Mit tehet a főnök, ha figyelmeztetni akarja a dolgozót?

2018. április 03. 07:20
Milyen joggal élhet a munkáltató, ha kirúgni nem akarja alkalmazottját, de szeretné a tudtára adni, hogy nem elégedett a munkával - erről ír az adózóna.
A fegyelmi felelősség fogalmát a a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem használja, a vonatkozó szabályokat a "jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért” cím alatt szabályozza - írja az oldal.

A vétkes kötelezettségszegésbe beletartozik a munkavállalót terhelő valamennyi fő- és mellékkötelezettség, az általános magatartási szabályok (jóhiszemű, tisztességes eljárás, tájékoztatási kötelezettség stb.), "a munkaszerződés teljesítése" cím alatt található kötelezettségek (munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok), illetve például a munkavédelmi törvény is tartalmaz előírásokat.

A fegyelmi büntetés kiszabásával a munkáltató célja a rosszallás kifejezése a munkavállalóval szemben. Erre olyan esetben kerül sor, amikor nem akkora a vétség, hogy rögtön elbocsátásra kerül sor. De erre csak akkor van lehetőség, ha azt a kollektív szerződés lehetővé teszi, vagy ha a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben szabályozták ezen lehetőséget. 

Szankció csak megállapodás útján, közös akarattal kidolgozott és szigorúan törvényben rögzített feltételek mellett alkalmazható. 

hrportal.hu
 
 

Kapcsolódó cikkek

Hipermodern eszköz buktathatja le az élelmiszermultikat

2017. október 09. 08:32
Hordozható digitális készülékkel ellenőrizhetik hamarosan a boltokban a fogyasztók, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszerek valóban a csomagoláson feltüntetett összetevőket tartalmazzák-e. Olyan programok is készülnek, amelyekkel lehetővé válhat, hogy az éttermekben "robotséf" készítse el ételeinket az általunk megadott paraméterek szerint. Az Európai Unió az új technológiákkal és alkalmazásokkal érné el, hogy a fogyasztók étkezési szokásai egészségesebbé váljanak.

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 20. 09:24
Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?