akár 9300 és 47 ezer forint között is lehetnek, írja az eduline.hu.
 
Szociális alapon járnak a helyek
Ugyanakkor a kollégiumi férőhely jóval kevesebb, mint ahányan igénybe vennék, és többnyire szociális alapon, hivatalos igazolások ellenében érhetőek el. A lakóhelytől való távolság mellett számít az is, hogy hány testvére van a jelentkezőnek, közülük hányan járnak még iskolába, mennyi a család egy főre jutó havi jövedelme, és van-e valamilyen tartós betegsége a kollégiumi helyre pályázónak, vagy a vele egy lakcímen élő, szintén eltartott családtagnak, legtöbbször testvérnek. Ezek a kritériumok a kollégiumi jelentkezés során mind pontokat érnek, amelyek alapján ponthatárt húznak, és csak azok kaphatnak férőhelyet, akik a meghatározott pontszámot elérték, vagy annál is többet kaptak.
 
Magánkollégiumi jelentkezésre is van lehetőség
A magánkollégiumba jóval könnyebb bekerülni, mint a szociális alapon működő kollégiumokba, és az árai Budapesten és vidéken rezsivel együtt egyaránt havi 50 és 75 ezer forint/fő közötti áron elérhetőek, itt viszont kevesebb emberrel kell együtt laknia a jelentkezőnek, és gyakran extra lehetőségeket is jelent, mint például lakóegységenként saját konyhát, közösségi teret, esetenként udvart. Pécsett olyan magánkollégium is működik, melynek az udvarában az árért úszómedence is van.
 
Nincs különbség a ledrágább magyar egyetemvárosok és Berlin, Prága árai között
A legdrágább egyetemi városok közé Győr, Veszprém, Debrecen tartozik, itt 185, 173 és 170 ezer forint az átlagos bérleti díj. Ez azért érdekes, mert ezek a szintek csak egy hajszállal maradnak el attól, amennyiért tavaly Budapesten lehetett bérelni egy-egy kiadó lakást.
 
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy július elején az átlagos budapesti lakbér 240 ezer forint volt. A korábbi években a diákok körében a népszerű VIII., IX., XI. és XIII. kerületben 220-240 ezer forintos átlagos bérleti díj volt a jellemző. A három legolcsóbb kerület a X., a XVII. és a XXI., ezekben 150-165 ezer forint az átlagos lakbér.
 
Az egyetemvárosok kínálatából az látszik, hogy közelítik a tavalyi fővárosi díjakat. Debrecenben, Győrben és Veszprémben egyaránt 170 ezer forintos átlagáron kínálják a bérlőknek a lakóingatlanokat. Pécsen 140 ezer, Szegeden valamivel több mint 137 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forint a díj. Székesfehérváron 145 ezer, Nyíregyházán 130, Kecskeméten 120 ezer forintos bérleti díj volt a jellemző. Ez azt is mutatja, hogy az albérletár-olló Budapest és a vidék viszonylatában záródik.
 
A legolcsóbb egyetemi városok közé Miskolc és Kaposvár tartozik, ahol 100-110 ezer forint az átlagos havi bérleti díj- mondta Balogh László, aki beszélt a térségbeli árakról is.
 
Nem mutatkozik nagy különbség Budapest, Berlin és Prága között, 600-700-800 euró körül mozognak az árak - mutatott rá a szakértő.
 
A lakásvásárlás is idővel megtérülő, jó befektetés lehet
Előfordul, hogy sokan, akik az egyetemista gyereküknek lakhatást keresnek, a bérlés vagy a kollégium helyett a lakásvásárlást tartják ideálisnak. Ez logikus is azoknál, akiknek belefér ez a büdzsébe, hiszen az évek alatt rengeteget kifizetnek az albérletre. A lakásvásárlás ráadásul jó befektetés is lehet, hiszen később kiadható másoknak, a befolyó összeget pedig akkor már a felvett hitel törlesztésére is lehet fordítani.
 
A Takarék Index 2022-es felmérése szerint a fedezeti idősáv - vagyis az az időtartam, ami alatt megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége – tavaly a fővárosban 7,9 és 19,9 év között mozgott, míg Győrben és Miskolcon szobakiadással együtt már 2 és 3,6 év alatt megtérült a lakás ára. Az infláció viszont ebben az esetben sem kerülte el a lakáspiacot. A 2022-es évet megelőző években öt év alatt a vidéki egyetemvárosokban körülbelül 120-130 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és bár friss felmérés egyelőre nincs, az ingatlanok árai az idei évben is tovább nőttek feltehetően.
 
Saját keresetből tehát - főként egy egyetemistának, vagy egy frissen végzett pályakezdőnek - közel lehetetlen hitel nélkül otthont vásárolnia, viszont a családok vagy fiatal párok, akik tehát egynél több saját keresettel rendelkeznek, már könnyebben tervezhetnek, ebben az esetben ugyanis a hitel törlesztőrészlete körülbelül annyi is lehet, mint egy albérlet havi díja.
 
Az infláció és az energiahordozók tartósan magas ára, valamint a jelenlegi gazdasági klíma együttesen hat az ingatlanpiacra, és ezek a folyamatok lassítják az egyébként is lomha nyári tempót - ismertette az Otthon Centrum (OC) országos összegzésének legfontosabb megállapítását Soóki-Tóth Gábor.
 
Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével ebben az évben értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő, vagyis a vásárlók lassabban döntenek, és az ingatlanok a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon. A féléves adatok alapján legjobban a téglalakások tartják magukat: az értékesítési átlag 93 nap, ami csak két nappal több az előző évinél. Ezzel szemben a panellakások 79 napos forgási ideje már jelentősen, három héttel hosszabb a 2022-es átlag értéknél.
 
Nemcsak országos átlagban, hanem minden településtípus esetében is nőtt az értékesítési idő. A háromhetes átlaghoz képest a megyei jogú városokban egy héttel, az agglomerációban és Budán két héttel hosszabb időt tölt a piacon az ingatlan. A főváros pesti részein, illetve a kisebb városokban valamivel lassabb a tempó, és egy hónappal hosszabbodott az értékesítéshez szükséges idő. Továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni, hiszen a városlakók számára ez a leginkább megfizethető lakhatási megoldás, de a többi ingatlantípussal szembeni előnye jelentősen zsugorodott.
 
forrás: hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Figyelni kell a szolgáltató szerződésmódosításra vonatkozó értesítésére

2023. január 17. 10:48
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt javasolja az előfizetőknek, hogy kísérjék figyelemmel a szolgáltatók szerződésmódosításra vonatkozó értesítéseit, és ha a megváltozott feltételeket nem fogadják el, a jogszabály szerinti határidőn belül élhetnek a felmondási joggal.
 
Az NMHH az MTI-nek küldött hétfői közleményében kiemelte, erre azért van szükség, mert az új évben egyre több távközlési szolgáltató emeli meg a díjait, illetve egyre gyakoribbá válnak az olyan szerződési feltételek is, amelyek alapján a díjemelés automatikusan az inflációhoz igazodik.

Gyászhír

2023. október 04. 12:44
Kedves Kolléganők és Kollégák!
Szomorú kötelességünk tudatni Veletek, hogy kedves barátunk és kollégánk, Varga Péter, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. volt SZB titkára 2023. október 1.-jén életének 84. évében elhunyt. 
Temetése 2023. október 14.-én 11:00 órakor lesz a mezőhegyesi temetőben.