Már a tengeri sóban, a mézben és a szálló porban is van műanyag

2018. június 27. 08:20
A műanyag-szennyezés hamarosan az egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéssé válik.

Az elmúlt időszakban nem egy tanulmány és portál foglalkozott az asztali vagy az egészségesnek tartott tengeri só, esetleg kősó kérdésével, és nem véletlenül.

Tengeri vagy asztali só?

  • A tengeri sót az óceáni víz vagy a sósvízi tavak elpárologtatásával állítják elő, általában kis feldolgozással. A vízforrástól függően különböző nyomelemeket tartalmazhat.  A benne lévő ásványi anyagok más ízeket és színt adnak ennek a sónak.
  • Az asztali sót jellemzően a földalatti lerakódásokból bányásszák. Az asztali só feldolgozása során előfordulhat, hogy csökken a benne lévő ásványi anyagok mennyisége, mindemellett a finomított fajtája csomósodásgátló adalékanyagokat is tartalmaz. A legtöbb asztali só jódot is tartalmazott, amely nélkülözhetetlen tápanyag, amely segít az egészséges pajzsmirigy fenntartásában.

Összességében elmondhatjuk, hogy a tengeri só és az asztali só majdnem ugyanazokkal a tulajdonságokkal és tápértékkel rendelkezik, bár sok esetben a tengeri sót kiáltották ki győztesnek. Eddig.

Az East China Normal Egyetem  kutatása szerint a tengeri só már nemcsak nátrium-kloridot és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem mikro-műanyagrészecskéket is.  Egy kilogramm tengeri só akár 600 mikroműanyag részecskét is tartalmazhat, így ha a napi ajánlott mennyiségű sófogyasztást tekintjük (napi 5 gramm), akkor naponta három mikroméretű műanyag is a szervezetünkbe kerül.  A számok valószínűleg eltérőek, attól függően, hogy hol és milyen módszerrel bányásszák, állítják elő a tengeri sót.

A probléma egyre nagyobb, hiszen a Föld világtengerei és óceánjainak mintegy 98%- szennyezett, vagyis szinte nincs a vizeknek olyan kis területszakasza sem, ahonnan ha mintát vennénk, ne tartalmazna több-kevesebb mikro-műanyagrészecskét.

A riasztó jelek már túlmutatnak a tengereken is, hiszen a műanyag belépett az élelmiszerláncba. A mézben és a sörben is kimutatták, hogy szokatlanul nagy mennyiségű műanyag-mikroszemcsét tartalmaznak. A beltéri porban is jelen van, így óhatatlanul bekerül otthonunkba, konyháinkba, ételeinkbe. A műanyagok használatának korlátozására vagy éppen tiltására már akadnak jó példák.

Az vagy, amit megeszel

Ha a műanyaggyártásunk nem csökken jelentősen, akkor a műanyag-szennyezés hamarosan az egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéssé válik. Amikor a sóban, a vízben, sőt a porban is jelen van, akkor ez nagyon is valós probléma.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Ki számít főnöknek? Nem a munkaszerződés dönti el

2018. október 18. 12:51
Felmondta a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató, és az indokolást arra hivatkozva mellőzte, hogy az illető vezető állású. Az elbocsátott munkavállaló peres eljárásban a felmondás semmisségének megállapítását kérte. Az ügy a Kúrián kötött ki.

Három tipp CSR tevékenységre, ha úgy érzed, a céged sajnálja rá a pénzt!

2018. március 22. 10:39
A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.