Mit kell tudni az agroturizmus adózási formáiról?

2023. november 09. 13:14
Jelenleg Magyarországon agroturisztikai étkeztetés kistermelői falusi vendégasztal, falusi szállásadás, valamint lakáséttermi szolgáltatás keretében valósulhat meg. Tekintettel arra, hogy meglehetősen nehéz eligazodni a különféle agroturisztikai étkeztetési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó adózási szabályok rengetegében, az alábbiakban részletezésre kerülnek a témában felmerülő személyi jövedelemadót, illetve általános forgalmi adót érintő szabályok, hatósági álláspontok.
Mit kell tudni az agroturizmus adózási formáiról?
 A) kistermelői falusi vendégasztal
 
A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet 4. § (3) bekezdésének értelmében a kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és – kiegészítő alapanyagként – vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. A kistermelői vendégasztal sajátossága, hogy bemutatásra kerülnek a falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben, a hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek során előállított házi élelmiszerek és gasztronómia, majd ezt követően az elkészített élelmiszerek felkínálásra kerülnek helyben fogyasztásra.
 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 85. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység), tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja.
A falusi turizmusban is hódít a SZÉP-kártya - Turizmus.com
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 3. § (4) bekezdése értelmében mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét.
 
Ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, ilyenkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
falusi turizmus - Turizmus.com - A szakma központi hírforrása
A Csgtv. 2. § e) pontja alapján mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget.
 
A fenti rendelkezések együttes értelmezéséből levezetett hatósági álláspont szerint tehát a kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatásból származó bevétel adózására az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási szabályrendszer alkalmazható, ha az saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget. Amennyiben a saját alapanyagfelhasználás meghaladja az említett rendeletben meghatározott mennyiséget, úgy az adott tevékenység őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül, azonban az így megszerzett bevételre továbbra is őstermelői bevételként kell tekinteni, amennyiben nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó összesített éves bevételének negyedét. A falusi vendégasztal üzemeltetésénél a kistermelő az általa megtermelt vagy előállított alapanyag mellett, kiegészítő alapanyagként hasznosított élelmiszert is felhasználhat, az nem befolyásolja az ebből származó bevétel adózási megítélését. (A NAV 6. számú információs füzete is ennek értelmében módosításra került.)
A falusi turizmus is profitál a Vidékfejlesztési programból - Turizmus.com
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú mellékletének II. rész 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) az 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozik. Tekintettel arra, hogy a falusi vendégasztal nem feleltethető meg a fenti TESZOR meghatározásnak (ugyanis az említett tevékenység sem nem éttermi, sem nem vendéglátás), így ebben az esetben – hacsak nem alanyi adómentes minőségben végzik a tevékenységet – az általános 27 százalékos adókulcs alkalmazása szükséges.
 
B) falusi szállásadás keretében megvalósuló étkeztetés
 
A falusi szállásadás Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken vagy a 100 fő/km² népsűrűség alatti területeken található olyan (Kertv. szerinti) magánszálláshely (legfeljebb 8 szoba, 16 ágy) vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás (legfeljebb 25 szoba, 100 ágy), amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, és amelynek keretén belül a szolgáltató háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat (nem kötött termeléshez, bármely, a fenti célokat szolgáló  megvásárolt termék felhasználható az ételek elkészítése során) a szállóvendégek részére.
 
Mivel a falusi szállásadó étkeztetése nem a saját alapanyag felhasználásával történik, ennek okán falusi szállásadó étkeztetésből származó bevétel a már idézett Csgtv. 2. § e) pontjából kiindulva a mezőgazdasági őstermelőnél kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül, azaz csak az őstermelői bevétel negyedéig alkalmazható az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási mód. A tevékenység adószámos magánszemélyként vagy más vállalkozási formában is végezhető.
 
Az Áfa tv. 3. számú mellékletének II. rész 5. pontja alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, ideértve a falusi szálláshely-szolgáltatást is, a kedvezményes 5 százalékos adókulcs alá tartozik, feltéve, hogy az adott tevékenységet nem alanyi adómentes minőségben végzik. Járulékos szolgáltatásként kezelendő, azaz a kedvezményes 5 százalékos adókulcs alá tartozik a falusi szállásadás keretében megvalósuló étkeztetés, ha az az alapcsomag részét képezi (például félpanzióval hirdetett szállás), ebben az esetben nem képez külön adóalapot.
A falusi szálláshelyi étkeztetés kategória szerint megfelelhetne ugyan a kedvezményes adókulcs alkalmazásához szükséges TESZOR besorolásnak, viszont a besorolásban szereplő megnevezés tartalmazza az éttermi és a vendéglátás szavakat is. Tekintettel arra, hogy a szállóvendégeken kívül mások kiszolgálásra nincs lehetőség, ezért ha külön, a szállás mellé választható felárral valósul meg az étkeztetés, úgy ezen tevékenységre a kedvezményes adókulcs nem alkalmazható.
 
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. Korm rendelet 2. § 3. pontjára hivatkozással a falusi szálláshely olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, és amely a háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat a szállóvendégek részére. Az étkeztetési szolgáltatást fentiekre való hivatkozással nem szükséges külön tevékenységi kódként beemelni a tevékenységi körök közé.
C) lakásétteremi szolgáltatás
 
A lakáséttermi tevékenység háztartási körülmények között végzett vendéglátás (étkeztetés), ahol nem feltétel a vidékies környezet, megvalósulhat városi környezetben (innovatív szolgáltatásként) is. Fontos kiemelni továbbá, hogy ez a típusú étkeztetési szolgáltatás nem kötött termeléshez, bármely megvásárolt termék felhasználható (akár egzotikus ételek is kínálhatóak) az ételek elkészítése során.
 
A lakáséttermi tevékenység szintén nem felel meg a saját alapanyag felhasználásával történő feldolgozás követelményének, így a falusi szállásadás keretében megvalósuló étkeztetéshez hasonlóan a lakáséttermi tevékenység kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősülhet, így az abból származó bevételre is csak az őstermelői bevétel negyedéig alkalmazhatja a mezőgazdasági őstermelő az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb adózási módot. A lakáséttermi tevékenység egyéb vállalkozási formában is végezhető.
 
A szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélése szempontjából fontos leszögezni, hogy habár jogszabály szerint a lakáséttermi tevékenység egyértelműen vendéglátás tevékenységi körbe tartozik, azonban a szolgáltatásra vonatkozó pontos tevékenységi kör besorolás már nem ennyire egyértelmű. Az adózó által végzett gazdasági tevékenység TESZOR szerinti besorolása kapcsán a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) az alábbi elérhetőségen kérhető tájékoztatás: https://kapcsolat.ksh.hu/ContactCenter/index.xhtml
 
Amennyiben az említett tevékenység megfeleltethető az Áfa tv. 3. számú mellékletében foglalt kritériumrendszernek (5610 TEÁOR), úgy ezen gazdasági tevékenységre tekintettel is alkalmazható az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs, szem előtt tartva természetesen azt, hogy az Áfa tv.-ben fogalt feltételek teljesülése mellett a szolgáltatást végző adóalany alanyi adómentes minőségben is végezheti ezt a tevékenységet, amely mentesíti őt az áfa-fizetési kötelezettség alól.
 
forrás:agrotrend.hu / NAK

Kapcsolódó cikkek

Változások az erdőgazdálkodásban - EPR

2023. november 06. 14:40
A hulladéktörvény 2023. július 1-i változását követően – az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében – a gyártók, termelők, adott esetben a forgalmazók kötelesek helytállni egyes termékeik, illetve csomagolásuk körforgásos hulladékkezelésének költségeiért annak teljes életciklusa során. Ez a vállalkozások számára többletadminisztrációval, esetenként költségnövekedéssel járhat. Nem kivétel ez alól az erdőgazdálkodás sem.

A fák az emlékeiket genetikailag kódolják a magokban. Utódaiknak adott tapasztalat…

2023. november 03. 14:57
Hogyan adják tovább a tapasztalataikat a fák a következő generációknak? A növények is tanulnak, tapasztalnak és ezt hasznos, ha át tudják adni az utódaiknak. Erre is van megoldásuk...
Habár még az emberi test működését illetően is tele vagyunk talányokkal, mégis időt kell szánnunk arra, hogy a növény- illetve állatvilág rejtélyeit is próbáljuk megfejteni.