Ők lettek 2019-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek

2019. december 05. 13:29
A Portfolio által megrendezett Agrárszektor 2019 konferencián idén is kiosztották a Portfolio Agrárszektor díjait. Egy 9 tagból álló szakmai zsűri döntött az év agrárberuházásáról, az év növénytermelőjéről, az év állattenyésztőjéről, az év kertészetéről, az év agrárszakemberéről, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről.

Hat kategóriában választotta ki az év legjobbjait a kilenc tagból álló szakmai zsűri, Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Holding vezérigazgatója, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt vezérigazgatója, Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa, és Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Döntöttek az év agrárberuházásáról, az év növénytermelőjéről, az év állattenyésztőjéről, az év kertészetéről, az év fiatal agrárszakemberéről, illetve megszavazták, ki kapja a Portfolio Agrárgazdaságért díjat.

Az év fiatal agrárszakembere: Szentpétery Szabolcs Félix, ügyvezető igazgató, BHV Mg. Kft. (Vízvár)

Szentpétery Szabolcs Félix egy Somogy megyei családi vállalkozás vezetője és tulajdonosa. Tevékenységét a hatékony gazdálkodás, a kimagasló döntés-előkészítő munka és a legújabb technológiák alkalmazása jellemzi. A Magyar Hidegvérű lófajta tenyésztésével is eredményesen foglalkozik. A precíziós gazdálkodás elkötelezett híve, mivel a termelés, a versenyképesség és a nyereségesség „hármas fogatát” tartja a sikeres gazdálkodás zálogának az elkövetkező időszakban.

Az év kertészete: Hunapfel Mezőgazdasági Kft. (Csorvás)

Mintául szolgál a hazai gyümölcstermelők számára a csorvási Hunapfel Kft., amely az elmúlt évtizedekben gazdaságos intenzív gyümölcstermesztési technológiai modellt alakított ki. Először valósították meg Magyarországon üzemi felületen a törpealanyos, jégvédő hálós cseresznyeültetvényt, és évente több bemutatót is tartanak. A társaság csaknem 170 hektáros területen gazdálkodik, amelyről évente átlagosan 1200 tonna étkezési és konzervipari meggyet, 1200 tonna almát, 200 tonna cseresznyét és 200 tonna szilvát takarít be. A termés nagyobb része exportálják.

Az év állattenyésztője: Ifj. Csomai Géza, Imár Bt. (Balatonalmádi)

Tenyésztési szempontból példátlanul sikeres évet mondhat magáénak 2019-ben az Imár Bt, amely a hazai állattenyésztés egyik zászlóshajójának számít. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon minden díjat megnyertek, ahol tenyészállatokat indítottak. Az idei OMÉK-on pedig a fajtaegyesület a cég tenyészbikájával mutatta be a limousin fajtát, a vállalkozás tenyészállataiért sorban állnak a vevők határon innen és túl is. Ifj. Csomai Géza nemcsak a gyakorlati tenyésztésben, hanem a szakmai szervezetekben is kiemelkedő munkát végez. A NAK legelőre alapozott állattartó ágazatok alosztályának vezetője, a NAK Veszprém megyei szervezetében pedig az állattenyésztési osztályt vezeti. A Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete felügyelő bizottságának elnöke.

Az év növénytermelője: Vetőmag és Szárító Kft. (Tímár)

A Vetőmag és Szárító Kft. országosan is elismert vállalkozás, fő profiljuk a hibridkukorica és a kalászos növények vetőmagjának előállítása, tárolása és értékesítése. Az 1995-ben alakult cég jelentős vetőmag-feldolgozási és -termeltetési kapacitással rendelkezik. A vetőmagszaporítást tekintve az első tíz legnagyobb területtel bíró vetőmagelőállító vállalkozás között szerepel. A kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Timár településen csaknem 700 hektáros területen gazdálkodik. A társaság fontos piaci szereplő a kelet-magyarországi kalászos vetőmagellátásban. A térségben jelentős foglalkoztatási szerepet tölt be, mivel nagy létszámú állandó és idényszerű munkaerőt foglalkoztat a vetőmagtermelésben és -feldolgozásban.

Az év agrárberuházása: Viresol Kft.

A száz százalékban magyar tulajdonú visontai Viresol Kft. Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb technológiájával rendelkező búzakeményítő gyárát építette fel több tízmilliárd forintos beruházással a Mátrai Erőmű ipari parkjában. A tizenegy különböző üzemegységből álló feldolgozó átadására és üzemelésének megkezdésére 2019 első negyedévében került sor. A gyár feldolgozási kapacitása 250 ezer tonna búza évente, a működéshez kizárólag Magyarországon termett, jó minőségű takarmánybúzát vásárolnak fel. Céljuk, hogy a régió kiemelkedő iparági innovációs és tudásközpontjává váljanak.

A Portfolio Agrárgazdaságért díj nyertese: Kovács Lajos elnök, Nagisz Zrt. (Nádudvar)

2020 januárjában tölti be hetvenedik életévét a „nádudvari mezőgazdaság”, amelynek reprezentánsa, a Nagisz csoport példaértékű szerepet játszik a magyar mezőgazdaság életében és fejlődésében. A csoport létrehozásában elévülhetetlen szerepe volt Kovács Lajosnak, aki a zrt. elnöki posztját tölti be. A NAGISZ Zrt., illetve többségi tulajdonában lévő leányvállalatai főtevékenységként állattenyésztéssel - szülőpár pulyka-, szülőpár tyúk-, sertés- és tejelő szarvasmarha-tenyésztéssel - foglalkoznak. Az állattenyésztéshez szervesen kapcsolódik a saját takarmánygyártás, illetve élelmiszergyártás. A NAGISZ csoport alapköve a tradíció és a megbízhatóság. A tevékenységek nagyságrendje, illetve a kimagasló minőség miatt a Nagisz csoportot az egyik legkorszerűbb és legnagyobb mezőgazdasági nagyüzemként tartják számon a magyar mezőgazdaságban.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Jó évet zárt tavaly a magyar agrárium

2020. január 14. 08:37
Eredményes évet zárt a magyar agrárium és a fejlesztések, bővítések 2020-ban is folytatódnak – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette:

Francia modell: robotizált tehenészet

2018. november 08. 15:13
Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?