Miért legyek felelős foglalkoztató?

2016. augusztus 22. 11:24
Jelenleg több mint 50 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon és a vállalatok több mint kétharmada égető munkaerőhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy a piacon lenne az elvárásoknak megfelelő szakképzett munkaerő, a kereslet és kínálat sok esetben mégsem találkozik. Milyen felelősségük van a vállalatoknak ezen folyamatok kialakulásában és azok visszafordításában? Hogyan csökkenthető a fluktuáció és mi motiválja a piac szereplőit az egymásra találásra? Mit tehetünk azért, hogy egy munkavállaló itthon lássa biztosítottnak jövőjét és Magyarországon akarja befektetni meglévő tudását? A válasz összetett.

A globális és ezzel együtt a magyarországi munkaerő-piac is átalakult. Míg pár évvel ezelőtt az olyan vállalati szemlélet, mely figyelmen kívül hagyhatja a működése által hatással lévő külső és belső környezetét, nem volt elvárás a munkavállalók felől. Mára ez megfordult. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, sok esetben már nem a vállalatok diktálják a feltételeket, nagy harc folyik minden egyes potenciális munkavállalóért, képzett szakemberért. Erre a változásra reagálva a vállalatoknak növelni kell alkalmazkodóképességüket és az eddigitől eltérő hozzáállást kell tanúsítaniuk, ha továbbra is versenyképesek akarnak maradni és vonzóbbá szeretnék tenni a magyarországi munkavállalást. Ebből a kialakult helyzetből adódóan a dolgozók bevonzásához és megtartásához a bérezésen kívül egyéb motivációs eszközök is szükségesek.

A megfelelő bérezés mellett a munkavállalásra való ösztönzés, a minőségi munkahelyek, a megfelelő munkakörülmények, az előrelépési lehetőség, a megbecsülés, a képességeik folyamatos fejlesztésének lehetősége, a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahelyek és a vállalat társadalmi elfogadottsága mind olyan elvárás a munkavállalók felől, amely befolyásolja a választást. 

Sajnos a hazai foglalkoztatók jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel e téren, sőt, éppen ellentétes folyamatokat alkalmaznak. Arra a kérdésre, hogy a hazai munkaadók folytatnak-e tudatos CSR tevékenységet, mindössze 24,7% válaszolt igennel (nem reprezentatív kutatás alapján). Ez is hozzájárul a fluktuációhoz, a hazai munkahelyekről alkotott rossz véleményhez, ezzel a munkaerőhiány folyamatos növekedéséhez. Ez azt jelenti tehát, hogy tulajdonképpen a munkaadók is generálhatják a saját számukra legnagyobb problémát okozó munkaerőhiányt?

Részben igen, ezért is van rendkívül fontos szerepük a folyamat megállításában. A már említett elvárások gyakorlati alkalmazásával, illetve az ez irányban történő erőfeszítésekkel rengeteget tehetnek ezen akadályok leküzdéséért. A kutatásban résztvevő, a mérhető eredményeket felmutató vállalkozásoknál a költségcsökkenés, a fluktuáció csökkenése és a társadalmi megítélés pozitív hatása volt a legnagyobb arányban kimutatható. A legnagyobb, valamint a leggyorsabban fejlődő vállalatok mind felismerték, hogy egy szervezet legfontosabb erőforrása az ember. Felismerték a CSR-ban rejlő lehetőségeket és nem pedig egy kötelező, meg nem térülő költségként értelmezik, hanem lehetőségként, olyan befektetésként, amely új piacok kialakulásának lehetősége vagy fejlesztések előmozdítója lehet. Stratégiájuk egyik alapját képezi, ami biztosítja a folyamatos megújulást, a piachoz való alkalmazkodást ezzel együtt a fenntarthatóságukat, piaci részesedésük növelését a versenytársakkal szemben. 

A felelős foglalkoztatás minél szélesebb körben való megismertetése elengedhetetlen a munkaerőhiány csökkentésében. Ez segíthet továbbá csökkenteni a vállalatok költségeit, növelheti versenyképességüket, gazdasági eredményeiket, ezzel hozzájárulva a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez. Ennek a fejlődésnek az egyik előmozdítója lehet az Év Felelős Foglalkoztatója 2016 díj és konferencia, melynek célja egy olyan folyamat elindítása, ami ösztönző lehet minden munkaadó számára.

Bővebb információkat az OFA weboldalán találnak az érdeklődők.

Forrás: HRPortál

Kapcsolódó cikkek

Ebben különbözik a személyes adat és az üzleti titok védelme

2019. szeptember 17. 12:19
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.

Mit is jelent a kötetlen munkarend? Akkor dolgozok, amikor akarok?

2016. szeptember 01. 10:22
A munka törvénykönyve (Mt.) főszabályként a munkaidő-beosztás jogát a munkáltatóhoz delegálja, meghatározott feltételek megvalósulása esetén lehetővé teszi viszont azt is, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezési jogát korlátozza és a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről.