Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a kormányzat 4-ről 2,5 százalékra csökkentette az idei növekedési kilátásokat. Erről Varga Mihály a csütörtöki (ápr.11.) kormányinfón részletesen is beszélt. 

 

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy háborús helyzetben vagyunk, az EU nehezebben jön ki a válságból. Németország az egyik legfontosabb szereplő, hosszú ideje gyengélkedik és nem tudni, meddig. Éppen ezért háborús helyzetre tervezték meg a makropályát. „A helyzet folyamatosan változik, háborús eszkaláció irányába mozdult el a politikai közeg. Erre a magyar háztartásnak is reagálnia kell.”

 

Mi az a nyugdíjprémium?

A 2,5 százalékra módosított GDP-növekedés kapcsán az Mfor.hu rákérdezett, hogy ez egyúttal azt is jelenti-e, hogy nem lesz nyugdíjprémium. Ezt legutóbb 2022 novemberében fizetett a magyar költségvetés, akkor átlagosan 10 ezer forintnak megfelelő összeget. Fő szabály szerint nyugdíjprémiumban akkor részesülnek a nyugdíjasok, ha a nemzetgazdaság az adott évben 3,5 százalék fölött bővül.

 

A juttatásra azok jogosultak, akik már az előző évben is (legalább egy napig) és a tárgyév novemberében is nyugdíjasok voltak. A nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP-növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb néggyel. Így annak maximális összege 80 ezer forint.

 

A nyugdíjprémiummal a kormányzat eredetileg a 2024-es költségvetés is számolt. A 4 százalékos növekedéssel kalkulálva 20,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Varga Mihály most úgy reagált a felvetésre, hogy a nyugdíjprémium kifizetésére világos és egyértelmű szabályok vonatkoznak. Ezzel a 3,5 százalékot meghaladó nemzetgazdasági növekedésre utalt. „Bár a nyugdíjprémium intézményét még 2009-ben hozták létre, miután az akkori kormányzat kivezette a 13. havi nyugdíjat, nyugdíjprémiumot eddig csak az Orbán-kormány fizetett” – emlékeztetett Varga Mihály.

 

Ez tény, a 2010 óta regnáló Fidesz–KDNP koalíció eddig öt alkalommal fizetett ki nyugdíjprémiumot.

 

Ugyanakkor világossá tette, hogy amennyiben 2,5 százalék lesz a 2024-es GDP plusz, akkor az értelemszerűen valóban alatta van a 3,5 százaléknak. Így pedig a nyugdíjprémium kifizetése sem indokolt. Az erre tervezett 20,5 milliárd forint kapcsán megjegyezte, hogy ezért nem kell aggódni, van helye ennek a pénznek.

 

Fizet-e a kormány 2024-ben nyugdíjprémiumot?

Vagyis most arra érdemes készülnie a nyugdíjasoknak, hogy csoda kell hozzá, hogy az idén novemberben nyugdíjprémiumban részesüljenek. Ez makrogazdasági szempontból sem pozitív, hiszen a tapasztalata, hogy plusz pénzt kapnak az idősek – legyen az nyugdíjkorrekció vagy nyugdíjprémium –, akkor annak egy jelentős részét elköltik, ráadásul itthon. Ezzel pedig erősítik a fogyasztást, ami az egyik hajtómotorja a GDP növekedésnek.

 

Ugyanakkor az is igaz, hogy szakértők szerint a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj 2022-től történt teljes, 2,5 millió nyugdíjast megillető, ráadásul felső korlát nélküli visszavezetése miatt okafogyottá vált. Ezt most februárban vehették kézhez legutóbb, akkor a nyugdíjasok átlagosan több mint 460 ezer forintot kaptak az alapnyugdíjukkal együtt. A szépkorúaknak egyébként a nyugdíjemelés szempontjából jó évük volt tavaly (igaz, a másik oldalon viszont az inflációs hatást ők is elszenvedték): a 2023-as összességében 18,5 százalékos emelést már januárban egy újabb 6 százalékos emelés követte. 

 

Mindez azt jelentette, hogy 2010 óta a nyugdíjak összege több mint kétszeresére nőtt, vásárlóereje pedig 20 százalékkal ugrott meg.

 

forrás: vg.hu