Megfázás ellen kincset ér: így készül a házi gyömbérszörp, gyömbéres cukorka!

2023. január 13. 11:15
A téli hónapokban nehéz megúszni a megfázást, illetve a különféle bakteriális és vírusos eredetű légúti megbetegedéseket, amelyek kellemetlen tünetei közé soroljuk a köhögést, a torokfájást és az orrdugulást – azonban ezeket a panaszokat jelentősen csillapíthatjuk, akár gyógyszertári készítmények nélkül is, ha tudjuk, milyen gyógynövények használnak a meghűléses betegségek ellen. Az influenzaszezon slágernövénye évek óta nem más, mint a gyömbér, amiből ínycsiklandó, egyben egészséges szörpöt, cukorkát készíthetünk megfázás ellen.
Megfázás ellen kincset ér: így készül a házi gyömbérszörp, gyömbéres cukorka!
Cikkünkben eláruljuk, milyen gyógynövényekkel védekezhetünk hatékonyan az influenzás, meghűléses panaszok ellen, hogyan fejtik ki a gyógynövények természetes antibakteriális, gyulladáscsökkentő, immunerősítő hatásukat. Górcső alá vesszük a gyógynövények között a szezon slágertermékét, ami nem más, mint a gyömbér: tudd meg, honnan származik ez a csípős különlegesség, mire használták az ősi időkben és mi a gyömbér jelentősége a modern konyhában. Milyen ételekhez lehet hozzáadni, hogyan fűszerezünk vele, hogyan főzzünk be gyömbérrel? Tudd meg, hogyan készül megfázás ellen a tökéletes házi gyömbérszörp, illetve a torokfertőtlenítő gyömbéres cukorka!
 
Milyen növény a gyömbér?
A gyömbér egy egész évben kapható, hétköznapi konyhai alapanyag, amit a téli, járványos időszakban különösen érdemes napi rendszerességgel fogyasztanunk kiváló meghűlés elleni, illetve emésztési panaszokat csillapító hatása miatt. A gyömbér eredendően Dél-Kelet-Ázsia trópusi vidékeiről származik, vadon már csak ritkán találkozhatunk vele, viszont kultúrnövényként számos országában termesztik (pl. Kína, Brazília, India, Vietnám, Ausztrália egyes részei).
 
Mi a boltokból leginkább a közönséges gyömbért, avagy a fűszergyömbért ismerjük (Indiában a „singabera”, azaz „szarv alakú” kifejezéssel illetik), azonban világszerte körülbelül 85 rokonát termesztik (pl. bengáliai fehér gyömbér, barbadosi fekete gyömbér). A gyömbérről, mint alapanyagról mindenképpen érdemes tudnunk, hogy gyakorlatilag egy évelő, nádszerű, hosszú, lándzsás levelű, körülbelül egy méter magasra növő növény rizómáját, azaz elágazó gyöktörzsét fogyasztjuk. Magát a növényt gyöktörzsosztással szaporítják, virágzás után takarítják be (füzérvirágzata sárga, bíborfoltos virágokból áll).
 
A gyömbért a legtöbb egzotikus fűszerrel egyetemben még a nagy földrajzi felfedezések idején ismerte meg a világ: a 16-17. századi hajósok hozták el Európába, ahol hamar népszerűvé vált különleges, csípős, kissé kesernyés aromájának köszönhetően. A gyömbért világszerte számtalan formában használják: frissen és szárítva, hámozva és hámozatlanul, kandírozva, aszalva, édes, sós és pikáns finomságok fűszere gyanánt.
 
Ősi idők óta gyógyítanak a gyömbérrel
Nem csak azért lett népszerű a gyömbér Európában, mert finom és gyógyító hatással bír, hanem mert afrodiziákumként is számontartották. Az ázsiai eredetű gyömbérről az ősi kínai orvostudomány művelői úgy gondolták, hogy melegítő, „tűzgerjesztő” hatással bír, éppen ezért ajánlották fogyasztását, ha valaki a szexuális teljesítőképességét akarta fokozni (írásos emlékeink szerint maga Konfucius kínai filozófus is napi rendszerességgel fogyasztotta).
 
A középkori európai gyógyítók is leírták a gyömbér kedvező hatásait, sikeres alkalmazását az emésztési és légúti bántalmak ellen, de ízületi gyulladások, hasmenés és mérgezés gyanúja esetén is gyakran a gyömbéres kezelést alkalmazták. A keleti kultúrákban a gyömbért nem csak táplálékkiegészítő és gyógyszer formájában vitték be szervezetükbe: a gyömbérből kinyert illóolajjal masszíroztak is, ezzel csillapítva az ízületi panaszokat, mindemellett a kezelés testi és lelki megnyugvást hozott.
 
A gyömbér, mint hétköznapi konyhai alapanyag a köznép körében csak a 19. században terjedt el, hasonlóan a kurkumához, a galangalhoz és a kardamomhoz, amelyek szintén a gyömbérfélék családjába tartoznak. Ma már jóval többet tudunk ezekről a fűszernövényekről, mint annak idején, így tudatosan alkalmazhatjuk a különféle egészségügyi panaszaink csillapítására – van, aki emésztésserkentő hatása miatt fogyókúrázásra használja, van, aki a cukorbetegség okozta problémákat szeretné enyhíteni vele, míg mások a gyömbér frissítő erejének tulajdonítanak stresszoldó vagy éppen intelligencianövelő tulajdonságokat.
 
A gyömbér jótékony hatásai
A gyömbér sokoldalúságát bizonyítja, hogy számos akut és krónikus megbetegedés ellen használjuk mind a mai napig. A gyömbér egyrészt kiváló természetes gyógyír a meghűléses, influenzás eredetű légúti panaszok ellen: a friss gyömbérből készült tea gyulladáscsökkentő és immunerősítő, mikrobaellenes, antioxidáns, daganatmegelőző, egyben köhögéscsillapító, lázcsillapító háziszerként alkalmazható. Légúti fertőzések esetén célszerű napi rendszerességgel fogyasztani, mert a gyömbér hatóanyagai (bizabolén, gingerol, shogaol) segítenek legyőzni a kórokozó baktériumokat, vírusokat.
 
Amellett, hogy a gyömbér remek gyógyszer megfázás ellen, számos emésztőrendszeri panaszra nyújt megoldást: a gyömbér hatásos étvágyjavító, egyben hányingercsökkentő, emésztésserkentő gyógynövény, mindemellett oldja a hasi görcsöket, ráadásul csökkenti az emésztőrendszerben fellépő gyulladásokat is. A gyömbér továbbá élénkíti a szervezetet, serkenti a vérkeringést, segít csökkenteni a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is. A gyömbér gyógyír lehet az utazási rosszullétekre, de várandós kismamáknak is ajánlják a fogyasztását a terhességi émelygések esetére.
 
A gyömbér igen gazdag különféle vitaminokban és ásványi anyagokban, többek között nagymennyiségű A-, B-, C- és E-vitaminokat tartalmaz. Kiemelkedően magas a gyömbér káliumtartalma, de a gyömbérben található vas, magnézium, cink és foszfor sem elhanyagolható. Vigyázat: nagymennyiségben a gyömbér irritálhatja a nyálkahártyát! Fogyasszuk rendszeresen, különösen az őszi, téli hónapokban, de csak kisebb mennyiségben vigyük be, ne adagoljuk túl!
 
Gyógynövényekkel a megfázás ellen
A gyömbér mellett az influenzaszezon hatékony gyógynövényei közé soroljuk még a lándzsás útifüvet, a kamillát, a, a citromfüvet, a bodzát, a rozmaringot, a kakukkfüvet, a hársfát és a zsályát, amelyekből egyszerűen készthetünk teát a friss vagy a szárított növények forrázásával. A boltokban találkozhatunk gyógynövény teakeverékekkel és szimpla gyógyteákkal is, azonban célszerű szem előtt tartanunk, hogy a gyógyteák többségét kúraszerűen javallott fogyasztani, nem pedig állandó jelleggel. Amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy melyik gyógynövény milyen panaszok enyhítését szolgálja, tájékozódjunk, mielőtt belekezdünk a fogyasztásába!
 
Ahogy a legtöbb gyógynövényből, úgy a gyömbérből is készülhet szirup vagy éppen gyömbér kapszula, ami szárított formában tartalmazza a gyöktörzset. A gyömbér illóolaját is érdemes kipróbálni fejfájás, láz esetén a halánték és a homlok bőrébe masszírozva – ugyanezt megtehetjük bármelyik stresszes munkanapon, ha egy kis extra segítségre van szükségünk a pihenéshez.
 
Gyömbér a világ körül: hol, mire használják?
A gyömbér és egzotikus rokonnövényei az elmúlt évszázadok során meghódították a világot, ma már gyakorlatilag bárhol, bármilyen formában találkozhatunk velük. A gyömbér jellegzetes fűszere a kínai, illetve az indiai konyhának, de szinte bármilyen ételbe beletehetik egész Ázsiában és az Indonéz szigetvilágban is. A Thai vidékeken gyakran párosítják chilivel, lime-mal, korianderrel és fokhagymával, Indiában pedig a kurkuma, a babér vagy a kardamom az állandó kísérője.
 
A gyömbéres fűszerezést mindenképpen érdemes kipróbálni a sütőtök krémleves készítése során, illetve bármilyen, ázsiai ízvilágú serpenyős ételhez is hozzáadhatjuk. A klasszikus ramen és a pho leves alapanyagai közt is találkozhatunk gyömbérrel, remekül illik a szaftos csirkés fogásokhoz, zsírosabb sültekhez is – akár gyömbérsör formájában, amivel a ropogós bőrt locsolgatjuk. Gyömbérrel – friss és őrölt formában is – készíthetünk házi fűszerpácokat, különleges, egyedi fűszerkeverékeket, süteményfűszereket is.
 
A gyömbér a süteményreceptekből sem maradhat ki: mind nyersen, mind kandírozott formában hozzáadhatjuk piskótákhoz, krémekhez, gyümölcsös töltelékekhez, feltételekhez. Amellett, hogy a gyömbér a mézeskalács egyik fő fűszere (gondoljunk csak az angol „gingerbread” kifejezésre, ami tükörfordításban gyömbérkenyeret jelent), remekül illik bármilyen téli hangulatú desszerthez, és a forralt borba is érdemes egy keveset belekarikáznunk. Ha valami egyszerű, gyömbéres édességet szeretnénk kipróbálni, mindenképpen ajánljuk korábbi levendulás keksz receptünket, ám a virág helyett gyömbért használjunk hozzá.
 
Befőzés gyömbérrel
Habár a gyömbér egész évben kapható, érdemes bespájzolnunk belőle, hogy meghűlés, influenza, koronavírus esetén csak előkaphassuk kedvenc készítményeinket a kamrából. A befőzés művészetének szerelmesei bátran kísérletezzenek gyömbérszörppel, gyömbérlekvárral (önmagában a gyömbér mellé célszerű valamilyen kísérőgyümölcsöt használni a mennyiség és az intenzitás szabályzása céljából – ehhez remek alapanyag az alma, pont, ahogy a bodzavirág lekvár készítése során is tettük), fűszeres gyömbércsatnival.
 
Gyömbérből befőttet, kompótot is készíthetünk, emellett nagyszerűen lehet savanyítani is, például, ha fermentált lilakáposztát készítünk. A gyömbért kandírozással is tartósíthatjuk – az eljárás ugyanúgy működik, mint a kandírozott narancshéj esetében, csak narancshéj helyett gyömbérszeleteket, kockákat főzünk ki a cukorszirupban -, illetve betehetjük a sütőbe/aszalógépbe is. Bármelyik verziót választjuk, száraz és hűvös helyen, légmentesen lezárt üvegben a gyömbér hetekig eláll tartósítószer hozzáadása nélkül.
 
A következő receptek szuperegyszerű befőzési lehetőséget biztosítanak mindenkinek, aki szívesen kísérletezik gyógynövényekkel és szereti a befőzést. Mutatjuk, hogyan készül a klasszikus gyömbérszörp egy kis mézzel megbolondítva, illetve az egyszerű, megfázás elleni házi gyömbéres cukorka, ami kiválóan fertőtleníti a torkunkat a kritikus időszakban – ráadásul az íze is mennyei!
 
Recept: Házi gyömbérszörp mézzel
A gyömbérszörp jótékony hatásait számos módon kiélvezhetjük: magas savtartalma miatt azonban lehetőség szerint hígítsuk, ne fogyasszuk önmagában, szirupként. A gyömbérszörp remekül hígítható mentes és savas vízzel, emellett adagolhatjuk teába is ízesítőszer gyanánt, hogy jól átmelegíthessük magunkat a hideg téli estéken. Nézzük, hogyan készül a gyömbérszörp, ahogy mi szeretjük, jó sok citrommal és egy kis mézzel!
 
Hozzávalók
 
300 g gyömbér
450 g kristálycukor
250 g akácméz
2-3 ek citromsav
7 dl víz
A gyömbérszörp elkészítése
 
Tisztítsuk meg a gyömbért a héjától, majd kockázzuk egészen apróra (le is reszelhetjük vagy bele is turmixolhatjuk a szörpfőzéshez kimért vízbe), majd tegyük egy fazékba és öntsük fel a vízzel. Forraljuk fel, majd főzzük 10-15 percig, zárjuk el a lángot és hagyjuk állni 1 órán keresztül. Az ízanyagokban gazdag szörpalapot szűrjük le, majd kezdjük el kis lángon újra felfőzni.
 
Adjuk hozzá a gyömbérszörphöz a citromsavat és a kristálycukrot, keverjük oldódásig, majd főzzük a szörpalapot addig, míg gyöngyözni nem kezd. A mézet csak a legvégén keverjük hozzá, majd zárjuk el a lágot. Kóstolással tudjuk ellenőrizni, hogy elég savanyúra sikerült-e a szörpünk – ha nem elég koncentrált, még egy kevés citromsavval karakteresebbé tehetjük.
 
Adagoljuk a tűzforró szörpöt alaposan elöblített, csírátlanított csatos üvegekbe, majd zárjuk le őket és hűtsük ki száraz dunsztba téve – a kamra polcain problémamentesen eláll egész szezonban. Fogyasszuk vízzel vagy teával hígítva, felbontás után célszerű hűtőben tárolni. Kiváló gyógyító erejű ajándék az influenzaszezonban.
 
Recept: Megfázás elleni gyömbéres cukorka
A gyömbérszörphöz hasonlóan egyszerű recept megfázás ellen a házi gyömbéres cukorka, amit tovább ízesíthetünk egy kis kurkumával, narancshéjjal, szegfűszeggel, fahéjjal vagy borsmentával ízlés szerint. A kész, kihűlt cukorkákat a végén porcukorba forgatjuk, hogy ne ragadjanak össze. Lássunk hozzá!
 
Hozzávalók
 
2:1 cukor és víz (itt 2 dl cukor, 1 dl víz)
2-3 cm friss gyömbér
½ kezeletlen héjú citrom leve és héja
1 ek méz
ízlés szerint szárított gyógynövények, fűszerek
 
A cukorkák elkészítése
 
Tisztítsuk meg a héjától és vékonyan karikázzuk fel a friss gyömbért, majd tegyük egy kisebb lábasba a többi hozzávalóval együtt (cukor, víz, citrom leve és reszelt héja, méz). Addig kell az alapanyagokat főzni, míg sűrű, aranybarna szirupot nem kapunk, ezután tegyük félre kb. 15 percre pihenni; a gyömbérszeleteket távolítsuk el. Ellenőrizzük a sűrítményünk állagát: cseppentsünk belőle egy keveset hideg tányérra – ha megdermed, kész a cukorka lapanyaga, azonban, ha nem dermed meg, nem sűrítettük le eléggé a gyömbéres cukorka alapját, tovább kell főzni.
 
A cukorkák fűszerezését kivitelezhetjük tetszés szerint: hagyhatjuk a gyömbéres cukorkaalapot natúr, citrusos verzióban, csak az eredeti hozzávalókból készítve, vagy több részre is oszthatjuk a masszát és egy-egy csipet fűszerrel tovább ízesíthetjük. A gyömbér és a méz ízéhez remekül illik a fahéj, a szegfűszeg, megfázás ellen jó a kurkuma vagy a csillagánizs, a gyógynövények közül használhatunk köptető hatású lándzsás útifüvet, nyugtató citromfüvet, illatos kakukkfüvet.
 
Vegyük elő a pihentetett cukorka-alapot, majd egy sütőpapírral/zsírpapírral kibélelt tálcára csepegtessünk belőle kisebb korongokat. Az így kapott gyömbéres cukorkákat hagyjuk teljesen kihűlni (nem kell hűtőbe tenni, elég egy hűvös szoba), majd szórjuk meg őket porcukorral, hogy a későbbiekben ne tapadjanak össze. Tároljuk cukorkásdobozban, befőttesüvegben vagy nejlon tasakban, fogyasszuk a megfázásos időszakban naponta 3 alkalommal, vagy bármikor, amikor fáj a torkunk.
 
forrás: hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Fogyasszunk több magnéziumban gazdag élelmiszert az agy öregedésének lassításához

2023. április 21. 12:29
A spenótban, a babban és a diófélékben bőségesen megtalálható magnézium magasabb bevitele segít a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke elleni védekezésben.

Pásztorok és hangszereik

2023. április 21. 12:36
A hazai pásztortársadalom zenéje mindig a magyar népzene szerves részét képezte, és zenei világa a 20. századig szinte érintetlen maradt.
A pásztorok nemcsak az időt múlatták hangszereikkel és hangkeltő eszközeikkel, hanem egyrészt gyakorlati jelentőségük volt a legeltetéses állattartásban, másrészt a zene által – és, természetesen, egyéb népművészeti kincsek megalkotásával - olyan gondolatokat is ki tudtak fejezni, amiket szavakkal nehéz lett volna megfogalmazni.