Lenne megoldás a magyar nyugdíjproblémára, de miért nem lép az állam?

2022. november 18. 11:28
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
Lenne megoldás a magyar nyugdíjproblémára, de miért nem lép az állam?
Kiss Imre, a MoneyMoon alapítója és ügyvezetője a biztosítói vagyonkezelésről beszélt előadásában:
 
A biztosítói eszközalapok teljesítménye jelenleg meglehetősen negatív, ráadásul ha a forint nem gyengült volna ekkorát, akkor ezek a hozamok még rosszabb képet festenének. Néhány biztosítónál nagyon sok eszközalapot találni, egyes szolgáltatók 100-nál is többel rendelkeznek – emelte ki. A szakember szerint nagyon sok az olyan stop-loss tranzakció a piacon, amelyek veszteséget termelnek az ügyfeleknek. Ez amiatt van, mivel a szolgáltatók sok esetben magas árfolyamon szállnak be és alacsony szinteken szállnak ki egy befektetésből, ez pedig veszteséget generál.
 
Egy másik problémára is felhívta a figyelmet: a pénzpiaci eszközökbe fektető portfóliók sok esetben csak 2-3%-ot hoznak, holott a piacon a DKJ-hozamok már bőven 10% felett vannak. Az aktívan menedzselt eszközalapok kapcsán kitért arra, hogy sok esetben a nevükben aktívnak eladott termékek igazából teljesen együtt mozognak a benchmark indexszel, ez pedig félrevezető lehet az ügyfelek számára.
 
Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője a jövő ideális és optimális nyugdíjrendszerének képét hozta el előadásában a mából szemlélve. A társadalmi elöregedést a felosztó-kirovó rendszerrel lehetne ellensúlyozni, de ez esetben nagy termelékenység-növekedés kell. A másik megoldás egy állampolgári alapnyugdíj lenne és a foglalkoztatói nyugdíjpénztár elterjesztése itthon is.
 
Nagy probléma ma Magyarországon, hogy jobban számít az nyugdíjba vonulás éve, mint az, mennyit keresett valaki korábban abban, hogy milyen nyugdíjat kap ma – ismertette. Fontos követelmény lenne, hogy ne engedje a kormány még jobban elszegényedni a már most is szegényebb nyugdíjasokat. Jelenleg 300 ezer fő kap ma Magyarországon 80 ezer forint alatti nyugdíjat. Be kellene vezetni a havi csúszó nyugdíjemelést a veszélyhelyzet idejére, és fontos lenne, hogy a költségvetési törvényben inflációs felülbecslés legyen, ne a mostani alulbecslés. Költségvetési forrás minderre elviekben lenne – mondta a szakértő. Szerinte lenne jobb megoldás is a 13. havi nyugdíj helyett, már csak azért is, mivel ez meglehetősen sokba kerül az államnak.
 
Magyarországon 2013-ban megszűnt a járulékplafon, ami azt jelenti, hogy nincs felső határa a nyugdíjnak. Ez Farkas András szerint megint csak probléma, hiszen amellett, hogy páran irdatlan nagy összegű nyugdíjat tehetnek zsebre, 1,5 millió nyugdíj várományos nyugdíjösszege siralmas képet fest. Nagy előrelépést jelentene a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése itthon. Így be tudna lépni a munkáltató is a nyugdíjrendszerbe, ennek első lépése lehetne az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a munkáltatók kedvezményes adótámogatása. Az MNB jóléti alap koncepciója is megérne egy vizsgálatot – tette hozzá.
 
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a magyar megtakarítók igényeiről esett szó.
 
Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy véli, hogy a rendszeres megtakarítások fontos szerepet játszanak a lakossági pénzügyekben és a jövőben is annak kell lenniük. Kovács Zsolt, miniszteri biztos, az AEGON Magyarországi Általános Biztosító és AEGON Alapkezelő igazgatósági tagja szerint a rendszeres megtakarítások esetében a kulcs az ügynök megléte. Cselovszki Róbert szerint az is nagy kérdés lesz a jövőt tekintve, hogy mi lesz a kimenete és a sebessége az online-offline párharcnak.
 
Kozek András, a Dialóg Befektetési Alapkezelő igazgatósági tagja és tulajdonosa, valamint a Pénztárak Garancia Alapjának igazgatósági elnökének véleménye szerint a rendszeres megtakarítások piacán nem nagyon lesz olyan termék a következő 20 évben, ami eltűnne a piacról. Ezzel együtt ugyanakkor van egy átcsoportosítás a megtakarításokban, a pénztárak súlya csökken, az állampapíroké és a befektetési alapoké nő. A világ most szembemegy a rendszeres megtakarítások gondolatával, ezen viszont változtatni kellene - tette hozzá.
 
Kovács Zsolt (Aegon) szerint a magyarok elvárják azt, hogy valamiféle állami támogatás legyen a megtakarítások mellett, ez a fiatalokra is igaz. Cselovszki Róbert (Erste) úgy véli, együtt kell menni a világ változásaival, érdekes azonban, hogy míg az érintésmentes fizetések futótűzként terjedtek el, a kamatos kamattal még mindig gondok vannak, minden generációban. Óriási szerepe lenne még tehát ebben az oktatásnak.
 
A foglalkoztatói nyugdíjprogramok sikertelensége kapcsán Kozek András (Dialóg) elmondta: minden más országban, ahol ez létrejött, az állam komoly felelősségvállalással szállt be, míg itthon nem errefelé megyünk. Magyarországon ugyanakkor némi adóelőnnyel sok vállalati pénzt is be lehetne vonzani, ehhez viszont az állami szerepvállalás elkerülhetetlen.
 
Forrás: portfolio.hu

Kapcsolódó cikkek

Elérheti jövőre a 200 ezer forintot az átlagnyugdíj, ha marad a mostani terv

2022. november 29. 10:42
Jelentős emelést kaptak november elején a nyugdíjasok, jövőre pedig még tovább emelkedhet a nyugdíjuk. Ha a kormány az inflációval azonos mértékben növeli a nyugdíjakat, ahogy eddig is tette, akkor 2023 januárjától 200 ezer forint fölött lehet az átlagnyugdíj Magyarországon.
 
Érkezik a nyugdíjprémium és a -korrekció, ami mintegy 2 millió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra.

Szemünk világa - természetesen

2022. november 18. 14:45
A szem nagyon értékes érzékszervünk, talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy miért. A látás segítségével fogadjuk be a körülöttünk lévő világ legnagyobb részét. A látás romlása, illetve a szembetegségek ezen fontos érzékszervünk hatékony működését csökkentik.