Oroszország hatalmas erdei sokkal több szén-dioxidot kötnek le, mint azt korábban gondolták

2021. augusztus 13. 09:10
Oroszország, a világ legnagyobb országa, a bolygó erdei ötödének ad otthont, és ezen erdők védelme elengedhetetlen az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Biztató, hogy Oroszország erdei nagy mennyiségű biomasszát halmoztak fel a Szovjetunió három évtizeddel ezelőtti összeomlása óta, amikor utoljára összeállították az ország erdeinek kiterjedésére vonatkozó adatokat (erdőleltár).
Oroszország hatalmas erdei sokkal több szén-dioxidot kötnek le, mint azt korábban gondolták

 

Egy új tanulmány szerzői most úgy becsülik, hogy az orosz erdőkben a biomassza tömege 40%-al nőtt, összehasonlítva az ország Állami Erdészeti Nyilvántartásában vezetett elavult adatokkal. Ez azt jelenti, hogy a helyi erdők sokkal több szén-dioxidot kötnek le, mint azt korábban gondolták – jelentik a tudósok. „A Szovjetunió összeomlása és az új erdőleltár-rendszerre áttérés óta Oroszország szinte semmilyen változást nem jelentett a lábon álló fatömegre (+1,8%) és a biomasszára (+0,6%). Pedig a távérzékelő berendezések a vegetáció termelékenységének, a faállomány fedettségnek és föld feletti biomasszának a növekedését jelzik” – magyarázzák. „Becslésünk a 2014-re 111 ± 1,3 × 109 m3, vagyis 39%-kal magasabb, mint az Állami Erdőnyilvántartás értéke. A Szovjetunió legutóbbi jelentését referenciaként használva az orosz erdők 1988-2014 között 1.163 × 106 m3/éves fatömeget halmoztak fel, ami kiegyensúlyozza a trópusi országok nettó erdőállomány-veszteségeit” – teszik hozzá.

Más szavakkal, még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben olyan területeken, mint például Borneo szigetén, kivágták vagy kiritkították az erdőket, hogy új mezőgazdasági területeket hozzanak létre, Oroszország hatalmas belterületén lévő erdők továbbra is zavartalanul növekedtek. Összességében 1988 és 2014 között a kezelt erdők élő biomassza szén-dioxid-lekötése Oroszországban 47%-kal magasabb volt, mint az ország Nemzeti Üvegházgáz-jegyzékében közölt adatok. Ennek eredményeként az ország erdei nagy potenciállal rendelkeznek a légköri szén megkötésére, és így segítenek mérsékelni a globális klímaváltozást. Ezenkívül Oroszország erdei továbbra is rengeteg biológiai sokféleséget hordozhatnak, és élőhelyet biztosíthatnak a kritikusan veszélyeztetett fajoknak, például az Amur tigrisnek Szibériában, az ország távoli keleti régiójában. Mondanom sem kell, hogy az ország nagyrészt ép erdeinek védelme továbbra is kiemelt prioritás marad.

“Itt a világ legnagyobb országáról beszélünk, amely a szárazföldi élővilág igen nagy részét képviseli világszerte – a boreális erdő övben –, amely rendkívül fontos az éghajlat szempontjából” – mondja Florian Kraxner, a Mezőgazdaság, Erdészet és Ökoszisztéma Szolgáltató Kutatócsoport vezetője. „Képzelje el, hogy a rendelkezésre álló erdei biomassza mennyiségének és az ebből következő szén-dioxid-megkötési potenciálnak köszönhetően néhány százalékkal felfelé vagy lefelé mit lehet elérni” – teszi hozzá Kraxner.

Forrás: sustainability-times.com, írta: Daniel T Cross 2021-06-25

Kiegészítés: A fenti cikk pedig a Nature-ben 2021-06-17én megjelent írásra hivatkozott, melyben (angolul) minderről részletesebben is lehet olvasni. Meg ugyanerről a jelenségről ír az EU Űrügynöksége is 2021-08-06-án a Nature alapján.

Észrevétel: A forrás nem tesz említést az Oroszországban évente újra-és-újra előforduló jelentős erdőtüzekről. Így feltehetően az erdőtüzek ellenére érzékelték ezt a jelentős fatömeg növekedést. Sőt, figyelemre méltó e cikk lényegi megállapítása, hiszen ezek szerint a trópusi erdők veszteségeit ellensúlyozza az orosz erdők fatömeg növekedése a föld egésze szempontjából. Olvashatunk sokat, hogyan fogy a föld tüdeje, a föld erdeje. Ez tehát részben igaz, de ezek szerint más vidékek erősödése, növekedése ellensúlyozza ezt. Na akkor hogyan is van ez?

Kapcsolódó cikkek

Ezek lettek az ország legszebb kertjei és balkonjai

2020. augusztus 12. 08:14
Kihirdették a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által az idén rendhagyó módon a lakosság számára meghirdetett Virágos Magyarország verseny győzteseit; a legszebb kertek, illetve legszebb balkonok kategóriákba összesen közel 2500-an pályáztak, mindkét kategóriában 11 díjat ítéltek oda, köztük a Bálint Gazda emlékdíjat - közölte a turisztikai ügynökség az MTI-vel kedden.

A barlangok helyett szabadtéri helyszínekre várják a nemzeti parkok a látogatókat

2020. március 13. 08:59
Az Agrárminisztérium által idén márciusban 7. éve meghirdetett „Barlangoljunk!” kampány célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várták a látogatókat.