Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

2021. május 10. 09:31
Az ápolók jelentős része szörnyű körülmények között dolgozva kapta a nyakába a járványt
Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

A kelet-európai egészségügyi rendszerekben kulcsfontosságú, hogy az érdekképviseleti szervek mennyire tudják az alacsony bérekre és a nem megfelelő munkakörülményekre adott egyéni válaszokat (mint amilyen a kivándorlás) kollektív tiltakozássá alakítani. A kivándorlás egyéni szinten fenntartható, ugyanakkor hosszú távon ahhoz vezet, hogy a kelet-európai egészségügyi rendszerek kivéreznek. A kollektív tiltakozásra jó példa a rezidensek 2011-es felmondási kampánya, ami nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is sikeres volt – mondta Szabó Imre, a University College Dublin kutatója a G7 Podcastban.

Ahogy az Fabók Bálint több elmúlt hónapokban írt cikkéből is kiderül, a magyar kórházakban az ápolók jelentős része szörnyű körülmények között dolgozva kapta a nyakába a járványt, miközben kihagyták egy olyan reformból, amelyben az orvosok jelentős részének nagyot javult a helyzete. Ennek ellenére komolyabb ellenállás, szervezett érdekérvényesítés mintha fel sem merült volna, miközben elméletileg egy jó alkupozícióban lévő csoportról van szó, hiszen az ápolókból hiány van, szaktudásukat pedig más európai uniós tagállamokban sokkal jobban megbecsülik, mint itthon.

Az egészségügyben a szakszervezetiség mellett jelen van a hivatásalapú-köztestületi érdekképviselet is, ez utóbbi nem konfrontatív szakmai érdekképviselet, ami nagyobb múltra tekint vissza. A szakszervezeti működés egy viszonylag új érdekképviseleti forma az egészségügyben, az orvosok és a szakdolgozók esetében is, amit még a szereplők is tanulnak. A Magyar Orvosok Szakszervezete, amely egyébként most nagyon jól együttműködik a Magyar Orvosi Kamarával, például csak 2002-ben jött létre. Szabó szerint az olyan strukturális nyomások miatt, mint amilyen a munkaerőhiány, elmozdul az érdekképviselet a szakszervezeti modell felé.

Szabó Imre beszélgetésben hivatkozott írásai:

Ha elfogadjuk, hogy az orvosok agilisabbak az elmúlt években, akkor ez részben arra vezethető vissza, hogy van egy generációváltás, mind a szakszervezeti, mint a kamarai szinten, és ez egy erősebb, és sokkal konfrontatívabb megjelenéssel társul. Van egy aktivizálódás, ami megjelenik a kamara és a szakszervezet közötti együttműködésben is. Ez valamennyire van a szakdolgozóknál is, de lassabban beinduló folyamat, amennyire látom

– mondta Szabó Imre, aki disszertációját a CEU-n írta a témából, jelenleg pedig az European Research Council által támogatott „Labour Politics and the EU’s New Economic Governance” projektben dolgozik Dublinban.

Szabó szerint a sikeres érdekérvényesítésnek három feltétele van az egészségügyben. Az első a célzottság: a sztrájk ebben az iparágban a szektor sajátosságai miatt nagyon korlátozott lehetőség, ezért nagyon óvatosan lehet csak használni, de Szabó szerint fontos eszköze lehet az üzenet közvetítésének. A második a kommunikáció, amelynek a tartalma nagyon fontos Szabó szerint: a sikeres kampányok összekapcsolják a bérigényeket és a munkafeltételek javításának igényét a betegek helyzetének javulásával. A harmadik pedig a koordináció a különböző munkavállalói csoportok között.

Forrás: g7.hu / www.szakszerveztek.hu

Kapcsolódó cikkek

Kövérség fenyegeti az emberi fajt: megdöbbentően hízik a világ

2016. szeptember 28. 08:00
A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.

Jöhet a pszichopandémia: az elmúlt egy év lelki tanulságai

2021. március 22. 09:07
A pandémia jogi és pszichológiai értelemben is katasztrófajelenség