Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

2021. május 10. 09:31
Az ápolók jelentős része szörnyű körülmények között dolgozva kapta a nyakába a járványt
Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

A kelet-európai egészségügyi rendszerekben kulcsfontosságú, hogy az érdekképviseleti szervek mennyire tudják az alacsony bérekre és a nem megfelelő munkakörülményekre adott egyéni válaszokat (mint amilyen a kivándorlás) kollektív tiltakozássá alakítani. A kivándorlás egyéni szinten fenntartható, ugyanakkor hosszú távon ahhoz vezet, hogy a kelet-európai egészségügyi rendszerek kivéreznek. A kollektív tiltakozásra jó példa a rezidensek 2011-es felmondási kampánya, ami nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is sikeres volt – mondta Szabó Imre, a University College Dublin kutatója a G7 Podcastban.

Ahogy az Fabók Bálint több elmúlt hónapokban írt cikkéből is kiderül, a magyar kórházakban az ápolók jelentős része szörnyű körülmények között dolgozva kapta a nyakába a járványt, miközben kihagyták egy olyan reformból, amelyben az orvosok jelentős részének nagyot javult a helyzete. Ennek ellenére komolyabb ellenállás, szervezett érdekérvényesítés mintha fel sem merült volna, miközben elméletileg egy jó alkupozícióban lévő csoportról van szó, hiszen az ápolókból hiány van, szaktudásukat pedig más európai uniós tagállamokban sokkal jobban megbecsülik, mint itthon.

Az egészségügyben a szakszervezetiség mellett jelen van a hivatásalapú-köztestületi érdekképviselet is, ez utóbbi nem konfrontatív szakmai érdekképviselet, ami nagyobb múltra tekint vissza. A szakszervezeti működés egy viszonylag új érdekképviseleti forma az egészségügyben, az orvosok és a szakdolgozók esetében is, amit még a szereplők is tanulnak. A Magyar Orvosok Szakszervezete, amely egyébként most nagyon jól együttműködik a Magyar Orvosi Kamarával, például csak 2002-ben jött létre. Szabó szerint az olyan strukturális nyomások miatt, mint amilyen a munkaerőhiány, elmozdul az érdekképviselet a szakszervezeti modell felé.

Szabó Imre beszélgetésben hivatkozott írásai:

Ha elfogadjuk, hogy az orvosok agilisabbak az elmúlt években, akkor ez részben arra vezethető vissza, hogy van egy generációváltás, mind a szakszervezeti, mint a kamarai szinten, és ez egy erősebb, és sokkal konfrontatívabb megjelenéssel társul. Van egy aktivizálódás, ami megjelenik a kamara és a szakszervezet közötti együttműködésben is. Ez valamennyire van a szakdolgozóknál is, de lassabban beinduló folyamat, amennyire látom

– mondta Szabó Imre, aki disszertációját a CEU-n írta a témából, jelenleg pedig az European Research Council által támogatott „Labour Politics and the EU’s New Economic Governance” projektben dolgozik Dublinban.

Szabó szerint a sikeres érdekérvényesítésnek három feltétele van az egészségügyben. Az első a célzottság: a sztrájk ebben az iparágban a szektor sajátosságai miatt nagyon korlátozott lehetőség, ezért nagyon óvatosan lehet csak használni, de Szabó szerint fontos eszköze lehet az üzenet közvetítésének. A második a kommunikáció, amelynek a tartalma nagyon fontos Szabó szerint: a sikeres kampányok összekapcsolják a bérigényeket és a munkafeltételek javításának igényét a betegek helyzetének javulásával. A harmadik pedig a koordináció a különböző munkavállalói csoportok között.

Forrás: g7.hu / www.szakszerveztek.hu

Kapcsolódó cikkek

Szolidaritás a horvát munkavállalókkal

2021. január 21. 09:00
2021. január 18-án a LIGA Szakszervezetek és tagszervezetei adományt küldtek a Horvát Autonóm Szakszervezeti Szövetség humanitárius felhívására a földrengés áldozatainak megsegítésére.

Nyugdíjamnál hogyan számítható be külföldi munkám?

2017. szeptember 20. 07:54
2012-ben kértem szolgálati idő adategyeztetést a Nyufig-tól. Ha jól emlékszem, abból kiderült, hogy 63 éves koromig kell dolgozom, hogy meglegyen a 40 éves munkaviszonyom, ami jogosulttá tesz a nők kedvezményes nyudijmegállapítására, ill. igénybe vételére. 2012-től külföldön (Nagy-Britanna) dolgozom teljes munkaidőben. Heti 40 óra,a mindenkori minimálbérrel bejelentve. Jelenlegi munkabérem 7,6£/ óra. Mivel betöltöttem a 60. évemet kérhetem, hogy csak heti 4 napot dolgozhassak. Ez heti 30-36 óra lenne. Érzem is magamon,hogy egyre fáradékonyabb vagyok, de ezt a 3 évet talán még kibírom valahogy. (Nem szeretnék már a 63. évem után is dolgozni!) Mit javasol? Kérjem-e 4 napos munkalehetőséget? Hogyan befolyásolja ez a szolgálati időmet?(Tudomásom szerint az Egyesült Királyságban ez a munkaidő még full time-nak minősül. Hogyan igazolja ezt az időszakot majd az itteni HM?