Precíziós gazdálkodás a szőlőtermesztésben

2020. október 13. 08:55
A szőlőültetvényeket nagyfokú heterogenitás jellemzi. A precíziós szőlőtermesztésben különösen fontos, hogy minél több és minél pontosabb információt gyűjtsünk az ültetvényünkről. Állókultúra lévén a folyamatos és megismételt adatok lehetővé teszik az idősoros adathalmazok alkalmazását. A gyakorlati használhatóságot az adatok térinformatikai feldolgozása adja.
Precíziós gazdálkodás a szőlőtermesztésben
A precíziós szőlészet

A precíziós szőlészet az ültetvények termelési és adminisztrációs folyamatainak magas színvonalú nyomon követhetőségét teszi lehetővé, hasonlóan a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszerekhez és megoldásokhoz. A szőlő állókultúra, ezért nagyon fontos, hogy már telepítéskor GPS-jel-támogatással ellátott ültetőgéppel végezzük a telepítést. Ezzel az ültetvények, dűlők, sőt, az egyes tőkék geolokációs adatai (pontos sor- és tőtávolság) is rögzítésre kerülnek. Ezek az alapadatok a későbbi munkafázisok koordinálását teszik pontosabbá és könnyebbé, további adatgyűjtés mellett. A cél olyan ültetvényinformációs rendszer felépítése, amely lehetővé teszi a célzott döntéshozatali támogatás elérését.

Az ültetvényinformációs rendszerben a talajokról, a klimatikus adottságokról és a domborzati viszonyokról gyűjtött adatokat digitalizált térképen ábrázolva helyezhetjük el. A széles fajtahasználatot figyelembe véve fajtára és táblára szabottan időzíthetjük az agro- és fitotechnikai munkákat. A rügyfakadástól a lombhullásig gyűjtött növényi adatok az ültetvény mikroklímájáról és a szőlő növényegészségügyi állapotáról tárolt információkkal közösen komplex rendszert alkotnak. Megfelelő és rendszeres adatgyűjtés esetén a menedzsmentzónáktól kezdve akár a tőkeszintű megoldásokig is eljuthatunk. Ezt a szenzortechnológia (talaj és növény) és a vezeték nélküli adattovábbítás fejlődése tette lehetővé. A szántóföldi precíziós mezőgazdasági gyakorlathoz hasonlóan a szőlőültetvények esetében is lehetőség nyílik a differenciált tápanyag-kijuttatásra vagy -pótlásra, akár az adott szőlőtőke igényeinek megfelelően. A másik legnagyobb figyelmet kiváltó terület kétségtelenül a növényvédelem. A kezelések és beavatkozások sorrendjét a fejlett döntéstámogató rendszerek segítik. A monitoring rendszerek adatokat gyűjtenek a talajról, a levegőről, a szőlőről, a betegségekről és a kártevőkről egyaránt. Az adatok elemzése és térképes ábrázolása után már valós időben avatkozhatunk be annak érdekében, hogy a szőlő a legjobb védelmet kapja (integrált kártevőkezelési program). Az összegyűjtött információk alapján a termésbecslés pontossága is javul, a szüret időpontja optimálisan szervezhető. Az automata meteorológiai állomások adatai nemcsak a növényegészségügyi beavatkozások, hanem a fagyvédelmi védekezések és a szüret tervezésekor is sokat segíthetnek, akár táblák szerinti sorrendben végrehajtva azokat.

 

 

A szőlő vegetációja

Az állomány felvételezése a legfontosabb. A távérzékelésen alapuló monitorozás sokat segít ebben. A leggyakrabban használt módszer az infravörös fény visszaverődésével – leggyakrabban drónokkal –készített normalizált vegetációs index felvételek készítése (NDVI, normalized difference vegetation index). A vegetációs indexekhez szükséges adatokat szenzorok, drónok vagy akár robotok is gyűjthetik. A vegetációs és levélfelület-indexek sokat segíthetnek a tőketerhelés beállításában. A legnagyobb problémát – hasonlóan a szántóföldi precíziós gazdálkodáshoz – a szőlőtermesztésben is az eltérő hálózatokból származó adatok felhasználhatósága jelenti. Az egységes szabványok, platformok hiánya miatt sok esetben csak jelentős egyedi informatikai fejlesztéssel és komoly IT-háttérköltséggel teremthető meg egy egységes, jól használható rendszer. Ezt a helyzetet jól példázza az agribotok (pl. adatgyűjtő, metsző-, permetezőrobotok) piaca is. Egyszerre vannak jelen a kísérleti fázisban lévő, a prototípus és kereskedelmi forgalomban kapható szériagyártmányok. Az innováció és a robotizáció viszont a szőlőtermesztést is átformálja. Az ipari és mezőgazdasági permeteződrónok piacán már látszanak az egységesülés, szabványosodás jelei.

  A gyártók fejlődése is folyamatos

A gyártók keresik az együttműködési lehetőségeket, és gyakran élnek az IoT (Internet of Things) kínálta lehetőségekkel. Jó példa erre a közelmúltban megvalósult kooperálás, amelynek során két mezőgazdasági gépgyár, a SAME és a Grégoire fogott össze a Connected Vineyard program keretében. Eddig ez a legteljesebb körű működőképes modell, ami létrejött az egyes piaci szereplők között (SDF, Pessl Instruments, Topcon). A rendszer képes a digitalizált térképek alapján a szőlő gépesített munkafázisait differenciáltan végrehajtani és kontrollálni, a tápanyag-gazdálkodástól egészen a betakarításig. A betakarítás időpontjának megválasztásakor a legjobb minőségű szőlőt szeretnénk leszüretelni, az érettség lehető legjobb fázisában. A precíziós szőlészettel ez a cél könnyebben elérhető. Az összes körülményt figyelembe véve a differenciált betakarítás is megvalósítható. A statisztikailag releváns mintagyűjtés és az időjárási modellek alapján a szüretek sorrendje is könnyebben felállítható. A tápanyag-ellátottság és a növényvédelmi előrejelzés mellett a harmadik legfontosabb terület a termésmennyiség mérése. Ezt már a korszerű szüretelőgépek automatikusan elvégzik, hasonlóan az arató- és cséplőgépek hozamtérképeihez. Az adatok értékelése után az adott évi ültetvény művelési terve könnyebben összeállítható.

 

 

A precízió jelentősége a szőlőben is meghatározó

A precízió alkalmazásának köszönhetően a szőlő minősége növekszik, a termelési költségek pedig csökkennek. A jobb minőségű szőlőből jobb minőségű bor készíthető, ami jobb áron és biztosabban értékesíthető. Ez segítheti pozícionálni a borászatot a prémium termékek piacán. A cél az előállított bor általános minőségének növelése. A javuló jövedelmezőség az inputanyagok felhasználásának optimalizálásán keresztül valósul meg. A felhasznált anyagok csökkentése által a környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvések is megvalósulnak. Ettől függetlenül fontos volna a toleráns és rezisztens fajták előtérbe helyezése. Noha a hazai szőlészeti és borászati ágazat komoly problémákkal küzd, nem szabad, hogy ne figyeljünk a legújabb trendekre, fejlesztésekre. Amíg a zöldszürettel szeretnénk megoldani az ágazat helyzetét, nem beszélhetünk a hazai precíziós szőlőtermesztés létjogosultságáról. Amíg a szőlőfelvásárlási árak nem fedezik a termelési költségeket, nehéz a rendkívül komoly technológiai fejlesztéseket népszerűsíteni. Ám hosszú távon a méretgazdaságos szőlészeteknek, borászatoknak nincs más választásuk. A vertikumban még nagyobb lehetőség előtt állhat az összefogás és az integráció, hiszen bizonyos méret alatt már a szőlőtermesztés gépesítése sem rentábilis, nem beszélve a precíziós termelési gyakorlat meghonosításáról. A magyar szőlőtermesztés és bortermelés számtalan hullámvölgyet és komoly válságot túlélve, minőségben egyre közelebb került az élvonalhoz. A termesztéstechnológia modernizálása is csak idő kérdése, létjogosultságát kár lenne megkérdőjelezni.

Akit a legújabb trendek és fejlesztések érdekelnek, az látogasson el jövőre a szőlő- és gyümölcstermesztésre fókuszáló bolognai EIMA-ra (2021. február 3–7.) vagy a világ legnagyobb mezőgazdasági kiállítására, a hannoveri Agritechnicára (2021. november 14-20.).

Reméljük, a Covid-19 pandémia nem húzza keresztül számításainkat!

agraragazat.hu

Kapcsolódó cikkek

Hasít az új mezőhegyesi robotizált tehenészet

2020. október 30. 09:26
Alig egy hónappal a használatba vétel után hatszázalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált, robotizált technológiával működő mezőhegyesi tehenészetben, amelyet 2,6 milliárd forintos hazai beruházással valósítottak meg

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

2019. október 10. 08:22
A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.