Őszre megjelennek a mezőgazdasági összeírás friss adatai
2023. augusztus 04. 14:57
Mennyit fejlődött az öntözés, a gépesítés, és milyen változások történtek a földhasználatban? Valóban elöregedésre van ítélve a hazai gazdatársadalom? – Többek között erre keresi a választ a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most lezárult mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, az Agrárium 2023. Az adatgyűjtés online szakaszában a kijelölt gazdaságok 26 százaléka vett részt, míg összességében a megkérdezettek 99 százaléka tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. A Hivatal köszöni az adatszolgáltatóknak a részvételt és az összeíróknak az együttműködést. A KSH szeptemberben kezdi meg az összeírás előzetes eredményeinek ismertetését.
Mutatja a változást, segíti a jövőtervezést
Idén összesen mintegy 85 ezer – egyéni és társas – gazdaságot érintett a KSH Agrárium 2023 összeírása. A megkérdezettek bő negyede élt az online válaszadás lehetőségével az adatfelvétel első szakaszában, ezután országszerte 941 településen összesen 515 összeíró kereste fel a gazdaságok képviselőit. A KSH illetékes osztályvezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője közölte, a válaszadók aránya és az összeírók pozitív tapasztalatai miatt sikeresnek nevezhető a projekt. – A gazdaságok nyitottságot és segítőkészséget tanúsítottak. Nagyfokú bizalmat árult el, hogy csupán 0,3 százalékuk utasította el a válaszadást – mondta Tóth Péter. Hangsúlyozta: az összeírás nem a személyes, hanem az árutermelő gazdaságokra vonatkozó információkra összpontosított. Ez azért lényeges, mert a KSH-nak kiemelt feladata az adatszolgáltatói terhek csökkentése, így az önellátásra termelőket nem terheljük a felméréseink során. – A mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások, a generációváltás, az öntözésfejlesztés, a művelt területek nagysága és más gazdasági jellegű adatok mind az államigazgatásnak, mind a gazdáknak fontosak. Döntő jelentőségű, hogy a jövőben megfelelő intézkedések, tervek szülessenek a jogalkotásban, a gazdaságirányításban és az egyes gazdaságokban. Ehhez pedig ismernünk kell mezőgazdaságunk jelenlegi állapotát – fejtette ki a projektvezető. Az adatgyűjtés egyébként kiterjedt a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőire, az állatállományra, a munkaerő-utánpótlás viszonyaira, a talajművelési módszerekre, a mezőgazdasági gépi-műszaki apparátusokra és a gyümölcsültetvények sajátosságaira is.
Rendszeresek az adatfelvételek a mezőgazdaságban
Az agrárágazatra vonatkozó, tízéves ciklusokban megvalósuló adatfelvételeket az EU rendeletben írja elő a tagországok számára, és azok lebonyolítását támogatja is. A hazai teljes körű összeírások Agrárcenzus néven futnak, és tízévente kerül rájuk sor. A 3-ra és 6-ra végződő években pedig, ahogy idén is, az Agrárium nevű nagymintás gazdaságszerkezeti összeírás segítségével kaphatunk képet a hazai agrárium helyzetéről. (Mint korábban beszámoltunk róla, az adatszolgáltatás terheinek csökkentése érdekében a KSH a biogazdálkodásra és a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó információkat adminisztratív adatbázisokból veszi át, azok nem jelentek meg a kérdőíveken.)
Tóth Péter osztályvezető, az Agrárium 2023 projektvezetője (KSH)
Komoly gond az ágazat elöregedése
Tóth Péter rendkívül pozitívan értékelte az összeírás folyamatát, és azt a több millió összegyűjtött adatot, amely a most kezdődő, hatalmas volumenű adatfeldolgozási időszak alapja lesz. – Korai még részletekről, eredményekről tényszerű megállapításokat tenni a kapott adatok alapján, azonban néhány, korábban már megfigyelt trendet megerősített a mostani összeírás is. Az egyik ilyen a gazdatársadalom elöregedésének sajnálatos tendenciája. A gazdaságirányítók életkori átlaga túl van az 58 éven, s ugyancsak problémás, hogy ezeknek a gazdaságoknak a fele sodródik: 2020-as válaszaik alapján nem volt tervük a generáció- vagy vezetőváltásra. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kormányzat az Agrárcenzus adatait is felhasználva hozott törvényt a gazdaságok átadásának segítésére, egyszerűsítésére. – hangsúlyozta a KSH osztályvezetője.
forrás: mezohir.hu
Kapcsolódó cikkek
Újabb lépéseket sürgetnek az ukrán gabona miatt Magyarországon
2023. április 19. 12:37
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabonára és olajos magvakra, valamint más mezőgazdasági termékekre bevezetett átmeneti importtilalmat. Az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzetet vizsgáló kamarai munkacsoport további lépéseket is szorgalmaz: a gabonaszállítások szigorú felügyeletére, a vámok visszaállítására, az ukrán gabona egészségügyi kockázataiból adódóan annak fokozott vizsgálatára, valamint a mikotoxinnal fertőzött hazai kukorica mihamarabbi kivonására tett javaslatot. A napokban a magyar és a lengyel agrárkamarai elnök is egyeztetett az ukrán gabona okozta krízisről.
Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!
2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.
