Milyen évet tudhat maga mögött a magyar mezőgazdaság? Innen indult 2020

2020. december 04. 08:27
Átfogó kiadványt jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal a hazai mezőgazdaság tavalyi teljesítményéről. Eszerint 2019-ben Magyarországon az összes mezőgazdasági termék volumene 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a növénytermesztési ágazaté 0,6 százalékkal csökkent egy év alatt. Hogyan teljesítettek a mezőgazdaságban tevékenykedő cégek?
Milyen évet tudhat maga mögött a magyar mezőgazdaság? Innen indult 2020

(Fotó: Pixabay)

 

A hazai mezőgazdaság 2019-es teljesítményének főbb számai:

  • Gabonából 2,5 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be.
  • Búzából az előző évinél 1 százalékkal kisebb területen (1 millió hektár) 2,3 százalékkal többet, 5,4 millió tonnát arattak.
  • A kukorica betakarított területe 9,4, termésmennyisége, 3,8 százalékkal nőtt.
  • Az olajos magvak termőterülete 8,1 százalékkal lett kisebb lett.
  • Cukorrépából 823 ezer tonnát, az előző évinél 14 százalékkal kevesebbet termeltek.
  • A betakarított burgonyatermés több év csökkenés után nőtt, 344 ezer tonna volt.
  • A zöldségfélék mennyisége 1,8 százalékkal, 1493 tonnára mérséklődött.
  • A gyümölcsfélék mennyisége (733 ezer tonna) 21 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, a barackféléken és a dión kívül az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent.
  • A szőlőtermés 2019-ben 457 ezer tonna volt, 14 százalékkal volt kisebb a 2018-as termésnél.
  • 2019 decemberében 2,7 százalékkal több szarvasmarhát (909 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban.
  • A sertések 2,6 milliós állománya 8,3 százalékkal kevesebb az előző évinél.
  • A baromfiállomány 1,1 százalékkal, 39,3 millióra mérséklődött, ezen belül viszont a tyúkállomány 0,7 százalékkal nőtt, ez 30,9 millió tyúkot jelent.
Az ábra vízszintes (x) tengelye a kibocsátási érték előző évihez viszonyított változását, a függőleges (y) tengely pedig a hosszú távú trendtől való eltérést mutatja. A hosszú távú trend meghatározása az elmúlt 10 év lineáris trendfelvételével történt. Ez alapján négy lehetséges pozíciót vehetnek fel a mutatók értékei: trend fölötti és növekszik, trend fölötti és csökken, trend alatti és növekszik, trend alatti és csökken (Forrás: KSH)

Az ábra vízszintes (x) tengelye a kibocsátási érték előző évihez viszonyított változását, a függőleges (y) tengely pedig a hosszú távú trendtől való eltérést mutatja. A hosszú távú trend meghatározása az elmúlt 10 év lineáris trendfelvételével történt. Ez alapján négy lehetséges pozíciót vehetnek fel a mutatók értékei: trend fölötti és növekszik, trend fölötti és csökken, trend alatti és növekszik, trend alatti és csökken (Forrás: KSH)

A KSH elemzése szerint a termelési tényezők (vagyis a felhasznált föld, tőke és munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik.

A termelési tényezők jövedelme 2019-ben 1262 milliárd forint volt, 3,4 százalékkal nagyobb az előző évinél. A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2019-ben 0,5 százalékkal nőtt, összesen 705 milliárd forint volt.

Az elemzés készítői megjegyzik: uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is nagyban befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2019-ben 79 százalék volt ez az arány.

2019-ben az éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezett élőmunka-felhasználás 359 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 8,4 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (241 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2019-ben 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2019-ben is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2019-ben 426 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 6,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az Eurostat három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2019-ben 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

20201203_ksh2

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

  • Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
  • Budapest és Pest a gyümölcsfélék és burgonya,
  • Nyugat- és Dél-Dunántúl a bor,
  • Közép- és Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják (46 százalék), ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régiók együttesen a kibocsátás csupán 7,4, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 7,6 százalékát.

20201203_ksh3

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között nagy az eltérés. A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (57 százalék), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön volt átlag (36 százalék) feletti.

2019-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti volt a növekedés a Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.

Mely régió teljesít átlag felett?

2019-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint jövedelmet jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (60 ezer és 180 ezer forint) között mozgott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon az átlag körül szóródott, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (46-47 százalékát), a gyümölcstermesztési kibocsátás 50, a kertészeti 68 százalékát adta.

2019-ben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 320 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (140 ezer és 380 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató Dél- és Észak-Alföldön kiemelkedő volt, Nyugat-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól. Az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás 58 és 60, az élőállat-kibocsátás 62, míg az állati termékek kibocsátásának 56 százalékát adta.

Az Európai Unió 28 tagállamára elkészült második előrejelzés szerint 2019-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 443 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 2,0 százalékkal több. Az érték 51 százalékát a növényi termékek, 40 százalékát az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 1,5, az állattenyésztésé 2,7 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest.

a-kibocstsi-rtk-alakulsa (1)

A fehérjenövények kivételével az összes ipari növény, a bor, valamint a gyümölcsfélék kibocsátása visszaesett, a gabonafélék, a kertészeti termékek és burgonya kibocsátása növekedett a legnagyobb mértékben. Az élő állatok közül a sertés kibocsátása nőtt leginkább (13 százalék), a szarvasmarháé visszaesett (3,6 százalék).

Élen a franciák és a németek

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság állt az élen, ezek a tagállamok a teljes uniós kibocsátás 61 százalékát állították elő 2019-ben. Közülük az Egyesült Királyságban 50 százalék fölötti aránnyal az állattenyésztés dominál, a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya az összes tagország között.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2019-ben, részesedése 2018-hoz viszonyítva nem változott: a növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,8 százalékát adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,7 százalékát termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,4 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.

A 2019. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása növekedett, de értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Szlovákiában, Spanyolországban, Franciaországban csökkent a kibocsátás, az ő értékük trend alatti. Magyarország kibocsátása szintén növekedett, de elmaradt az elmúlt tíz év trendjétől.

Januártól így működhetnek a családi gazdaságok
A parlament hétfőn fogadata el – az Áder János köztársasági elnök által adatvédelmi hiányosságok miatt egyszer visszaküldött – családi gazdaságokról szóló jogszabályt. A törvény célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. Eszerint a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.
A kisebb őstermelőknek az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, amely az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát.
A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent. Az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, amely 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét.
Továbbá új lehetőség is, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25 százalékos mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása. A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, amely az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.
 
a grafikonok megnézhetőek a forrás oldalon: 
https://piacesprofit.hu/gazdasag/milyen-evet-tudhat-maga-mogott-a-magyar-mezogazdasag-innen-indult-2020/3/

Kapcsolódó cikkek

Megnyílt a 79. OMÉK Budapesten

2019. szeptember 27. 09:38
Nagy István agrárminiszter a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléjének, valamint az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepének nevezte a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), amelyet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Ez azért komoly: ennyiért traktorozhatsz egy órát az ország első élménytanyáján

2020. június 04. 08:04
Tóth Diána szerelme a mezőgazdaság és ennek minden rejtelmét és szépségét meg akarta mutatni azoknak, akik kicsit is érdeklődnek a téma iránt. Családjával a Tisza-tó mellett élnek, így a turizmus, vendéglátás mindig is része volt az életüknek. Sokáig gondolkoztak azon, hogy tudnának olyan programokkal előrukkolni, amivel a látogatók nem csak betekintést nyerhetnek a mezőgazdaságba, de aktívan részei is lehetnek. Így született meg az Élmény Tanya, ami nem csak a felnőtt gyerekek játszótere lehet, de fontos és hasznos feladatot lát el azzal, hogy testközelbe hozza a mezőgazdasági munkánk szépségét és nehézségeit is. A tanyán élmény traktorozásra is van lehetőség, 25 000 forint/ óra áron.