Meddig biztosítható még a nők korábbi nyugdíjba vonulása? Hamarosan változás jöhet

2024. február 15. 14:30
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani.
Meddig biztosítható még a nők korábbi nyugdíjba vonulása? Hamarosan változás jöhet
Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak.
 
A legnépszerűbb nyugdíjazási forma
A 2011. január 1-jétől bevezetett nők kedvezményes nyugdíja töretlenül népszerű a nők körében, az utóbbi években a nyugdíjba vonuló hölgyek fele a Nők40-et veszi igénybe, így a kedvezményes nyugdíjak az összes új nyugdíj-megállapítás közel 30%-át teszik ki minden évben.
 
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nő betölti a nyugdíjkorhatárát (amely az 1957. január 1. után született évjáratok esetében egységesen 65 év), akkor az ellátása a statisztikai kimutatásokban átsorolódik a korbetöltött öregségi nyugdíjak közé, más változás azonban nem történik, így a nyugdíj összege sem változik. A kedvezményes nyugdíj újraszámítása a korhatár betöltésével nem is kérhető, noha sok érintett nő ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve.
 
A Nők40 első tíz évében, 2011 és 2020 között 298 ezer nő vette igénybe ezt az ellátást, míg a következő években várhatóan további 233 ezer hölgyet csábít el a korhatár előtti nyugdíj lehetősége. A Nők40 feltételei 2027-től (a 2026-os választási évet követően) szigorodhatnak, hiszen 2011 óta 3 évvel, 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és ezt a 3 éves növekedést (még) nem építették be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, amely kezdettől változatlanul 40 év.
 
ENNEK KÖVETKEZTÉBEN MAGYARORSZÁGON KIALAKULT EGY FELTEHETŐEN NEM SZÁNDÉKOLT DE FACTO KETTŐS NYUGDÍJKORHATÁR:
 
a férfiak csak 65 éves életkoruk betöltésével, a nők viszont életkoruktól függetlenül a 40 éves jogosító idő betöltésével elmehetnek nyugdíjba, és ez a kettősség egyre több pénzbe kerül: 2024-ben már 467 milliárd forintot kell a nők kedvezményes nyugdíjára fordítani.
 
Persze ennek ellenére sem biztos, hogy bármilyen szigorításra sor kerülne, hiszen éppen a Nők40 hihetetlen népszerűsége miatt magas politikai kockázattal járna akár a jogosító idő követelményének növelése, akár a modern nyugdíjrendszerekben bevett szokás szerint a kedvezményes nyugdíj összegének csökkentése a korhatár betöltése előtti igénybevétel miatt. Miután a Nők40 eleve politikai döntés alapján született, a jövőjét is elsősorban politikai megfontolások (és nem nyugdíjszakmai érvek) határozhatják meg.
 
A Nők40 jogi lehetőségét ráadásul az Alaptörvény teremtette meg, amely szerint a nyugdíjtörvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. Ezen alaptörvényi felhatalmazás révén került a nyugdíjtörvénybe 2011. január 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjának jogintézménye. Nyilván örülnünk kell minden olyan intézkedésnek, amely ténylegesen hozzájárul a nemek közötti egyenjogúság megteremtéséhez, viszont azt is érdemes folyamatosan vizsgálni, hogy valóban tapasztalható-e ilyen pozitív hatás, s ha igen, akkor milyen áron, s nem lehet-e hatékonyabb és méltányosabb módokat találni a pozitív diszkrimináció érvényesítésére.
 
A nők kedvezményes nyugdíja
A nők a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt akkor igényelhetik a kedvezményes nyugdíjat, ha szereznek legalább 40 évi jogosító időt. Ebből a 40 évből főszabályként legalább 32 évet kell keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (vagyis munkával) szerezni. Ha az érintett hölgy gyermekek otthongondozási díjában részesül vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken. Ennél kevesebb munkával szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).
A jogosító időre vonatkozó szabályozás egyébként is szigorúbb a szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseknél. Minden jogosító idő szolgálati idő is, de nem minden szolgálati időtartam számítható be a jogosító időbe. Ezt a korlátozást nagyon sok érintett hölgy különösen két területen – a tanulmányi időtartamok, valamint a nagykorú hozzátartozó otthoni ápolása tekintetében – súlyosan méltánytalannak tartja.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét: vagyis nemcsak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembevételével számítják azt ki.
 
A Nők40 jelenleg kétszeresen is unikális nyugdíj:
  • egyrészt az egyetlen olyan nyugellátás Magyarországon, amely a korhatár betöltése előtt igénybe vehető,
  • másrészt az egyetlen olyan nyugellátás a modern nyugdíjrendszerekben, amelyet annak ellenére sem terhel semmilyen levonás (málusz), hogy a korhatár betöltése előtt veszik igénybe.
A NŐK40 VALÓDI HUNGARIKUM.
 
Ezt a hatást erősíti, hogy a Nők40 esetében ugyanúgy jár a 13. havi nyugdíj, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, így az érintett hölgy annyiszor több évi plusz ellátásra lesz jogosult, ahány évvel a korhatára betöltésénél korábban vette igénybe a nyugdíját. Talán nem felesleges ennek kapcsán emlékeztetni arra, hogy a 13. havi nyugdíjat eleve nem támasztja alá semmilyen járulékfizetés, így annak kiadási igényét teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni.
 
További előnyt jelent, hogy a Nők40 mellett bármilyen jogviszonyban szerzett kereset éppúgy járulékmentes, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett szerzett kereset, miközben a foglalkoztatót ez esetben is megilleti a nyugdíj mellett szerzett kereset után a szociális hozzájárulási adó (szocho) alóli mentesség. Megszűnt a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetre vonatkozó korábbi kereseti korlátozás is, így a versenyszférában a kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó nő korlátozás nélkül, 18,5%-os kedvezménnyel veheti fel a keresetét a nyugdíja mellett, miközben a foglalkoztatója is örülhet, mert nem kell fizetnie a 13%-os szochót a kereset után.
 
Egyre csúnyábban kiütköző szépséghiba viszont, hogy a közszférában változatlanul szünetel a nyugdíj – és így persze a kedvezményes nyugdíj is – mindaddig, amíg az érintett nyugdíjas közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya (ideértve az egészségügyi szolgálati és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt is) fennáll. A súlyos munkaerőhiánnyal küzdő szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési ágazatokban ad hoc mentesítésekkel vagy a még súlyosabb gondoktól gyötört egészségügyben fából vaskarika pótmegoldással (nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés) próbálja a kormányzat a helyzetet enyhíteni ahelyett, hogy végre hatályon kívül helyeznék az egész okafogyott korlátozási szabályrendszert.
 
A Nők40 fenntartási nehézségei
A Nők40 bevezetése kapcsán a jogalkotói szándék feltehetően nem arra irányult, hogy minden magyar nő elmehessen a korhatára betöltése előtt nyugdíjba (ez esetben egyszerűbb lett volna a női nyugdíjkorhatárt mindenkor a férfiakra vonatkozó korhatárnál 3-5 évvel alacsonyabb mértékben meghatározni).
 
A KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ AZONBAN OLYAN NÉPSZERŰNEK BIZONYULT, HOGY MA MÁR MINDEN ÉVBEN A NYUGDÍJBA VONULÓ HÖLGYEK LEGALÁBB 50%-A A NŐK40-ET VESZI IGÉNYBE.
 
Ez az arány tovább nőhet, mert az általános nyugdíjkorhatár emelkedésével minden évben egyre több nő képes megszerezni a szükséges 40 évi jogosító időt a 65 éves korhatára betöltése előtt.
 
Korábban úgy tűnhetett, hogy a felsőfokú végzettségű nőket a feltételek (amelyek nem engedik a jogosító időben figyelembe venni a tanulmányi időszakokat) gyakorlatilag kizárják a Nők40 igénybevételi köréből. A helyzet azonban változott. Egy 3 éves főiskolát követően 22 éves korban, egy ötéves egyetemet követően 24 éves korban megkezdett munka esetén az érintett hölgyek 62-64 éves koruk között teljesíthetik a Nők40 feltételeit, így például idén nem csak a 62.719 fő 65 éves, hanem a 60.761 fő 64 éves, a 60.197 fő 63 éves és az 58.371 fő 62 éves, vagyis összesen 242.048 hölgy jelentős része szerezheti meg a 40 éves jogosító időt. Közel negyedmillió nő gondolkodhat el idén (vagy egy-két éven belül) arról, hogy korábban kilép a járulékfizetők köréből, egyúttal korábban belép a járadékra jogosultak (a nyugdíjasok) körébe, miközben nem kell tartania attól, hogy a korábbi nyugdíjbavonulás miatt levonással büntetné a rendszer.
 
A kedvezményes nyugdíj minél korábbi igénybevételére ösztönzi a nőket az is, hogy a teljes nyugdíjuk mellett úgy dolgozhatnak a versenyszférában és a korlátozások alól mentesített közszférás ágazatokban akár megszakítás nélkül tovább, hogy a nyugdíj-megállapítás napjától nem terheli a keresetüket járulék és szocho (ez utóbbi egyébként akkor is megilleti a nyugdíjas hölgyet, ha a nyugdíja a közszféra nem mentesített ágazataiban szünetelne). 
 
A 2026-os választási év lecsengéséig nyilván nem következik be szigorítás, utána azonban elkerülhetetlen lehet, hacsak nem az a hallgatólagos politikai döntés születik meg majd, hogy lényegében minden nő elmehet nyugdíjba néhány évvel a hivatalosan mindenki számára 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Persze egy ilyen döntés csak akkor hozható meg, ha a költségvetésben minden évben biztonsággal rendelkezésre áll az ehhez szükséges jelentős plusz forrás.
 

Év

Teljes nyugdíjkassza (milliárd Ft)

Korbetöltött öregségi nyugdíjakra fordított kiadás (milliárd Ft)

Nők kedvezményes nyugdíjára fordított kiadás (milliárd Ft)

Nők40/Korbetöltött kiadási arány (%)

Nők40/Teljes nyugdíjkassza (%)

2016

3059,3

2473,2

195,5

7,9

6,4

2017

3118,8

2501,1

233,9

9,3

7,5

2018

3361,5

2669,8

260

9,7

7,7

2019

3451

2773,1

258,6

9,3

7,5

2020

3587,9

2887,7

285,9

9,9

7,9

2021

3915,3

3081,3

302,1

9,8

7,7

2022

4169,9

3188,5

332

10,4

7,9

2023

5554,6

4178,7

440,8

10,5

7,9

2024

6019,9

4521,9

467,4

10,3

7,8

Forrás: saját számítások az adott évi költségvetési törvények alapján; a Nők40 2016 óta szerepel külön költségvetési tételként
 
VAGYIS A NŐK40-BEN TESTET ÖLTÖTT POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ FOLYAMATOS BIZTOSÍTÁSA DRÁGA MULATSÁG.
 
A nyugdíjrendszer 2011-es átalakítása során a nők kedvezményezett státuszának megteremtését egy éven belül követte a korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó megszüntetése. A szakmai cél nyilván nem az volt az említett ellátások kivezetésével, hogy előteremtsék a pénzt a Nők40-re, hanem sokkal inkább az, hogy az öregségi nyugdíjrendszer finanszírozását biztonságosabbá tegyék. A politikai szándék azonban szokás szerint felülírta a nyugdíjszakmai megfontolásokat.
 
A nők kedvezményes nyugdíjára előirányzott összeg
  • először 2021-ben haladta meg a 300 milliárd forintot,
  • 2023-ban már bőven a 400 milliárd forintot, és
  • 2025-ben feltehetően eléri az 500 milliárd forintot.
Nagyságrendileg minden évben hasonló összegbe kerül a 13. havi nyugdíj is, így e két politikai döntéssel elrendelt nyugdíj – a Nők40 és a 13. havi nyugdíj – idén már több mint 900 milliárd forintba kerül. Ez a – jövőre már ezermilliárdos tételt jelentő – többletigény képes gyorsan megingatni azt a finanszírozási biztonságot, amelyet a 2011-es átalakításokkal és a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosításával sikerült ideiglenesen megteremteni.
 
forrás: portfolio.hu  / Farkas András, NyugdíjGuru News

Kapcsolódó cikkek

Egy nap alatt több mint 17 ezer kérelem érkezett erre a támogatásra

2024. január 16. 16:23
Hétfőn nyílt meg a Napenergia Plusz Program újabb szakasza.
 
A családok ingatlanonként akár 5 millió forint támogatást nyerhetnek el a zöldenergia termelésére és eltárolása alkalmas modern napelemes rendszerek telepítéséhez; a Napenergia Plusz Program újabb szakaszának megnyitását követő első 24 órában több mint 17 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) kedden az MTI-t.

Kimagasló a településfásítási program iránti érdeklődés

2024. április 17. 14:27
Kimagasló volt az érdeklődés idén a településfásítási program iránt, háromszoros volt az igénye a pályázóknak - közölte az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kedden a somogyi Iharoson.