Őszre megjelennek a mezőgazdasági összeírás friss adatai

2023. augusztus 04. 14:57
Mennyit fejlődött az öntözés, a gépesítés, és milyen változások történtek a földhasználatban? Valóban elöregedésre van ítélve a hazai gazdatársadalom? – Többek között erre keresi a választ a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most lezárult  mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, az Agrárium 2023. Az adatgyűjtés online szakaszában a kijelölt gazdaságok 26 százaléka vett részt, míg összességében a megkérdezettek 99 százaléka tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. A Hivatal köszöni az adatszolgáltatóknak a részvételt és az összeíróknak az együttműködést. A KSH szeptemberben kezdi meg  az összeírás előzetes eredményeinek ismertetését.
Őszre megjelennek a mezőgazdasági összeírás friss adatai
Mutatja a változást, segíti a jövőtervezést
Idén összesen mintegy 85 ezer – egyéni és társas – gazdaságot érintett a KSH Agrárium 2023 összeírása. A megkérdezettek bő negyede élt az online válaszadás lehetőségével az adatfelvétel első szakaszában, ezután országszerte 941 településen összesen 515 összeíró kereste fel a gazdaságok képviselőit. A KSH illetékes osztályvezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője közölte, a válaszadók aránya és az összeírók pozitív tapasztalatai miatt sikeresnek nevezhető a projekt. – A gazdaságok nyitottságot és segítőkészséget tanúsítottak. Nagyfokú bizalmat árult el, hogy csupán 0,3 százalékuk utasította el a válaszadást – mondta Tóth Péter. Hangsúlyozta: az összeírás nem a személyes, hanem az árutermelő gazdaságokra vonatkozó információkra összpontosított. Ez azért lényeges, mert a KSH-nak kiemelt feladata az adatszolgáltatói terhek csökkentése, így az önellátásra termelőket nem terheljük a felméréseink során. – A mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások, a generációváltás, az öntözésfejlesztés, a művelt területek nagysága és más gazdasági jellegű adatok mind az államigazgatásnak, mind a gazdáknak fontosak. Döntő jelentőségű, hogy a jövőben megfelelő intézkedések, tervek szülessenek a jogalkotásban, a gazdaságirányításban és az egyes gazdaságokban. Ehhez pedig ismernünk kell mezőgazdaságunk jelenlegi állapotát – fejtette ki a projektvezető. Az adatgyűjtés egyébként kiterjedt a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőire, az állatállományra, a munkaerő-utánpótlás viszonyaira, a talajművelési módszerekre, a mezőgazdasági gépi-műszaki apparátusokra és a gyümölcsültetvények sajátosságaira is.
 
Rendszeresek az adatfelvételek a mezőgazdaságban
Az agrárágazatra vonatkozó, tízéves ciklusokban megvalósuló adatfelvételeket az EU rendeletben írja elő a tagországok számára, és azok lebonyolítását támogatja is. A hazai teljes körű összeírások Agrárcenzus néven futnak, és tízévente kerül rájuk sor. A 3-ra és 6-ra végződő években pedig, ahogy idén is, az Agrárium nevű nagymintás gazdaságszerkezeti összeírás segítségével kaphatunk képet a hazai agrárium helyzetéről. (Mint korábban beszámoltunk róla, az adatszolgáltatás terheinek csökkentése érdekében a KSH a biogazdálkodásra és a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó információkat adminisztratív adatbázisokból veszi át, azok nem jelentek meg a kérdőíveken.)
Tóth Péter, a KSH osztály- és programvezetője
Tóth Péter osztályvezető, az Agrárium 2023 projektvezetője (KSH)
 
Komoly gond az ágazat elöregedése
Tóth Péter rendkívül pozitívan értékelte az összeírás folyamatát, és azt a több millió összegyűjtött adatot, amely a most kezdődő, hatalmas volumenű adatfeldolgozási időszak alapja lesz. – Korai még részletekről, eredményekről tényszerű megállapításokat tenni a kapott adatok alapján, azonban néhány, korábban már megfigyelt trendet megerősített a mostani összeírás is. Az egyik ilyen a gazdatársadalom elöregedésének sajnálatos tendenciája. A gazdaságirányítók életkori átlaga túl van az 58 éven, s ugyancsak problémás, hogy ezeknek a gazdaságoknak a fele sodródik: 2020-as válaszaik alapján nem volt tervük a generáció- vagy vezetőváltásra. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kormányzat az Agrárcenzus adatait is felhasználva hozott törvényt a gazdaságok átadásának segítésére, egyszerűsítésére. – hangsúlyozta a KSH osztályvezetője.
 
forrás: mezohir.hu

Kapcsolódó cikkek

Mi a szántóföldön a tájképi elem és hogyan befolyásolja a támogatásokat?

2023. február 10. 13:31
Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében.
 
Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – mondta előadásában Feldman Zsolt febr. 2.-án, a Komáromban tartott fórumon.
 

Citromsármányok látványos csapatai a Maros-menti erdőkben

2023. február 06. 14:03
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a téli időszakban citromsármányok népes csapataival találkozhatunk. Hangjuk és színes tollazatuk egyaránt magára vonja a figyelmünket.
 
A citromsármány a leggyakoribb sármányféle Magyarországon. Impozáns megjelenésű, a verébnél valamivel nagyobb, védett énekesmadár - írja a Körös-Maros Nemzeti Park.  A nem túl zárt, ligeterdő jellegű élőhelyeket kedveli, így a Maros-ártér ideális számára. Nyáron költőfajként is szép számban jelen van. A fészkelő állomány télen is itt marad, északról pedig további népes csapatok érkeznek ide telelni.