Megbukott a KAP reform? - Ideje mérleget vonni

2016. augusztus 16. 09:56
2015 különleges volt abból a szempontból, hogy ez volt az első olyan év, amikor „élesben működött” az új Közös Agrárpolitika (KAP) feltételrendszere. Az átszabott támogatási rendszer Magyarországhoz hasonlóan az összes tagállamot kihívás elé állította: a gazdákat „sokkhatásként” érte a zöldítés és a többi reform, nem tudtak felkészülni előre az új elemekre, és jelenleg nincs olyan tagország, amely képes lenne határidőre teljesíteni az elvárásokat - a Portfolio kelet-magyarországi agrárfórumán ágazati döntéshozók, gazdálkodók és mezőgazdasági szakértők több száz ember előtt vonták le a tanulságokat a KAP első tanulóévéről.

Érzékeny és aktuális témák kerültek terítékre az idei Kelet-magyarországi Agrárfórumon, amelyet már második alkalommal rendezett meg a Portfolio és az agrárszektor.hu augusztus 12-én Hajdúböszörményben. Van-e haszna a kötelező zöldítésnek? Milyenek a hazai élelmiszeripar túlélési esélyei? Merre tart a magyar húsmarhatartás? Az időszerű kérdésekre neves előadók igyekeztek megnyugtató válaszokat adni a több száz fős közönségnek.

A V. Hajdúsági Expó keretében zajló tanácskozást Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg előadásával, aki alapos áttekintést adott a magyar mezőgazdaság idei eredményeiről. Mint elmondta, lényegében befejeződött a nyári betakarítású növények aratása, és a hozamok nemcsak az előző év, de a legutóbbi öt esztendő átlagait is meghaladják. Őszi búzából 5,1-5,2 millió tonna termett idén, őszi árpából 1,4 millió tonna, tritikáléból bő félmillió tonna, repcéből pedig 810 ezer tonna. A csapadékos időjárás miatt kenyérgabonánk minősége nem a legjobb, az étkezési és takarmánybúza aránya 50–50% körül alakul 2016-ban.

Mivel globális viszonylatban is jó terméseredmények születtek, alacsony felvásárlási árakra, illetve emelkedő készletekre számíthatnak a gazdálkodók.

 


Nagy István szerint luxus, hogy a földjeink sokszor 6-8 hónapon át üresen pihennek, a versenyképességhez ma már elengedhetetlen lenne a másodvetések alkalmazása, például tömegtakarmány előállítására az állattenyésztés megsegítésére, kiszolgálására. A parlamenti államtitkár egy jó hírt is közölt: várhatóan október-november táján vezetik be azt a védjegyet, amely egy élelmiszeren azt jelzi, hogy GMO-mentes takarmányból készült. Az ilyen termékekre egyre nagyobb igény mutatkozik nemcsak Magyarországon, de szerte a világban is. Szorosan összefügg mindezzel az - elsősorban a külföldi génmódosított szója kiváltását célzó - fehérjeprogram beindítása, amelyet szintén nem halogathat tovább a tárca. Szeretnék azt is elérni, hogy újból engedélyezzék az állati eredetű fehérjelisztek alkalmazását, elsősorban a baromfi- és sertéstenyésztésben, ahol korábban ez bevett gyakorlatnak számított.

Sokkhatásként jött a KAP reform

Az első szekció következő előadója, Páczay György európai parlamenti szakértő a kötelező zöldítés eddigi tapasztalatait összegezte. Nem csoda, hogy ezt az előírást Magyarországon sokan „nyűgnek” tartják, hiszen Magyarország területének 98%-a érintett (ami a gazdálkodók bő 40%-át jelenti), miközben az európai uniós átlag 72%. Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa, kukorica) alakult át miatta, az előttünk álló években pedig az állandó legelők arányának növekedésére lehet számítani.

 

A zöldítés, illetve általában a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja a többi tagállamban is feszültségeket okozott, de a gazdák végül tudomásul vették a változtatásokat, hiszen jövedelmük átlagosan 40%-a származik EU-támogatásokból.

A rendezvény első harmadát záró kerekasztal-beszélgetésen Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője elmondta: kemény tanulási időszakon mentek át a gazdákkal közösen, mire elérték, hogy a termelők hozzájuthassanak a zöldítés révén őket megillető 30%-os támogatási részhez. A takarékok feladata azonban itt nem ér véget, most arra igyekeznek felkészíteni ügyfeleiket, hogy 2020 (vagyis az agrártámogatások várható csökkenése) után is versenyképesen és nyereségesen folytathassanak gazdálkodást, mindenféle dotáció nélkül.

Gyuricza Csaba, a jövőre jogutóddal megszűnő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke szerint a gazdákat „sokkhatásként” érte a zöldítés, valamint a KAP többi reformja, hiszen nem készülhettek fel rá előre. Úgy véli, a reformok megbuktak, mert jelenleg nincs olyan tagország, amely képes lenne határidőre teljesíteni az elvárásokat, beleértve például a végkifizetéseket is, amelyben Magyarország jól áll. Gyuricza Csaba szakmailag jónak gondolja a zöldítés koncepcióját, ezért tartja sajnálatosnak, hogy a túlszabályozás miatt annak jelentősebb részei értelmüket vesztik. Csatlakozott hozzá véleményével Sántha Imre is, a hajdúböszörményi Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy látja,

hogy cége kiegyensúlyozottabb és eredményesebb gazdálkodást tudott folytatni a zöldítés és más KAP reformok bevezetése előtt.

 


Az agrárfórum második szekciója a pályázatokról és finanszírozásokról szóló kérdésekkel indult, elsősorban azzal, hogyan segíthetnek a takarékszövetkezetek az uniós források minél hatékonyabb felhasználásában. Például támogatás-előfinanszírozással (ez a megcélzott támogatás összegének 80–90%-át is elérheti), vagy az önerő biztosításával, s mindehhez csupán egy érvényes támogatási okiratot kell felmutatnia a gazdálkodónak. Hasznos termék a Takarék agrárlízing is, amely rugalmasságával segíti a termelőt: az akár 0%-os önrész, illetve a havi vagy negyedéves szezonális díjtörlesztés a befolyó bevételek üteméhez igazodik, és ezáltal javítja az ügyfelek fizetőképességét. A takarékoknál természetesen hozzáférhető az Agrár Széchenyi Kártya is (ezt kezdő és fiatal gazdák is igényelhetik 15 millió forintig), de az MFB termékeit szintén közvetítik.

 
Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Csődbe ment a világ első vegán bolthálózata

2017. január 19. 08:04
Csődbe ment a világ első teljesen vegán, vagyis semmiféle állati eredetű árut nem forgalmazó élelmiszerbolt-hálózata Németországban. A Veganz a kereslet csökkenésével indokolja a boltbezárásokat.

Lázár győzött Orbánnál: megszüntetik Fazekas csúcshivatalát

2016. június 15. 09:42
Mégiscsak megszünteti az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a kormány. Ezzel egyértelművé vált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akarata érvényesült az MVH-t eddig irányító és a megszüntetést ellenző Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel szemben. A kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését.