NEM FOGY A MŰTRÁGYA, SPÓROLNAK A GAZDÁK
2022. november 15. 11:12
Drasztikusan visszaesett a műtrágyák és a növényvédő szerek forgalma az idei harmadik negyedévben. A gazdálkodók megfontolják minden kiadásukat, ami különösen a műtrágyáknál figyelhető meg. Ugyanakkor gépekből több fogyott az első félévben.
A műtrágyaértékesítés az idei harmadik negyedévben 44 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A legnagyobb visszaesés két foszforforrás, a szuperfoszfát és a monoammónium-foszfát (MAP) esetében történt. A szuperfoszfát kereslete a hatodára, míg a MAP forgalma a harmadára esett vissza.
Egyedül a nitrogénműtrágyák közé tartozó karbamid iránt volt intenzív az érdeklődés, ebből a termékből majdnem négy és félszer többet adtak el a forgalmazók, mint 2021 harmadik negyedévében. Az ammónium-nitrát és a mészammonsalétrom (MAS) forgalma is jóval több, mint a felével visszaesett, az értékesítési áruk pedig megközelítette a karbamidét. A legnagyobb kereslet volumenben a MAS és az NPK (nitrogén, foszfor, kálium) 15:15:15 iránt volt a tárgyidőszakban. A harmadik negyedéves értékesítés 63 százalékát ez a két termék adta. Az értékesítési árak a megfigyelt időszakban 2,4–3,6-szeresére emelkedtek 2021 harmadik negyedévéhez mérten.
Ugyancsak jelentős volt a visszaesés a növényvédőszer-piacon is: a harmadik negyedévben 40 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák az AKI által figyelt termékekből, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A gyomirtók iránti igény ugyanakkor az idei harmadik negyedévében jócskán elmaradt a tavalyi év azonos időszakában tapasztalttól, ami elsősorban az idei nyáron tapasztalt súlyos aszálynak köszönhető.
Az első féléves adatok szerint viszont az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások új mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásainak értéke – nyilván a megemelkedett árak következtében is – kiugró mértékben, 80 százalékkal nőtt, és elérte a 165,5 milliárd forintot.
A gazdálkodók 42,5 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami 22 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.
A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát tette ki. Ez az arány 5 százalékpontos növekedés az első negyedévihez képest. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok 16 százalékos részarányt képviseltek. Idén az első fél évben az egy évvel korábbi időszakhoz képest 502-vel több, azaz 1950 új kerekes traktor talált gazdára 56,2 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50–100 lóerős könnyű univerzális, valamint a 101–140 lóerős kategória képviselte 27-27 százalékkal.
A gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 2022 tárgyidőszakában 220 új arató-cséplő gép került a gazdálkodókhoz 26,8 milliárd forint értékben. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, ezekből 2783-at adtak el, 15 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi időszakban. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén júniusig 82 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az öntözőgépek eladása jelentősen növekedett, 2022 első hat hónapjában 4,9 milliárd forintért értékesítettek öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 3,1 milliárd forint értékben.
Forrás:agrarunio.hu
Kapcsolódó cikkek
Kútamnesztia!
2023. május 15. 10:37
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról előreláthatóan még májusban szavaz az Országgyűlés.
Megszűnik a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésekor jelenleg szükséges bejelentési kötelezettség és engedélyeztetésre sem lesz szükség.
2024-től új, hosszútávú kútamnesztia lép életbe: a korábban engedély nélkül létesített sekély kutak jövő januártól automatikusan szabályosnak minősülnek.
Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból
2022. december 02. 09:51
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.
"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.
