Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél

2023. május 30. 12:49
Évről-évre erőteljesebb a csapadékhiány, s az M1-esen bekövetkezett tömegbaleset is arra figyelmeztet: mindenkinek át kell gondolnia, folytathatja-e az eddigi hagyományos talajművelést.
Az országnak vannak olyan részei – főleg az Alföldön – ahol egyértelműen kevesebb a csapadék, másutt – például a Nyugat-Dunántúlon, az Alpokhoz közel – a mennyiség majdnem hozza a szokásos átlagot, viszont az eloszlása nagyon kedvezőtlen. Ezért kell olyan agrotechnikát alkalmazni, ami segít megőrizni a talajban lehulló nedvességet.
Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél
Első körben nagyon fontos lenne visszahozni a szervestrágya-használatot, mely nemcsak folyamatos táplálékot nyújt növényeinknek, a humuszképzésért felelős mikroorganizmusoknak, és más kisebb élőlényeknek, melyek szintén a talajállapotért felelősek, hanem a benne lévő szalma rostjai javítják a talajszerkezetet is.
 
 
A szántás helyett inkább mélylazítást végezzünk, a tarlót pedig csak sekélyen munkáljuk el tárcsával, vagy kombinátorral, épp csak annyira, hogy jócskán maradjon a felszínen szerves anyag, növénymaradvány.
 
Ez csökkenti a párolgást és megfelelő mikroklímát is teremt az előbb említett hasznos kis élőlényeknek. De ha csak mulcsozunk és egyáltalán nem mozgatjuk a felszínt (no till), az még jobb.
 
A legjobb, ha a lekerülő főnövény után takarónövényt vetünk, ami fent maradhat akár télen is, így őrizve a lehulló csapadékot a talajban – attól nem kell félni, hogy ezek majd elszívják a nedvességet a földből, sőt, ellenkezőleg, gyökérzetük segít azt levezetni a mélyebb rétegekbe. Érdemes azonban jól átgondolni, milyen keveréket vetünk, mert például az olajretekkel magunkra húzhatjuk azokat a rovarkártevőket, melyek például a repcét jelentősen károsíthatják. igazítsuk tehát a takarónövény-keveréket a növénykultúrához, amit majd termelni szeretnénk. Ha pedig nem figyelünk oda és felmagzik a takarónövényünk, akkor egyrészt az elhullajtott mag gyomosító lehet a főnövény időszakában, illetve az elöregedett, túlságosan rostos növények lebontása nitrogént vonhat el a főkultúrától.
 
Továbbá vissza kellene hozni a régi, jól bevált vetésforgót is. A pillangosók beiktatása például nemcsak gyökértömegével, hanem nitrogén-megkötő képességével is sokat javíthat talajainkon.
 
Csak a fontos talajműveleteket szabad elvégezni, semmiképp sem szabad túlművelni, „asztal simaságúvá" dolgozni, ezzel túlszárítani a talajt. Ma már akár egy MTZ traktorhoz is lehet kapni olyan vetőgépet, ami a szántatlan, elmunkálatlan, növényi maradványokkal fedett talajba is képes vetni.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Elindult az új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése

2024. február 01. 14:40
A meghirdetett menetrendnek megfelelően megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján induló új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése. Az Európai Bizottság által elfogadott dokumentum egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrártámogatások kereteit, magában foglalva a közvetlen támogatásokat, a piaci és a vidékfejlesztési intézkedéseket.
 

A ragadozókat hívta segítségül a pocokinvázió ellen – bejött a számítása

2024. február 23. 14:19
A Jászalsószentgyörgyön élő Fatér Imre biológiai módszerrel vette fel a harcot a tavaly sokfelé óriási gondokat okozó, megnövekedett pocok gradációval.