Összhang kell a termelők és a feldolgozók között
Gál Péter aláhúzta: a szőlő-bor ágazatban is ennek jegyében dolgozta ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) azokat az új szabályokat a borszőlő felvásárlására, amelyeket már az idei szüretben alkalmazni kell. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag figyelembe vette mind a termelők, mind a feldolgozók igényeit, törekedve a konszenzusra, és ezért nagyfokú rugalmasságot tanúsított a szaktárca is. Mindez jó példa a szakmaközi szervezetek és az állam együttműködésére - szögezte le a helyettes államtitkár.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára felhívta a figyelmet: a szakmai önkormányzat olyan piacszervezési intézkedést fogadott el, amellyel hosszú távon mindenki jól jár. Mindez pedig a hegybírók segítségével végrehajtható és ellenőrizhető.
Gál Péter mindehhez hozzátette: a szőlő-bor ágazatnak jól működő szakmaközi szervezete van, így a piac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el. A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretne a HNT új irányt szabni a termelésszervezésnek - mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.
A HNT július 12-én fogadta el azt az új piacszervezési intézkedéscsomagot, amelynek célja az átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok kialakítása. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, vagy képlet alapján.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban biztosítsa a termelők és a feldolgozók közötti megfelelő koordinációt. Mivel a szőlő-bor ágazatnak jól működő a szakmaközi szervezete van, a szőlő- és borpiac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, így a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el. Közös munkánk alapját a termelők és a felvásárlók között kialakult konszenzus jelentette. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag egyeztetései során, a termelők és a felvásárlók igényeire tekintettel, nagyfokú rugalmasságot tanúsított a szaktárca is. Mindez jó példa a szakmaközi szervezetek és az állam együttműködésére.
– A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásban vállalta a szakmaközi szerződés kidolgozását, amely az ágazati stratégiában lefektetett egyik elsődleges célkitűzésünk. A piacszervezési intézkedéssel a szőlész-borász társadalom a felülről jövő szabályozás helyett maga kezdeményezte a szabályrendszer kialakítását. A rendszerváltozás után keletkezett széttagolt termelési szerkezet a piaci viszonyok átláthatatlanságát eredményezte. Egy-egy évben hol a termelők, hol a pincészetek kerültek évjárati erőfölénybe. A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretnének új irányt szabni a termelésszervezésnek. – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.
- A győztes-vesztes stratégia helyett mi olyan megoldásban gondolkodunk, amellyel hosszú távon mindenki jól járhat. Olyan piacszervezési intézkedést fogadtunk el, melyet a hegybíróink segítségével szakmai önkormányzatunk hajt végre és ellenőriz. Hosszú munka áll előttünk: az idei fő célkitűzés, hogy megtegyük a kezdő lépéseket – hangsúlyozta Brazsil Dávid, a HNT főtitkára.
Brazsil Dávid az intézkedés lényegét összegezve arról beszélt, hogy az új piacszervezési intézkedés legfontosabb célja a rendezett piaci viszonyok kialakítása az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint háromféle módon határozhatják meg az árat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján.
Felhívta a figyelmet: azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére. A fennmaradó 50 százalékra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat. Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával számítják ki a borszőlő felvásárlási árát.
elelmiszer.hu
Kapcsolódó cikkek
Hibás őstermelői betétlapok
Félmillió gyerek kap zöldséget és gyümölcsöt
